141826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betonfelületek készítésére főleg nehéz repülőgépek indítópályái számára

141.826 7 A 92 elemek egymással ugyancsak párhuzamosak, de vastagságuk változó. A szélességi, továbbá az időjárási- és talajviszonyoknak megfelelően, továbbá a kapcsolatok szerkezete szerint a kapcsolatok száma és helyzete változtatható és a 15. ábra szerinti megoldás helyett a 16. ábra szerinti megoldás is választható, amelynél a 78 kapcsolatok a futópályát egymással egyenlő ékalakú részekre osztják, amelyek nagyjából háromszög alakúak, a 76a huzalok pedig mind egyenletesen, tehát egymástól egyenlő távolságban vannak elhelyezve. Más megoldás szerint (17. ábra) a csúcsaikkal egymás felé fordított, ékalakú 81 részeket alkalmazzuk, mely esetben a kapcsolatokon áthaladó 76a huzalok helyett elegendő egyetlen 85 huzalt alkalmazni, sőt azt is megtehetjük, hogy az említett ékalakú részek helyett 81a lemezt használunk, amelynek burkoló szélessége állandó, de amelyet fürészfog alakú 78b kapcsolatok határolnak. A 16. ábra szerinti 76a vagy a 17. ábra szerinti 85 huzalok kettős célt szolgálnak. Keresztirányban összenyomják a futópályát és rugalmas erőhatást fejtenek ki, olykép, hogy állandó szélességű ferde kapcsolat kombinálása azt metsző huzalokkal gyakorlatilag egyenértékű egy változó szélességű kapcsolattal, pl. az 1. ábra szerinti 9 kapcsolattal, amelyben utánengedő 'elemek vannak. Ilyen módon lehetővé válik a 76a vagy 85 huzalok feszültségét a futópálya hosszirányú összenyomására használni a két 70 és 71 ütközők között. jMivel az összes huzalok, amelyeket a hosszirányú összenyomás beállítására használunk, egyben hasznos keresztirányú összenyomásokat létesítenek, azt mondhatjuk, hogy a két hatás egyikét járulékosan (ellenszolgáltatás nélkül) kaptuk. Tényleg a 76a vagy 85 huzalok hosszának változása nagyobb, mint a 76 huzalok hosszváltozásai és a legnagyobb hasznos húzófeszültségeik ugyanazon fém esetében kisebbek. Eltekintve a súrlódástól és a gyakorlati nehézségektől, ezek a megoldások nagyon gazdaságosak, mert a kapcsolatok költsége aránylag kicsi. A 76a huzalok az állandó szélességű kapcsolatokkal elválasztott felületi elemek közötti kapcsolatok részei és hasonlóképen, mint az összenyomható kapcsolatoknál alkalmas kell hogy legyenek az alakváltozásokra. Ezeknek a huzaloknak az egymásután következő két elemhez kapcsolt részei a futópályának szélességi irányában viszonylagos mozgásnak vannak alávetve, amelyek a -gyakorlatban általában véve néhány millimétert tesznek ki. Hogy ezek az alakváltozások létrejöhessenek, a huzalokat a kapcsolatok közelében a 16. ábra szerinti 93 lemezekbe kell ágyazni, amelyeket a helyszínen bitumennel vagy gumival vagy más efféle anyaggal töltünk meg és amelyben a huzal a kapcsolattal szemben szabadon mozoghat, de azért oxidációtól védve van. A leírt eszközökkel gyakorlatilag állandó és igen nagy előfeszítő erőket lehet létrehozni minden irányban a feszültség alá helyezett erősítő betétekkel. Emellett megtehetjük azt is, hogy a két végen elhelyezett ütköző felületek hatását hosszirányú huzalok hatásával helyettesítjük, amelyeket a betonban helyezünk el az egyik vagy mindkét oldalon. Lehet továbbá olyan szerkezetet is létesíteni, amely megengedi a beton és a huzalok szabad, egymáshoz viszonyított mozgását a közbenső kapcsolatoknál. A kapcsolatokat minden irányban elhelyezhetjük, így pl. a 10.. ábra szerinti megoldásnál alkalmazhatunk az erősítő betétek egyik vagy másik irányával párhuzamos kapcsolatokat. A leírt különböző rendszerek egymással sokféleképpen kombinálhatók, így pl. létesíthető olyan kombináció, amelynél a futópálya egymással kapcsolt különböző alakú elemek rendszeréből áll és közöttük különböző rendszerű kapcsolatokat használhatunk, vagy különböző, leírt előfeszítő módszereket alkalmazhatunk. Az is természetes, hogy a leírt szerkezet a találmány keretén belül sokféleképpen módosítható, főleg egyenértékű mechanikai eszközök használatával, amelyek alkalmazása a találmány lényegét nem változtatja meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Betonfelület, melynek jellemzője, hogy oly részekre vagy táblákra van osztva, amelyek legkisebb vízszintes mérete nagyobb, mint 20 méter, e részek között oly kapcsolatok vannak, amelyek a részek elmozdulását, tehát kiterjedését megengedik, a részek pedig úgy vannak elhelyezve a talajon, hogy azok a talajhoz viszonyítva szabadon elmozdulhatnak és eközben csak a talajon való súrlódást kell legyőzniök, vastagságuk pedig kisebb, mint az említett legkisebb méret századrésze és előfeszítésük kettős, vagyis felszínükkel párhuzamos két különböző irányban van előfeszítésük. 2. Az 1. igénypont szerinti betonfelület kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a kapcsolatok ál- " tal egymástól elkülönített mindegyik elem előfeszített és a többiektől függetlenül deformálódhatok. 3. Az 1. igénypont szerinti betonfelület kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy két szomszédos betonrész vagy tábla közötti résben vagy köztérben öszszenyomható kapcsolatok vannak, amelyek az előfeszítést átviszik az egyik részről a másik részre. 4. Az 1. és 2. igénypont szerinti betonfelület kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a felületek szilárdsága a kapcsolatok mellett, túlterhelésekkel szemben, megnövelt, éspedig megfelelő részek előfeszítő erőinek helyi növelésével, vagy a vastagság növelésével, vagy olyan felfekvő részek létesítésével, amelyek alkalmasak arra, hogy alapozáson csússzanak, mely alapozás maga is előfeszített lehet, vagy pedig ezen eszközök kombinálásával. 5. Az 1. és 3. igénypont szerinti betonfelület kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy két-két -szomszédos rész egymással szembenfekvő felületei egymáshoz viszonyítva mozgást végezhetnek olykép, hogy ezek a felületek a kapcsolórészeken csúszhatnak vagy gördülhetnek. 6. Az 1., 3. és 5. igénypont szerinti betonfelület kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a kapcsolótag két fémlemezt tartalmaz, amelyek alkalmasak arra, hogy egymáson elcsússzanak és vízszintes irányban hornyoltak, vagy a kapcsolat felületei között gumiréteg van, amely össze van hajtva egy vízszintes horony mentén, amelyet az egymással együttműködő kapcsolófelületekben készítünk, ha a kapcsolat nem fekszik fel mindkét felület számára közös alapozáson. 7. Az l.,'"3. és 5. igénypont szerinti betonfelület [kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a kapcsolótagok mechanikai alkatrészek sorozatát tártai-