141825. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a jelzés megismétlésére és járművek fékezésének önműködő kiváltására

141.825 3 zárulhatnak. Amidőn két másodperc múlva a T ä érintkező elenged, a felső érintkezőkön az F tekercs áramköre megszakad és az önműködő fékberende­zést kiváltja. A vonat befékez és a 2 relével zárt áramkörben a r vörös fény kigyullad. Ha azonban a vonat már csökkentett sebességgel érkezik az A szerelvényhez, amikor tehát önmű­ködő fékezésre már nincs szükség, úgy a 2 relé a Ti érintkező leesése után gerjed fel. Mivel ekkor a Ti érintkező a felső helyzetét már elhagyta, vagyis a felső érintkezőpár nyitva van, az Rt relé nem működik és a meghúzott 2 relével zárt áram­kör az R relét felgerjeszti. Ez meghúzott állapot­ban marad és gerjesztve tartja az F tekercset, tehát az önműködő fékezést meggátolja. A T2 érintkező ezt követő leesése folytán zárul az r vö­rös fény áramköre, de önműködő fékezés nem kö­vetkezik be. A vörös fény törlése, valamint a megelőző eset­ben az önműködő fékezés megszüntetése végett a mozdonyvezető nyitja a X nyomógombbal működte­tett érintkezőt, ami ugyanazzal a hatással jár, mint a fent leírt Dg relé elengedése. Az X nyomógombos érintkező működtetése, önmagában ismert, a rajz­ban fel nem tüntetett eszközökkel hatástalanná tehető mindaddig, amíg a járműnek az A, B és C szerelvények fölött való elhaladását erre a célra al­kalmazott regisztráló berendezés fel nem jegyezte. A fentiekből kitűnik, hogy a három A, B és C vágányúti szerelvény működése következtében a be­rendezés a jelzp állását a sátorban megismétli, míg a B szerelvény legerjesztése, ami a jelző tilosra való állásakor áll fenn, kis vonatsebesség esetén a tilos jelzést önműködő fékezés nélkül, nagy sebes­ség esetén egyidejű önműködő fékezés mellett is­métli meg. A fentiekből az is kitűnik, hogy a vágányút sza­bad, azonban a három vágányúti szerelvény közül az egyik nem működik, a berendezés három impul­zus helyett csak kettőt kap és úgy működik, mintha a jelző tilosra állott volna. Ez esetben tehát jelzést ad, még pedig a vonat sebességétől függően vagy önműködő fékezés kíséretében, vagy anélkül. Figyelemreméltó, hogy a leírt berendezésben azok a készülékek, illetőleg eszközök, amelyeknek műkö­dése „tilos" jelzés adásához, illetőleg fékezéshez szükséges, tehát az F tekercs és a Di relé leger­jesztett állapotban hatásosak, ami a biztonság fel­tételét kielégíti. A többi készülék, tehát az 1, 2, 3, R, Rí és D2 relék olyként vannak kapcsolva, hogy hibásodás esetén ugyancsak a biztonság értelmében hatáso­sak, mert vagy a vörös fényjelet vagy az önműködő fékezést, vagy mindkettőt kiváltják. 1 rajzlap-] Az A, B és C vágányúti szerelvények egymástól! távolsága, azok sorrendje, valamint száma a feltün­tetettől eltérő is lehet. Ha az 1. ábrában feltünte­tett részarányos elrendezést alkalmazzuk, úgy a be­rendezés ugyanúgy működik, akár az egyik, akár a másik irányból érkezik a mozgó szerelvény. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés vasúti forgalmi jelzők állásának járműveken való megismétlésére és tilosra álló jelző mellett való elhaladásakor önműködő fékezés kiváltására, melyre jellemző, hogy a vágányút men­tén a mozgó szerelvényen elrendezett, a jelzést is­métlő és önműködő fékezést kiváltó berendezést ve­zérlő legalább három oly szerelvény van elrendezve, melyek közül a jelző „tilos" helyzetében legalább kettő, a jelző „szabad" helyzetében valamennyi sze­relvény a járművön levő mondott berendezést befo­lyásoló állapotban van, úgy hogy az utóbbi esetben a járművön levő berendezés vevőszervét egymásra következő legalább három kiváltó behatás működ­teti. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a járművön levő be­rendezésben a vágányúti szerelvények egymástól való távolságai függvényében olyként időzített esz­közök Vannak elrendezve, hogy a jármű meghatáro­zott sebességnél kisebb sebessége esetén egy vá­gányúti szerelvény működésének szünetelésekor a berendezés a tilos jelzést az önműködő fékezés ki­váltása nélkül, a meghatározottnál nagyobb jármű­sebesség esetén egy vágányúti szerelvény működé­sének szünetelésekor a berendezés a tilos jelzést az önműködő fékezés kiváltásával egyidejűleg megis­métli. ' * S. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a vágányúti szerelvények permanens mágnest tartalmaznak, azonban azok közül legalább az egyik elektromág­nessel van felszerelve, melynek gerjesztő tekercse a jelző „tilos" állásakor árammentes ése szerelvé­nyek a vágányút mentén akként vannak elrendezve, hogy mágneses mezőik a járművön levő és a jelzést megismétlő eszközöket, valamint az önműködő fék­berendezést kiváltó eszközöket működtető vevő­készüléket (P, 1, 2, 3) időben egymás után befo­lyásolják. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a vágányúiti szerelvények a vagányútra harántirányú tengelyhez részarányosán úgy vannak elrendezve, hogy bármelyik irányból érkező jármű vevőberen­dezésére ugyanazt a hatást fejtik ki. Kiadja a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. 1952. — 1769 -^ F. v.: Sumits István.

Next

/
Thumbnails
Contents