141821. lajstromszámú szabadalom • Berendezés krómércek kezelésére
2 141.821 folytonosan a kamra alsó vége felé mozognak. Az alsó végnél a kezelt ércet folytonosan felfogja a lényegében sugárirányú —49— gyüjtőszárny és a —20— szállítócsigához vezeti, mely tengelyirányban csatlakozik a dobszerű —9— reakcióskamráhoiz. A —20— szállítócsiga a kezelt ércet a zárt —21— garatba szállítja, melyet a —22— kemence a vasklorid forráspontja (315 C°) fölötti hőmérsékleten, azonban azon hőfok alatt tart, amelynél krómklorid képződik. A —20— szállítócsigától a kezelt ércek bevezetődnek a —21— töltőgaratba, melynek fenekénél egy felfogó és ehhez csatlakozó —23— szállítócsiga van elhelyezve, mely a kezelt ércelr elvezeti hűtésre és tovább kezelésre. A —20— szállítókészülék e gáztömített —24— forgó összeköttetésen át lép be a —21— töltőgaratba és az eláramló gázok (széndioxid, gőz és vasklorid) a —9— reakcióskamrából e —20— szállítócsiga elrendezésen át vezetődnek a —21— garatba és onnan a felül elhelyezett —25— vezetékbe. Onnan a —26— sűrítőbe jutnak, mely a víz forráspontja (100 C°) fölötti és a vas.klorid Jforráspontja (315 C°) alatti hőfokon - van tartva. E —26— sürítőben a vasklorid vízmentes vasklorid kristályos tömegévé kondenzál. A vaskloridnak a —26— sürítőben való kondenzációja után a maradék gázok egy második és harmadik —27— és —28— sűrítőn mennek át, melyeket a víz forráspontja alatti hőfokon tartunk, miáltal a vízgőz kondenzál és elvezethető. A megmaradt maradékgázok (klór és széndioxid) a —29— vezetéken át a —30— szivattyún keresztül, a —32— kemencében levő —31— hevítőkamrába vezetődnek. A —31— hevítőkamrában a maradékgázok átvezetődnek a —33— szénrétegen (koksz), melyet vörösizzásban tartunk. A gázoknak a kokszon való áthaladásakor azok szénmonoxiddá és vízgázzá alakulnak át. E gázokat a —34— vezetéken át bevezetjük a —6— összekötődarabba és összekeverjük a —4— kvarccsőből jövő, katalitikusan befolyásolt gázokkal. Ilymódon a gázolí egy részét visszanyerjük, reaktíváljuk és felhasználjuk, úgyhogy a berendezés rendkívül gazdaságosan dolgozik. A leírt készülék igen praktikus és az elklorosítási eljárással folytonosan feljavítja a krómvasércet. v Az elmondottakból kitűnik, hogy a kitűzött célt a 'találmány szerinti berendezéssel sikerül elérni. Világos, hogy az ismertetett leírás csak egy kiviteli példára vonatkozik és hogy a találmány keretén belül változtatások eszközölhetők a találmány lényegének érintése nélkül. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés krómérc kezelésére, jellemezve hevített forgó reakcióskamrával, valamint egy szállítóberendezéssel, melyen át felaprózott érc vezetődik tartósan a reakcióskamra egyik végébe, és egy tnásik szállítóberendezéssel, melyen át a kezelt érc a reakcióskamra másik végéből tartósan kivezetődik, továbbá egy vezetékkel, mely az érc kezeléséhez szükséges gázokat tartósan odavezeti a reakfcióskamra egyik végébe, és egy másik vezetékkel, melyen át az elégett gázok a reakcióskamra másik végén kivezetődnek. Kiadja a Tervgazdasági 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az egyik szállítóberendezés egy teknőt tartalmaz, melynek az egyik vezetéket képező hengeres középrúdja van. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a másik szállítóberendezés egy teknőegység, és ez alkotja a másik vezetéket. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a teknőegység kollektorszeleppel van ellátva, mely a reakcióskamra másik végén belenyúlik a kamráiba. 5. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy eszköz van elrendezve, mely az egyik vezetéken át a reakciós'kamrába vezetett gázoknak katalitikus hatását idézi elő. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az említett eszköz (ibolyántúli sugarak forrásából áll, mely úgy van elrendezve, hogy a reakcióskamrába vezetett gázok alá vannak vetve sugarainak. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az egyik vezeték kvarclámpát tartalmaz és hogy az ibolyántúli sugarak forrása szorosan e lámpa mellett van elrendezve, hogy ilymódon előidézzük az átáramló gázok {katalitikus hatását. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy sűrítőegység van elhelyezve, melyen átvezetődnek az elégett gázok. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve egy kényszertáplálású vezetékkel, mely a sűrítőegység kijáratánál van elrendezve, továbbá egy hevítőkamrával, melybe beletorkollnak az elkülönített vezetékek és melyben izzó szénrétegágy van, olycélból, hogy az elégett gázok a kényszertáplálású vezetékből átáramoljanak az izzó szénrétegágyon és egy külön vezetéken, mely a hevítőkamrától elvezet ahhoz a vezetékhez, amelyik a kezelés kezdetén az érceket kezelő gázokat a reakcióskamrába vezeti. 10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve oly készülékekkel, melyek az elillanó érceket és gázokat meghatározott 4 hő alatt szétválasztják. 11. A- 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakba azzal jellemezve, hogy az ércek és gázok szétválasztására szolgáló készülék felvevő garatot tartalmaz, melybe belévezetődnek az elillanó ércek és gázok, mimellett a garat alsó vége fölött kivezetővezeték van elhelyezve és az ércek kivezetésére a garat alsó végén egy készülék van elrendezve. 12. A 3. és 11. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a garat egy kemencében van elhelyezve, a teknőegység pedig tömítéssel kapcsolódik a garathoz. 13. Az 1., 5. és 6. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve egy keverőkámrával a gázok részére és gázbevezető-vezetékekkel, melyek a keverőkamrához csatlakoznak, mimellett a keverőkamrából kiinduló egyik vezeték kvarclámpát tartalmaz, mely az ibolyántúli sugarak forrásának aktív körzetében van elrendezve. Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. 1952. — 1768 — F. v.: Sumits István.
