141820. lajstromszámú szabadalom • Szélfrissítős martin- vagy elektrokemence

2 141.820 égeti s ezzel megindul az intenzív frissítési folyamat. A fém beolvadása után, akár arra még izzó állapotában ráfújtattunk, akár nem, a következőkép-ipen járunk el: Az anyag beolvadása után a kemenidét addig buktatjuk, míg a salak alsó szintje a nyílások fölé ér. Mielőtt a salak felső szintje a nyílást eléri, azaz a buktatás megkezdése előtt a fújtatást megindítjuk, a fémfürdőbe fújtatott levegő, illetve oxigén a szélfrissítés metallurgiájának megfelelően a felesleges elemeket gyorsan kiégeti. Az esetleg képződött felesleges salakot az ajtónyíláson, vagy a rendes csapolónyiláson át a kemence megfelelő buktatásával lecsapolhatjuk. A felesleges elemek kivánt mértékű kiégetése után a kemencét a normális helyzetbe hozzuk, a fújtatást beszüntetjük s a még szükséges finomítást a szokásos martin- vagy elektroeljárás szerint befejezzük. A találmány nagy előnye a sokkal kisebb beruházás, a többszöri átöntés teljes kiküszöbölése, továbbá nem szükséges két nem egyező ütemű berendezés összehangolása. Előnye még, hogy 100% nyersvas betéttel is lehet martin- illetve elektrokemencét járatni. A kemence jó minőségű, acélt tud finomítani, s ezt rövidebb idő alatt, tehát sokkal olcsóbban tudja elvégezni, mint bármely eddigi kemence frissítési eljárás. Szabadalmi igénypont. Buktatható testű martin- vagy elektro-kemence ^zzail jellemezve, hogy a kemence teste mind az adagoló-, mind az öntő-csarnok felé buktatható és hogy a kemence elülső vagy hátulsó falába befúvó nyilasok vannak, mégpedig oly magasságban elrendezve, hogy a kemencetest buktatott helyzetében az olvadt betét salakjának alsó filmszintje alatt torkolnak a fémfürdőbe. Kiadja a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. 1952. — 1768 — F. v.: Sumits István.