141811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyagok és termékeik tűzállóvá tételére
2 141.811 gélt alkalmazunk, a kezelt anyag szilárdsága csökken. ' ( v N ... A gélképző anyagokat ég a hozzájuk rögzítendő anyagokat előnyösen együtt adagoljuk, mért a gél tapasztóképessége a gél keletkezési állapotában a legnagyobb; ekkor kell a legkisebb mennyiségű gélképző anyag a leghatásosabb rögzítés létesítésére. A felhasználható gélek közül a szilikagélt kell elsőnek említenünk, mert az ezt szolgáltató nátriumszilikát olcsó nyersanyag és mert a szilika'gél felszívóképessége is jó. Ezenkívül a sízilikagél megfelelő kationokkal együtt olyan szilikátokat igyekszik képezni, amelyek a kívánt alacsony hőfokon olvadnak. A szilikagéit képező anyagok közül megemlítjük az ammóniumsókat, pl. az ammóenumfoszfátot vagy borátot, melyek könnyen zománcosodnak. Az új eljárás lehetővé teszi pépek kezelését az alakképző fokozatban, így pl. a karton- és papíriparban a nedvesítőgép szalagján. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a papírgép szennyvízhálózatának (O-water system) nem kell az egész telitőfolvadékot szolgáltatnia, mert a péphez adott anyagok,' elsősorban a gélképződés következtében, megmaradnak a pépben. Ekként a különböző anyagmennyiségeket igen szűk határok között szabályozhatjuk a szennyvízben. További előnye az új eljárásnak, hogy az egyes anyagokat normális víztartalmuk lényegesebb változtatása nélkül adhatjuk a péptömeghez, A rostlemezgyártó gépen továbbá nem keíl egyéb változtatást végezni, mint az eljárásbeli anyagok hozzávezetéséhez szükséges eszközöket rászerelni. ' Az éghetetlen rostos péptermékek, pl. rostlemezek gyártását folytonossá tehetjük. Ekkor az üzemellenőrzés annyiban egyszerűbb, hogy a kezelő a különböző szerkezetek működését állandóan szemmel tarthatja. Péplemezek kezelésekor a hatóanyagok hozzávezetéséhez ismert kifolyató edényeket vagy permetező csöveket használhatunk. A hatóanyagokat a rostpéphez vezető szervek beépítése célszerűen olyan, hogy azok a pépszalag hosszában, valamint függélyesen mozgathatók, hogy a hatóanyagok viszonylagos reakciósebességét és hatását szabályozhassuk. Az új eljárás bizonyos rostos termékek gyártásának befejező szakaszában is alkalmazható, ha már valamely közbenső szakaszban ismert tüzállósító anyagokat vittünk be a szóbanforgó termékekbe. Ez esetben előnyösen úgy járunk el, hogy <•) szóbanforgó terméket, pl. valamely ismert eljárással tűzállóvá tatt rostlemezt alkalmas oldószerben oldott és ennek elpárologtatása után gélt képző anyaggal, pl. acetonban oldott fenol- vagy karbamidkondenzációs termékkel kezelünk. tet, valamint a magnéziumklorid és az ammoniumfoszfat egy részét, melyek a tulajdonképpeni tűzálló anyagot alkotják. Az ammónium továbbá meggyorsítja a sziükagél képződését, úgyhogy a megkötés a lehető leggyorsabban és leghatásosabban megy végbe. 2. példa: kalcinált magnezit 10 g, vízben diszpergálva A oldat oldható szilikát 1%, 400 cm3 fenyőszurok ragasztószer 2 %, 600 .cm3 MgCl * 5%, 400 cm» B oldat A1„(S04 ) 3 5%, 250 cm3 NH4 H 2 P0 4 2%, 400—700 cm3 (savanyú pH-reakció). Az A, B oldatokat egymás után folyatjuk a rostos péptömegbe, minek folytán Ál(OH)3 -on és szilikagélen kívül ragasztógél is keletkezik, mely az előző példában említett gélhez hasonlóan hat. 3. példa: • Az összetétel ugyanaz, mint a 2. példában, csupán a fenyőszurok ragasztószert helyettesítjük —részben — nátrium-pentaklór-fenoláttal. Cl Cl/\ONa cKM Cl v Ez esetben a képződött gél alumíniumhidroxidot, szilikagélt, ragasztógélt' és * a f enolátból származó gélt tartalmaz. i. példa: Az összetétel ugyanaz, mint a 2. példában, csupán a 2% fenyőszurok ragasztószert helyettesítjük — valamely fenol-kondenzációs termék vizes oldatával és 1—2% B oldathoz a fenolgyanta kicsapódásának meggyorsítására, némi kénsavat adunk. A közölt mennyiségi arányok, különösen a 2 példa szerintiek, a kezelt anyag tulajdonságaitól és a tüzállóság kívánt fokától függően változhatnak. így pl. a magnezit mennyisége 5-től 25-ig váltózhatik. Nem ajánlatos azonban a megadott felső határt túllépni, hogy a nemkívánt színváltozásokat és a szilárdság csökkenését elkerüljük. Az oldható szilikát százalékos mennyisége 0,3-tól 2-ig váltózhatik, feltéve, hogy a 'szilikagél képződése után több szabad oldható szilikát nincs jelen és így a nemkívánt színváltozásokat, valamint a kezelt anyag káros keményedését elkerüljük. Ajánlatos, hogy az alkalmazott fenyőszurok ragasztószer mennyisége ne haladja meg a termék szárazsúlyának 3%-át, mert különben a fenyőszurok ragasztószerben levő elszappanosodott zsírsavak a termék szilárdságát csökkentik és annak színét sötétítik. A magnéziumklorid és az alumíniumszulfát mennyiségének akkorának kell lennie, hogy a pH-nívót ne csökkentsék 4,0 alá. Az ammoniumfoszfat vagy egyéb amtnóniumsó mennyisége felső határának akkorának kell lennie, hogy a 2. példában közölt B oldat pH nívója ne haladjon meg 5.5-et. Az anyagok gazdaságos felhasználásának szempontjából fontos, hogy a képződő gél mennyisége elegendő legyen. Másrészt azonban ügyelni kell arra is, hogy ha túlnagy mennyiségű szervetlen Szabadalmi igénypontok: s ' N 1. Eljárás rostos anyagok és termékeik tűzáftáva tétélére, azzal jellemezve, hogy a roston gélt hozunk létre és ezzel ismert tűzálló anyagokat rögzítünk a rosthoz. • ' • 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a gélképző anyagokat és a hozzájuk tapadó anyagokat egyszere adjuk a rostpéphez. ; 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja
