141809. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szenek (lignitek, tőzegek) nemesítésére

Megjelent 1952. évi december hó 1-én. —— —— —-— : : : 4 . , ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.809 SZÁM. 10. b. OSZTÁLY. - PE-83 ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés szenek (lignitek, tőzegek) nemesítésére. Dr. Perédi Károly oki. gépészmérnök, Budapest és Holzmann Gusztáv oki. bányamérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1950. évi május hó 20. A találmány célja szenek (lignitek, tőzegek) fűtőértékének megnövelése, azok nedvességtartalmának gáz- és levegőcirkulációval való csökkentése útján. A találmány az önmagában tökéletlenül végbemenő természetes bemelegedési folyamat során előálló nedvességtartalom-csökkenést szabályozhatóvá és egyenletessé teszi. \ -Magyarország szénkincsének legnagyobb részéi az alacsony fűtőértékű, nagy nedvességtartalmú barnaszenek (lignitek, tőzegek) képezik. Ezek gazda"ságos felhasználása csak úgy lehetséges, ha fűtőértéküket a nedvességtartalom lecsökkentésével lényegesén megnöveljük. Az eddig ismeretes különböző „tartósító", illetve „tárolási" eljárások egymagukban nem alkalmasak a szén fenti értelemben vett nemesítésére. Ugyan Í;Z eddigi tapasztalatok szerint a tárolt szén bizonyos idő után bemelegszik és a szén nedvességtartalmának egy része elgőzösödik, de ez a folyamat tökéletlenül és nagy szénveszteségek mellett következik be. Ha a szén lefedése kellő mértékben meggátolja a levegőnek a széngarmadába való beáramlását és a vízgőz kiáramlását, a garmada hőfoka károsan nem emelkedik, viszont nedvességtartalom csökkenés sem jelentkezik jelentős mértékben, illetve a mindenkori tökéletlenségek folytán csak hosszú idő múlva. Ha a takaróhéj folytonosságának helyenkénti megszakításával vízgőz kiáramlást és levegő beáramlást tesznek lehetővé á széngarmada belsejébe, a fellépő áramlások a garmada egész tömegére nézve egyenlőtlenül alakulnak ki és így a keletkező hő az egész tömegben nem végezhet egyenletes nedvességtartalom elpárologtatóst, hanem helyi túlmelegedések, begyulladások állnak elő, ami tetemes szénveszteséggel jár. A tárolt szén nedvességtartalmának — habár tökéletlen módon végbemenő — csökkenése mint tény ugyan ismeretes, de mindeddig semmi sem történt, hogy megfelelő műszaki berendezéssel és eljárással Magyarország széngazdálkodása szempontjából ezen nagyjelentőségű probléma gazdaságos megoldást nyerjen. A különböző tartósítási eljárásoknál, akár tárolásra, akár nedvességtartalom csökkenésre törekszenek, a következő alapvető hibák mutatkoznak: 1. A különböző lefedési eljárások nem tudták megvalósítani a széngarmada tökéletes lezárását, úgyhogy különböző helyeken bemelegedések és begyulladások jelentkeztek. 2. A tárolás tartama alatt a takaróhéj alatt a szenek idővel zsugorodnak és e miatt hézag keletkezik a szén és a takaróhéj között. Az itt meginduló gázáramlás levegőt szív be maga után és a garmada felületét jelentős mélységben oxidálja, illetve elégeti. 3. A nedvességtartalomcsökkenés a garmadán belül nem egyenletesen, hanem az ellenállások alakulásától és egyéb tényezőktől függően szeszélyesen alakul. • i 4. Nedvességtartalomcsökkenést csak több hónapos tárolás után lehetett elérni. A folyamat meggyorsítása céljából levegőt vezetve a garmadába, különböző helyeken a garmada begyulladt. Az okszerű széngazdálkodás" megköveteli, hogy sokezer vagon nemesítését végezzük el gazdaságosan. A jelenleg ismeretes tartósítási eljárások egyikével sem lehet ezt elérni. Annak érdekében, hogy a garmada egész tömegére nézve egyenletesen tudjuk a kismértékű oxidációt beállítani és az így felszabaduló melegmennyiséggel az egész széntömeg nedvességtartalmát tudjuk csökkenteni, olyan új eljárásra van szükség, amely a következő alapelveket valósítja meg: f

« A garmadában annak egészére, vagy tetszésszerinti részére változtatható intenzitással szükséges a) túlnyomás, vagy vákuum beállítása, b)'gázcirkuláció létesítése, c) a szemcsék közt áramló gázok összetételének változtatási lehetősége oxidáló, vagy semleges jellegre, d) az ahidrálás folyamata alatt zsugorodó (széntömeg és takaróréteg között nagyobbodó hézagban a nem kívánatos áramlások meggátlása, e) az elvezetett vízgőz lecsapása olymódon, hogy a vízgőzzel együtt távozó gázok visszakerülhessenek a garmada belsejébe. Ezen alapelvek szem előtt tartásával a találmány a következőket kívánja megvalósítani: 1. A garmadában a begyulladásra hajlamos felületi és belső gócok kiküszöbölése.