141795. lajstromszámú szabadalom • Alsó és felső részből összetett kocsiszekrény

Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.795 SZÁM. 63. c 37-46 OSZTÁLY. — BA 497. ALAPSZÁM. Alsó és felső részből összetett kocsiszekrény. Barényi Béla mérnök, Stuttgart—Rohr (Németország). A bejelentés napja : 1.951. január 19. A találmány egy alsó részből és egy felső részből összetett kocsiszekrényre, különösen rekeszes rendszer szerint felépített gépjármű középső rekeszén elhelyezett kocsiszekrényre vonatkozik, amelynél a felső rész és az alsó rész két végén, vagy e végek közelében van egymással összekötve és lényege abban van, hogy a két rész közötti két kötés egymásközt f eleserélhetően egyenlő. A találmánnyal azt az előnyt érjük el, hogy a felső rész és az alsó rész közötti kötés létrehozásához kevés számú szerkezeti elemre és ennek megfelelően azok előállításához kevesebb gyártóberendezésre van szükség. A találmány tehát lehetővé teszi, hogy különösen a rekeszes rendszer egyidejű alkalmazása mellett a kocsiszekrény előállítását gazdaságosabbá tegyük. A raktáron tartandó pótalkatrészek száma megfelelő mértékben csökken. A kocsiszekrény felső és alsó részét egymástól elkülönítő. felület előnyösen a rekesznek a kocsiszekrény belső terét elül és hátul határoló zárófalai mentén halad. A két rész közötti választóvonal például célszerűen az említett határoló felületek alsó vagy felső éle mentén haladhat, előnyösen úgy, hogy a két rész egyike, például a felső rész falaival az alsó részhez tartozó határoló falakat három oldalról körülfogja. A két rész közötti kötés lehet oldható vagy nem oldható. így például a kötés lehet egyszerű illesztés, ékhornyos kötés vagy csavaros vagy hegesztett kötés. A rajzban a találmány szerinti kocsiszekrény néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Valamennyi kiviteli példában a kocsiszekrény A felső részből és B alsó részből van, amelyek elülső —c— osztófelület és azzal egyenlő magasságban fekvő hátsó —d— osztófelület mentén úgy vannak öszszekötve, hogy a két kötés egymásközt feleserélhetően egyenlő. Az 1. ábrabeli kivitelnél a kötéseket az alsó rész hez tartozó Bt

és B

2

határoló falak felső bi és b

2 -éle mentén rendeztünk el. A felső és alsó rész egymással például összehegeszthetők. A 2. ábra szerinti kivitelnél az A és B részeket egymással az alsó rész vízszintes bi és b2 peremei és a felső résznek ezekre felfekvő ugyancsak vízszintes at

és a

2

peremei mentén csavarokkal vagy pohthegesztés útján kötöttük össze. A 3. ábra szerinti kivitelnél az A felső rész elülső Aj falai, valamint hátulsó A2

falai az alsó rész Bx elülső, illetőleg B2

hátulsó. falait fogják közre, mimellett a felső rész ai és a2

összekötő élei, illetőleg az alsó rész bi és b2

élei görbe vonalak például félköralakúak. A Bj és B2

határoló falakat mint külön darabokat állítjuk elő és azokat egymással a kocsiszekrény B;

; fenékrésze úgy köti össze egymással, hogy a három darab egyetlen egy séget alkot-A 4. ábra szerinti kivitelnél a felső A résznek lefelé hajlított peremei vannak, amelyek a —c— és —d— helyeken a B alsó rész felső élei közé vannak illesztve. Az 5. ábra szerinti kivitelnél hasonló módon jártunk el. azonban egyidejűleg vízszintes és függőleges peremeket is alkalmaztunk. A 6. és 7. ábrák hasonló kivitelt tüntetnek fel, azonban csupán vízszintes peremekkel. A kocsiszekrény felső A része a 6. ábrában a jármű hátsó li része fölé nyúl, míg a 7. ábrában a felső A rész két Ai és A2

részből, az alsó rész pedig a B fenékrészből, valamint a Bi és B2

határoló falakból van, A 8. ábrabeli kiviteli alaknál a pusztán a kocsi szekrény fenekét alkotó B . rész magasságában a megelőzőhöz hasonló C) és di kötést létesítettünk, míg a felső A rész még járulékos A;í

és A

4

határoló falakkal van ellátva. A 9. ábra szerinti kiviteli alaknál az alsó részt a felső résszel az összekötendő élek mentén összekorcoltuk, míg a 10- ábra szerinti megoldásnál &% A felső rész függőlegesen lehajlított peremei a —c— és —d— helyeken a B alsó rész felső határoló élei alá nyúlnak. A 11- ábra oly kocsiszekrényszerkezetet tüntet fel, amelynél — a megelőző példakénti kivitelekké! ellentétben — a jármű alsó B része egyidejűleg a. jármű elülső C részét és hátulsó D részét is körülfogja. A felülről behelyezett A felső rész —c— és --d-— részei akként vannak kialakítva, hogy a kötések egymásközt felcserélhet ők. Egyébként az alsó és a felső rész egymással összehegeszthetők. vagy csavarokkal, vagy más módon köthetők össze. Ahelyett, hogy a felső .és az alsó részt egymás-