141788. lajstromszámú szabadalom • Lövedék

2 141.798 egyenletes és ha feltételezzük, hogy az egész felületre egyenletes gáznyomás hat, a kupak alakú test nagyobb átmérőjű szabad pereme először fog összecsukódni illetve tömörülni és a-robbanás által keletkezett gázok utat találnak, amelyen át előre haladhatnak aránylag szabadon, tehát csekély ellenállással a kupakszerű test pereme mentén. 'Mivel a lövedék tömege nagyobb, mit a vele érintkező gázhalmazállapotú részecskék tömege, a másodlagos lövedék előre röpítését élőidéző hatás a gázok közvetlen tengelyirányú lökőereje következtében jön létre. Ez a hatás, az aerodinamikai alakúvá vált test harántirányú felületén fejtődik ki azáltal, hogy az összetömörített felület mentén a gázok előre áramlanak. Ehhez járul", hogy a test mentén létesített egyenletes átmérőcsökkentés a harántirányú felület csökkenését eerdményezi, ami megközelítően az átmérő négyzetével változik és a perem előbb említett alakváltozása igen gyorsan csökkenti az előre lökő erőt, ami ezzel egyidejűleg pedig a már említett módon azzal a hátránnyal jár, hogy megengedi a gázok kiszökését, tehát előre áramlását, gyorsító hatás nélkül. • Következik mindebből, hogy amennyiben az előreható lökőerőt növelni akarjuk, akkor ajánlatos megtartani a harántirányú felület vagy keresztmetszet nagyméretű alakjában mindaddig, amíg nagy sebességet nem ér el a test. A gáznyomás hatásai minden irányban egyformán mutatkoznak egy statikai rendszerben és a szóbanforgó nagyon rövid idő alatt a részecskék mozgása viszonylag kicsi, ami a sugárirányban ható nyomást lényegesén nem változtatja meg (ellentétben a lövedék tengelyirányú, gyorsulása következtében előálló változásokkal), amiből következik, hogy az összetömörülés késleltetve van és a test egyik végétől a másik felé haladóan jön létre a gyorsulás ideje alatt, úgyhogy a gáznyomás hatása jobban használható ki egy'bizonyos robbanótöltet esetén. Ilyen módon nagyobb sebességet és nagyobb elévenerőt kapunk egy bizonyos súlyú és méretű lövedéknél, vagy pedig nehezebb lövedéket ugyanarra a sebességre lehet gyorsítani, vagy e két ha. tást kombinálni lehet. A találmány értelmében ezt a hatást úgy érjük el, hogy az üreges testet vagy kúpot, amely fémből vagy más anyagból készülhet, nagyobb ellenállóképességűre alakítjuk a mellső végénél vagyis a szabadon álló peremnél, hogy ilyen módon ellensúlyozzuk a nyomás által okozott vagy létesített nagyobb hatást, ami a peremnél fejtődik ki, vagyis pontosabban kifejezve a másodlagos lövedéket úgy készítjük, hogy annak falvastagsága elől nagyobb legyen, mint hátul, ahol az átmérő kisebb. A külső és belső felületrészek közötti szög ennél az üreges testnél úgy választható meg, hogy figyelembe vesszük a vastagságokat, valamint a fal ellenállóképességét és ily módon üreges testet lé•tesítünk, amelynél a teljes hosszúság és az átmérő között a kívánt viszony van meg. Túlságosan nagy szög azt eredményezhetné, hogy a tengelyirányban illetve a középtengely közelében ható erők az anyag visszahajlását vagy begyűrődését okozhatják, még mielőtt az egész test összetömörülhetne. Ha ez megtörténik, akkor a másodlagos lövedék •harántirányú felülete túl nagy az eleven erejéhez viszonyítva és ez esetben a céltárgyon inkább csak sérülések illetve anyageltolódások következnek bé és nem érjük el a átlyukasztást. Ha pedig a szög túl kicsi akkor a ható erők szétbontásával létesített vizsgálat vagyis az erőparalélogramma azt mutatja, hogy az axiális vagyis gyorsító erőkomponens kicsiny a felületre ható erők tengelyirányú, vagyis tömörítő komponenséhez képest. Az ilyen módon készített lövedékek tehát nem érik el a kívánt sebességet. A csatólt rajz a találmány több példaképpeni kiviteli alakját mutatja,. A rajzon az 1. ábra a lövedék egyes részeit vázlatosan mutatja, a lövedékben levő és a találmány, szerint készített üreges testtel együtt. A 2. ábra az 1. ábrán látható üreges test nagyobb léptékű tengelyirányú metszete. • A 3., 4. és 5. ábrák az üreges test vagy kupak különböző kiviteli változatait mutatják. A rajz 1. ábrája szerint a találmányt olyan elsődleges vagy főlövedékben alkalmaztuk," amelyet lövegekhez lehet használni. Ennél a lövedéknél erős, illetve vastagfalú 10 test van, amely a 11 robbanótöltetet tartalmazza és ez olyan összetételű, hogy égési sebessége rendkívül nagy illetve elrobbanási ideje rendkívül csekély. Ebben a robbanótöltetben éspedig annak mellső végénél, a 12 mélyedés van. A lövedékhez rendkívül gyors működésű F gyújtószerkezet tartozik, amely a robbanótöltet meggyulladását okozza, éspedig az elsődleges becsapódás után rendkívül rövid időn belül. A kupak alakú üreges' 13 test alkalmas arra', hogy azt a 11 töltet robbanóereje hosszúkás, tömör testté alakítsa és igen nagy sebességgel előre lökje. Ez a 13 kupak olyképp van elhelyezve, hogy hátsó keskenyebb vége a 12 mélyedés falával érintkezzen. A kupakot valami módon helyében rögzítjük, hogy az az elsődleges becsapódás pillanatában ne haladhasson előre és e célból a 14 vállat alkalmazzuk, amely a közbenső 15 betétdarabhoz tartozik. A lövedék mellső csúcsíves 16 sapkája üreges és a leírt kiviteli példánál vékonyfalú testből áll, amely alakjával a 15 betéthez igazodik, és olyan kialakítású, hogy közvetlenül az elsődleges becsapódás után és a másodlagos lövedék előrehajítása előtt szétnyílik illetve olyan alakváltozást szenved, a 15 közbensődarab hatására, hogy a másodlagos lövedék előrehaladását nem gátolja. A 2. ábra szerinti kivitelnél a találmány szerinti lövedék eredeti alakjában lényegében véve üreges testből illetve kupakból áll, amely lényegileg kúpos alakú, de keskenyébbik végénél kupolaszerű kialakítású. Ez az üreges test pl. 50 mm-es kaliberű lövedékhez 43 milliméter legnagyobb külső átmérővel készülhet, emellett pedig külső kúpos fala 53 mm magas, olyképp, hogy ez a kúpos fal — meghosszabbítva — a kúp csúcsánál 22°-os félszögű vagyis ennyi a tengelye és az alkotója által bezárt szög. A keskenyébbik csúcsnál a kupolaszerű rész gömbfelületből állhat, amelynek sugara 13,5 mm, olyképp, hogy az üreges test teljes magassága a tengelyében mérve 32 mm. A kupola alakú rész falvastagsága 1 mm és ez a vastag-