141788. lajstromszámú szabadalom • Lövedék
Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.788. SZÁM 72. d. OSZTÁLY — S-20683. ALAPSZÁM Lövedék * Sageb Société Anonyme de Gestion et d'Explpitation de Brevets, Fribourg, mint Mohaupt Henry Hans, fort-worth-i lakos jogutódja A bejelentés napja: 1947. december 31. É. A. E. A.-beli elsőbbsége: 1942. október 28. A 137.875 számú magyar szabadalomban, továbbá az 1947. szeptember 15-én illetve 25-én benyújtott 139.484 illetve ! 139.485 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásokban olyan lövedékek vannak ismertetve, amelyeknél a -lövedék főrésze mellső részén mélyedést tartalmazó robbanótöltettel van megtöltve és ebbe a mélyedésbe kupakszérű üreges test vanx behelyezve. A lövedék gyújtókészüléke rendkívüli gyorsasággal működik és olyan szerkezetű, hogy a robbanótöltet meggyulladását igen rövid idő alatt eszközli, tehát a robbanás megkezdésének pillanata a becsapódástól számítva csak tízezred másodpercekkel mérhető vagy esetleg a tízezred másodpercnél is' rövidebb idő alatt következik be. A robbanótöltet meggyújtása hátsó végénél történik és az égés sebességét oly tűzhullám határozza meg, amelynek terjedési sebessége pl. kb. 7 500 méter másodpercenként. A robbanás által fejlődött gázok az említett üreges, testre kétféle hatást fejtenek ki. Egyrészt a harántirányú felület nagysága csökken a.sugárirá, nyú és a középvonal felé ható nyomás következtében, miáltal pálca alakú test keletkezik. A gyakorlatban az anyag összetömörítése vagy sajtolása a nagynyomású gázok hatása alatt azt eredményezi, hogy nagyon tömör test áll elő. Másrészt a gázok az összecsukott vagy tömörített test előreirányuló mozgását is előidézik, miáltal ez a test másodlagos lövedéket alkot akkor, amikor a lövedéket mint bombát, aknagránátot vagy pl. tüzérségi lövedéket használjuk. Azt találtuk, hogy az egyes alkatrészek megfelelő kialakítása és egymással való kapcsolása révén a másodlagos lövedék sebessége lényegesen nagyobb lehet, mint a gázok kitérjedési sebessége és túlhaladhatja a 6 000 méter sebességet másodpercenként. Emellett ennek a másodlagos lövedéknek a sebessége lényegében véve független az elsődleges lövedék vagyis az alaptest sebességétől a becsapódás pillanatában, mely sebesség az előbb ' említett gyorsaságnak csak csekély tört része pl. 30—600 méter másodpercenként. Ebből következik, hogy a szóbanforgó lövedékek átütő képessé- . ge független a befutott pálya hosszától. A másodlagos lövedéknek aránylag csekély nagyságú felülete és nagy sebessége következtében egészen rendkívüli nagy az átütő képessége. így pl. 30— 60 gramm' súlyú test képes arra, hogy 2,5 cm-es vagy még ennél is vastagabb páncélokat átüssön. -Az említett kupakszerű test rendkívül gyorsan tömörül össze és repül előre mint másodlagos lövedék és így ennek a jelenségnek a tudományos vizsgálata, valamint számtani magyarázata igen nehéz. Nehezen sikerül tehát az igénybevételek,, a mozgások és a méretek előzetes szerkesztéssel való meghatározása. Ezáltal a legkedvezőbb méreteket is nehéz elméletileg meghatározni. A robbanáskor előálló rendkívüli nagy nyomások és magas hőmérsékletek, az üreges testnek az összetömörítésekor kifejtett ellenállása, továbbá a levegő ellenállása, tehát a kupakszerű test belsejében levő levegőmennyiség által kifejtett ellenállás, mind megnehezítik a jelenségek pontos magyarázatát. Mivel továbbá a robbanás rendkívül rövid 'idő alatt fejeződik be, a gázhalmazállapota részecskék nem is mozognak illetve mozdulatlanok maradnak mindaddig, amíg az anyag gázzá alakulása be nem fejeződött. Előre haladó mozgás közben az egész robbanótöltet gázzá alakul, még mielőtt a gázhalmazállapotú részecskék helyükről számottevő mértékben elmozdulnának, tehát az egyes részek mozgása • minden irányban meg van gátolva, ami a meleg kinetikai elméletéből következik és ami gáznyomás keletkezésében nyilvánul meg. A nagy nyomások ilyen módon pillanatnyilag oly erőkben nyilvánulnak meg, amelyek a gázhalmazállapotú részecskéket egymás után mind nagyobb és nagyobb kinetikai hatásokra kényszerítik a csúcstól a szélek felé haladva. Ezek az erők létrejönnek, még mielőtt az említett üreges test mozgása és tömörülése megkezdődne> Egy csőszerű testnek az összesajtolása elleni ellenállása kívülről ható nyomás esetén az átmérővel fordított arányban változik, amiből következik, hogy amennyiben az üreges test átmérője
