141786. lajstromszámú szabadalom • Fékezőmágnes mechanikai áramfogyasztásmérőkhöz és eljárás előállítására

Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.786. SZÁM. ' . 21d» 14 22. OSZTÁLY. - KJ-3. ALAPSZÁM. Fékezőmágnes mechanikai áramfo gyasztásmérőkhöz és eljárás előállítására. v v, KRIZIK, národni podnik cég, Praha A bejelentés napja: 1949. júlhte1 4. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1948. július 17. Mechanikai áramfogyasztásmérőkre tudvalevően a fordulatszámukkal arányois fékezőerőnek kell hat­nia, hogy fordulaszámuk a mért értéknagysággal egyenesen arányos legyen. Ezt legtöbbnyire oly permanens mágnessel érik el, amelynek mezője a mérőrendszerrel szilárdan kapcsolt fémkorongra hat. A forgó korongban a mezőtől indukált áramok örvényáramokat idéznek elő. A mezőnek és az ör­vényáramoknak kölcsönös egymásrahatásából a ko­rong forgásirányával ellentett irányban ható for­gatónyomaték keletkezik. Az áramfogyasztásmérőt összeállítása után a fé­kező nyomaték szabályozásával kell a helyes fordu­latszámokra beállítani. A szabályozást rendszerint kétféle módon szokták végezni, nevezetesen vagy a mágnes helyzetének a fékkoronghoz képest való változtatásával vagy a mágnesmező változtatásával. Az előbbi esetben a mágnest mozgathatóan, p. o. forgathatóan vagy eltolhatóan szerelik a mérőszer­kezetre és rögzítőelemének meglazítása után úgy forgatják vagy tolják el. hogy a kívánt fékezőha­tása legyen. A második esetben a mágnesmezőt ál­lítható mágneshíd segtíségével változtatják, amelyen keresztül a mező erővonalainak bizonyos része a korongon kívül záródik. A szóban forgó találmány a fékező mágnes e második megoldási módjára vo­natkozik. A mágneshíd különféleképpen foganatosítható; p. o. akként, hogy a korong alatt elhelyezett mág­nes sarkaival szemben a korong fölött elrendezett ellensarkokon tolható el megfelelő mozgatószerke­zettel a hidat alkotó, ferromágneses anyagból való korong. Más esetben a fogyasztásmérő korongja vízszintes helyzetű patkóalakú mágnes sarkai között forog és ezek közelében elhelyezett csavar lapos feje a csavarral beállítható hidat alkot, úgyhogy a mág­neses erővonalak útja a csavarfejnek a sarkokhoz való közelítésével vagy távolításával változtatható. A híd eddig ismert megoldásainak különféle hát­rányai vannak. Ha a híd szerkezete annak a ko­rong felett való elhelyezését kívánja meg, akkor részben elfoglalja a sz'ámlálószerkezetnek szánt he­lyet, úgyhogy sok esetben, amikor a fogyasztótól kívánt féleségű vagy különleges számlálószerkezetet (p. o. kettős tarifájút) kell alkalmazni, nehézsé­gek támadnak, vagy pedig nagyobb, tehát nehezebb és drágább kivitelű számlálószerkezet alkalmazá­sára kényszerülünk. A hídnak a korong felett való elhelyezése azt is okozhatja, hogv a légrés nem lesz teljesen állandó, ami pedig a mérő pontos­ságának szükséges feltétele volna. Az eddig ismert szerkezetek sok esetben bonyolultak, sok részből tevődnek össze és ezért költségesek s üzemük mind a szabályozáskor, mind pedig használatban ke­vésbbé biztos és pontos. Az áramfogyasztásmérő­nek a gyár vizsgálótermében vagy a fogyasztás helyén való beállításakor csavarhúzót használnak annak a csavarnak elforgatására, amelynek feje a hidat alkotja, vagy amely a voltaképpeni hídnak mozgatóeleme. Az eddig ismert szerkezetekben en­nek a csavarnak rendszerint olyan az elhelyezése, hogy a csavarhúzó használatakor kifejtett forga­tónyomaték kihat az áramfogyasztásmérőre s ezt, hacsak a balkézzel meg nem tartjuk, függőleges helyzetéből kimozdítja. A találmány szerint készült mágneshidas féke­zőmágnes sokkal egyszerűbb, mint az eddig ismert szerkezetek; lehetővé teszik a fogyasztásmérő mére­teinek csökkentését, szabályozás közben és haszná­latban biztosabban és pontosabban működik, úgy­hogy a találmány az ismert megoldások hátrányait kiküszöböli. A találmányi gondolat abban van, hogy a mágnest ú. n. kerámiai eljárással, azaz ferromág­neses ötvözetből zsugorítással állítjuk elő, nem-mág­neses fémből fröccsentessél előállított foglalatba ágyazzuk és olyan alakot adunk neki, hogy a mág­neshidat egy vagy több csavar közvetlenül alkot­hatja, amelyekre hat a csavarhúzó a fékezőnyoma­ték beállításakor. A rajz a találmány kiviteli példáját ábrázolja. Az 1. mágnesnek az 1. ábrán axonometrikus né­zetben feltüntetett alakja van, azaz négy hasáb­alakú kiugrása van, melyek mágnesezés után a sar­kokat alkotják és pedig akként, hogy közülük kettő­kettőnek, amelyeknek két-két oldalfala egy síkba esik, egyenlő a polaritása. A mágnes ferromág-

Next

/
Thumbnails
Contents