141785. lajstromszámú szabadalom • Mérőberendezés
Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.785 SZÁM. 21 a*, 46-60. OSZTÁLY — H—12.531. ALAPSZÁM. Mérőberendezés-Hazeltine Corporation Washington-i (D.C., USA) cég, mint Hirsch Charles Joachim Douglastoni és Brunn Robert Bonner Jack Manhasset-i (N.Y., USA) lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1948. május 7. A. K. Á.-beli , elsőbbsége: 1947. július 11. A találmány olyan mérőberendezés kis feszültségkülönbségek mérésére, amelynek hatása beállítható feszültség nagyságának a mérendő feszültség nagyságával való összemérésén alapszik. Bár a találmány sokféle célra alkalmazható, kiváltképpen kisugárzott jelekkel foganatosított távolságmérésre alkalmas és ezért a következőkben ebben az összefüggésben ismertetjük. Ismeretesek már olyan berendezések kisugárzott jelekkel foganatosított távolságmérésre, amelyeknek vevőrésze a mért távolsággal arányos egyenfeszültséget szolgáltat, mimellett a berendezés ezt az egyenfeszültséget szabályozható egj^enfeszültséggel összemérő hídkapcsolási elrendezést tartalmaz. Ha a két összemért feszültség nem egyenlő nagyságú, akkor a hidkapcaolási elrendezés motort működtet, amely hozzáigazítja a szabályozható feszültséget a mérendő feszültséghez, mimellett a szabályoz, ható feszültség ehhez szükséges változtatásának mértéke egyúttal a mérni kívánt távolság mértéke is. Ilyen berendezések rendesen két egyforma erősségű csatornát tartalmaznak, amelyek a hídkapcsolási elrendezés megfelelő pontjai közé kapcsoltak. Az ilyen mérőberendezés csak akkor működik megbízhatóan, ha az említett két csatornában foganatosított erősítés mindenkor teljesen egyforma. Ez a követelmény az erősítés gyakori utánaszabályozását teszi szükségessé. A találmány célja a fentemlített elv alapján működő olyan mérőberendezés létesítése, amely nem tartalmaz összehangolt erősítőcsatornákat és ennélfogva mentes a fentemlített hátránytól. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy az említett szabályozható feszültség mellett még egy harmadik, olyan feszültséget is alkalmazunk, amelynek nagysága egy mind a mérendő, mind a szabályozható feszültséget felölelő feszültségkörzeten belül időszakosan ismétlődően változik és olyan szerveket befolyásol, amelyek e harmadik feszültség hatására hozzáigazítják a szabályozható feszültség nagyságát a mérendő feszültség nagyságához, amint a harmadik feszültségnek és a másik két feszültség egyikének, kiváltképpen a mindenkori kisebbiknek, • nagysága közötti arány előre meghatározott értékűvé válik. A találmányt a rajz nyomán ismertetjük részletesebben. Az 1., 3. és 5- ábrák a találmány szerinti mérőberendezés különféle kiviteli alakjait szemléltetik, a 2. és 4. ábrák pedig az 1. és 3- ábrák szerinti berendezések működési módját magyarázó diagrammokat tartalmaznak. Az 1. ábra szerinti mérőberendezés 10, 11 antennarendszere egyesített 12 adó- és vevőberendezéssel áll összeköttetésben. E«t impulzusok kisugárzására alkalmas adó, valamint egy távoli tárgytól, pl. 13 repülőgéptől visszavert vagy visszasugárzott impulzusok vételére alkalmas vevőberendezés alkotja. A 12 berendezés egyenirányíWtt e% kimenőfeszültséget szolgáltat (2- ábra), amelynek nagysága arányos azzal az idővel, amelyre az impulzusoknak szükségük van ahhoz, hagy a mérőberendezés és a repülőgép közötti távolságot oda és vissza áthidalják. Az említett kimenőfeszültség ennélfogva arányos a mérőberendezés és a repülőgép közötti távolság nagyságával. Ilyen egyesített adó-és vevőberendezések ismeretesek és ezért nem szorulnak bővebb ismertetésre. Az egyesített 12 adó- ,és vevőberendezés a tulajdonképpeni 15 mérőkészülék 20 bemenőkapcsaival áll összeköttetésben. A mérőkészülék 16 egyenfeszültségforrást, pl. telepet tartalmaz, mely 17 feszültségosztó kapcsaihoz csatlakozik, a feszültsé'gosztó forgatható 18 karja és egyik kapcsa között szabályozható ei egyenfeszültség (2. ábra) adódik. A 15 mérőkészülék további 21 bemenőkapcsai olyan 22 feszültségkeltövel állnak összeköttetésben, amely időszakosan ismétlődően változó, tehát pl. szinuszalakú vagy fűrészfogalakú feszültséget szolgáltat. Ennek a feszültségnek a nagysága olyan feszültségkörzéten belül változik, amely felöleli mind a mérendő e» feszültséget, mind a szabályozható ei feszültséget, frekvenciája pedig mégha-