141785. lajstromszámú szabadalom • Mérőberendezés

Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.785 SZÁM. 21 a*, 46-60. OSZTÁLY — H—12.531. ALAPSZÁM. Mérőberendezés-Hazeltine Corporation Washington-i (D.C., USA) cég, mint Hirsch Charles Joachim Douglastoni és Brunn Robert Bonner Jack Manhasset-i (N.Y., USA) lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1948. május 7. A. K. Á.-beli , elsőbbsége: 1947. július 11. A találmány olyan mérőberendezés kis feszült­ségkülönbségek mérésére, amelynek hatása beállít­ható feszültség nagyságának a mérendő feszültség nagyságával való összemérésén alapszik. Bár a ta­lálmány sokféle célra alkalmazható, kiváltképpen kisugárzott jelekkel foganatosított távolságmérésre alkalmas és ezért a következőkben ebben az össze­függésben ismertetjük. Ismeretesek már olyan berendezések kisugárzott jelekkel foganatosított távolságmérésre, amelyeknek vevőrésze a mért távolsággal arányos egyenfeszült­séget szolgáltat, mimellett a berendezés ezt az egyenfeszültséget szabályozható egj^enfeszültséggel összemérő hídkapcsolási elrendezést tartalmaz. Ha a két összemért feszültség nem egyenlő nagyságú, akkor a hidkapcaolási elrendezés motort működ­tet, amely hozzáigazítja a szabályozható feszültsé­get a mérendő feszültséghez, mimellett a szabályoz, ható feszültség ehhez szükséges változtatásának mér­téke egyúttal a mérni kívánt távolság mértéke is. Ilyen berendezések rendesen két egyforma erős­ségű csatornát tartalmaznak, amelyek a hídkapcso­lási elrendezés megfelelő pontjai közé kapcsoltak. Az ilyen mérőberendezés csak akkor működik meg­bízhatóan, ha az említett két csatornában fogana­tosított erősítés mindenkor teljesen egyforma. Ez a követelmény az erősítés gyakori utánaszabályozá­sát teszi szükségessé. A találmány célja a fentemlített elv alapján mű­ködő olyan mérőberendezés létesítése, amely nem tartalmaz összehangolt erősítőcsatornákat és ennél­fogva mentes a fentemlített hátránytól. Ezt a ta­lálmány szerint úgy érjük el, hogy az említett sza­bályozható feszültség mellett még egy harmadik, olyan feszültséget is alkalmazunk, amelynek nagy­sága egy mind a mérendő, mind a szabályozható fe­szültséget felölelő feszültségkörzeten belül idősza­kosan ismétlődően változik és olyan szerveket be­folyásol, amelyek e harmadik feszültség hatására hozzáigazítják a szabályozható feszültség nagyságát a mérendő feszültség nagyságához, amint a harmadik feszültségnek és a másik két feszültség egyikének, kiváltképpen a mindenkori kisebbiknek, • nagysága közötti arány előre meghatározott érté­kűvé válik. A találmányt a rajz nyomán ismertetjük részle­tesebben. Az 1., 3. és 5- ábrák a találmány szerinti mérőberendezés különféle kiviteli alakjait szemlél­tetik, a 2. és 4. ábrák pedig az 1. és 3- ábrák sze­rinti berendezések működési módját magyarázó diagrammokat tartalmaznak. Az 1. ábra szerinti mérőberendezés 10, 11 an­tennarendszere egyesített 12 adó- és vevőberende­zéssel áll összeköttetésben. E«t impulzusok kisugár­zására alkalmas adó, valamint egy távoli tárgytól, pl. 13 repülőgéptől visszavert vagy visszasugárzott impulzusok vételére alkalmas vevőberendezés al­kotja. A 12 berendezés egyenirányíWtt e% kimenő­feszültséget szolgáltat (2- ábra), amelynek nagy­sága arányos azzal az idővel, amelyre az impulzu­soknak szükségük van ahhoz, hagy a mérőberende­zés és a repülőgép közötti távolságot oda és vissza áthidalják. Az említett kimenőfeszültség ennél­fogva arányos a mérőberendezés és a repülőgép közötti távolság nagyságával. Ilyen egyesített adó-és vevőberendezések ismeretesek és ezért nem szo­rulnak bővebb ismertetésre. Az egyesített 12 adó- ,és vevőberendezés a tulaj­donképpeni 15 mérőkészülék 20 bemenőkapcsaival áll összeköttetésben. A mérőkészülék 16 egyenfe­szültségforrást, pl. telepet tartalmaz, mely 17 fe­szültségosztó kapcsaihoz csatlakozik, a feszültsé'g­osztó forgatható 18 karja és egyik kapcsa között szabályozható ei egyenfeszültség (2. ábra) adódik. A 15 mérőkészülék további 21 bemenőkapcsai olyan 22 feszültségkeltövel állnak összeköttetésben, amely időszakosan ismétlődően változó, tehát pl. szi­nuszalakú vagy fűrészfogalakú feszültséget szol­gáltat. Ennek a feszültségnek a nagysága olyan feszültségkörzéten belül változik, amely felöleli mind a mérendő e» feszültséget, mind a szabályoz­ható ei feszültséget, frekvenciája pedig mégha-

Next

/
Thumbnails
Contents