141782. lajstromszámú szabadalom • Berendezés időbelileg modulált impulzusok vételére

•\ 141.782 3 Az 5. ábra szerinti berendezésben a 4. ábra sze-. r'inti berendezés 30 impulzusalakítójának megfelelő 50 impulzusalakítóhoz 51 differenciálékor csatlako­zik, amely az impulzusalakítónak a 6. ábra —A— görbéjével ábrázolt derékszögű kimenőimpulzusá­ból a 6. ábra —B— görbéje szerinti két rövid a derékszögű impulzus mellső oldalának, a másik pedig a derékszögű impulzus hátsó oldalának felel meg. Minthogy a zavaró feszültségekkel befolyá­solt, szaggatott vonallal rajzolt derékszögű impul­zus t,—14 időtartama nagyobb a zavaró feszültsé­gekkel nem befolyásolt, teljes vonallal rajzolt derék­szögű impulzus t2 —t s időtartamánál, a —B— gör­bének a zavart impulzushoz tartozó, szaggatott vonallal rajzolt impulzusai között nagyobb időköz van, mint a nem zavart derékszögű impulzushoz tartozó, teljes vonallal rajzolt impulzusai között. Az 51 differenciálókörhöz két 52 és 53 impulzus­keltő csatlakozik, amelyekkel «gy további 54 impul­zuskeltő is összeköttetésben áll. Az 54 impulzus­keltő a vett jel impulzusaihoz képest hosszú, t„—15 időtartamú vezérlőimpulzusokat létesít és olymó­don szabályozott, hogy impulzusainak ugyanaz az imétlődési frekvenciájuk van, mint a vett jel im­pulzusainak. Az 54 impulzuskeltő impulzusainak • időtartamát úgy méretezzük, hogy kissé nagyobb legyen, mint a vett jel legnagyobb időbeli modu­lációja. Ezek a hosszú impulzusok és a vett jel nekik időbelileg megfelelő impulzusai úgy gerjesz­tik az 52 és 53 impulzuskeltőket, hogy ezek egy­egy olyan impulzust létesítenek, amelynek mellső oldala időbelileg megegyezik a hosszú vezérlőim­pulzus mellső oldalának kezdőpontjával, mimellett az 52 impulzuskeltővel létesített impulzus hátsó ol­dala időbelileg a vett impulzus mellső oldalának, az 53 impuzuskeltővel létesített impulzus hátsó ol­dala pedig időbelileg a vett impulzus hátsó olda­lának felel meg. Evégett az 54 impulzuskeltő pozi­tív kimenőkapcsa az 53 impulzuskeltő pozitív ger­jesztőkapcsával és az 54 impulzuskeltő neigatív kimenőkapcsa az 52 impulzuskeltő negatív gerjesz­tőkapcsával áll összeköttetésben, mimellett az 52 impulzuskeltő pozitív elnyomókapcsa és az 53 im­pulzuskeltő negatív elnyomókapcsa az 51 differen­ciálókör kimenőkapcsához csatlakozik. Az 52 és 53 impulzuskeltőkkel létesített impulzusokat a 6. ábra —C és —Ú— görbéi ábrázolják. Ez impulzusok időtartama aszerint, hogy zavartalan vagy zavart impulzusok felelnek-e meg t„—12 , illetőleg to--t3 , vagy pedig t„—11? illetőleg t ó —t 4 . Az 52 és 53 impulzuskeltők kimenőimpulzusait az 58 keverőfokozat a 6. ábra —E— görbéjével ábrázolt, összetett impulzussá egyesíti, amelyet az­után az 55 integrálékor a 6. ábra — F— görbéjével szemléltetett impulzussá integrál. Ez az impulzus a t5 időpontban annak folytán fejeződik be, hogy az 54 impulzuskeltővel létesített hosszú vezérlő­impulzus, amelynek időtartama t0 —t 5 , a t- időpont­ban vezetővé teszi az integrálókörrel összekötött 57 kisütőkört, mire az integrálókör ezen a kisütö­körön át kisül. A 6. ábrából kivehető, hogy a vett impulzusra ható zavaró feszültségek nem befolyásolják az -E— görbével határolt felület nagyságát, mert az összetett impulzus első részét ábrázoló felület nagyságát ugyanannyira csökkentik, amennyivel az összetett impulzus második részét ábrázoló felületet növelik. A zavaró feszültségek eszerint csak az —F— görbével ábrázolt integrált impulzusnak az összetett impulzus két részét ábrázoló lejtős oldalai meredekségét és időtartamát változtatják meg, de nem befolyásolják az —F— görbével határolt felü­let nagyságát. Az —F— görbével ábrázolt impul­zus amplitúdója egyenesen arányos*a —C— és —D— görbékkel ábrázolt két impulzus időtartamának középértékével. Minthogy ez impulzusok időtarta­mát a —B— görbével ábrázolt tövid impulzusok szabják meg, amelyek a vett impulzus mellső és hátsó oldala megjelenésének időpontját rögzítik, a vett impulzusnak a mellső és hátsó oldalai időbeli eltolódásában nyilvánuló időbeli modulációja az —F— görbe szerinti eredő impulzus amplitúdójá­nak megfelelő csökkentését vagy növelését idézi elő. Ezeket a változó amplitúdójú impulzusokat az integrálókörben alkalmazott szervek, amelyek első­sorban az impulzus legnagyobb amplitúdója iránt érzékenyek, kisimítják és az így adódó moduláló­jelet äz integrálókörhöz csatlakozó 56 szerv hanggá, vagy más megfelelő energiaformává változtatja át. A találmány alkalmazható az időbeli moduláció­nak mind arra a fajtájára, amely szerint az impul­zusok teljes egészükben eltolódnak időbelileg egy­máshoz képest, mind arra, amely szerint az időbeli moduláció az impulzusok időtartamának az egyik impulzusoldal időbeli eltolása útján foganatosított változtatása révén jön létre. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés időbelileg modulált impulzusok vé­teléré, jellemezve a vett impulzusokról kétféle jel­feszültséget leszármaztató szervekkel, amely jel­feszültségek közül az egyik az impulzusok mellső oldala megjelenésének időpontjával és a másik ugyanabban az értelemben az impulzusok hátsó ol­dala megjelenésének időpontjával változó, valamint a kimenő moduláló jelet a két említett jelfeszültség egyesítése útján létesítő szervekkei, 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az említett két jel­feszültség az impulzusoldalak időbeli eltolódásának mértékével arányosan változik. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti berende­zés kiviteli alakja, jellemezve a vett impulzusokat a két említett jelfeszültség leszármaztatását meg­előzően derékszögű hullámalakú impulzusokká át­változtató, szervekkel. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve a két említett jelfeszültséget a derékszögű hullámalakú impulzusok differenciálá­sából adódó impulzusok időbeli demodulálása útján létesítő szervekkel. 5. Az előbbi igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, jellemezve olyan szervek­kel, amelyek a vett impulzusok ismétlődési frekven­ciájával azonos frekvenciájú és az említett impulzu­sok időbeli modulációjának legnagyobb mértékét meghaladó időtartamú vezérlőimpulzusokat, vala­mint ezekkel egyidejűleg kezdődő olyan impulzus­párokat létesítenek, amelyeknek egyik impulzusa az illető impulzuspárhoz tartozó vezérlőimpulzus idő­tartama alatt vett impulzus mellső oldalának meg­jelenésekor, másik impulzusa pedig a legutóbb em-

Next

/
Thumbnails
Contents