141777. lajstromszámú szabadalom • Oldószer penicillin kivonására vizes oldatokból

Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL k5 ÍJ A J3 J\ U J\ J_J 1VJ..X J-jHÍ i X\ J\ )u 141.777. SZÁM. 30. h. 1-8. OSZTÁLY. — FO-120. ALAPSZÁM. Oldószer penicillin kivonására vizes oldatokból. Dr. Földi Zoltán és Földi Tamás vegyészmérnökök és Földi András vegyészmérnökhallgató, mindhárom Budapesten. Bejelentés napja:. 1950. november 16. Penicillin kivonására vizes oldatokból már használtak klórozott alifás szénhidrogéneket, mint p!. kloroformot. Különösen előnyös ilyen oldószerek használata akkor, amidőn a penicillint szerves aminokkal képezett sója alakjában vonjuk ki vizes oldatokból. Az találtuk, hogy ilyen esetekben igen kiváló oldószerek azok a klórozott alifás szénhidrogének, melyekben legalább kettő, de legfeljebb öt szénatom van s melyekben legalább egy hidrogén és legalább három klóratom van. Ezen klórozott szénhidrogének forrpont ja magasabb mint a kloroformé és így a párolgási veszteségek kisebbek. Másrészt a megoszlási hányados a vizes fázis és az oldószer fázis között légtöbb esetben előnyösebb, mint kloroform esetében. Etilénklorid, melyet korábban javaslatba hoztunk oldószerként, nem mutat oly jó megoszlási hányadost, mint pl. a tetraklóretán. Alkalmas oldószerek a két szénatomúak közül többek között a triklóretán, különösképpen a már említett tetraklóretán, valamivel kevésbbé jó a pentaklóretán. A három szénatomúak közül jól használható pl. a szimmetrikus vagy az aszimmetrikus triklórpropán, továbbá a tetraklórpropánok, a négy szénatomúak közül a triklórbutánok, stb. A telítetlen klórozott szénhidrogének is jól használhatók, mint pl. a triklóretilén —- bár ennek forrpontja nem oly magas, hogy a párolgási veszteségek elkerülése szempontjából a legelőnyösebbet nyújtaná; ebből a szempontból a triklórpropilének, megfelelőbbek-A javasolt oldószerek kiváló megoszlási hányadosának illusztrálására a következő példát ismertetjük: Erjesztés útján nyert nyers peniclíiirr oldatot, melyhez kb. 3—4°/oo kinolint adtunk s mely oldat kémhatását foszforsav hozzáadásával annyira savanyítottuk, hogy brómfenolkék papírt gyengén megsárgítson, összerázunk 1/5—1/8 térfogat tetraklóretánnal. A centrifugálással elválasztott vizes rétegben penicillint gyakorlati mennyiségben nem találunk. Ha ugyanakkora mennyiségű kloroformot alkalmazunk kivonásra, úgy a vizes oldatban több penicillin marad. Hasonlóan jobb kivonást észlelünk kloroformhoz hasonlítva tetraklórpropánnal is. Találmány szerinti oldószereket használhatjuk ellenármu extraktorokban vagy szeparátorokkal foganatosított munkamódoknál egyaránt. Igénypontok: í. Oldószer penicillinnek szerves aminokkal képezett sója alakjában való kivonására vizes oldatokból, azzal jellemezve, hogy oldószerként legalább kettő, de legfeljebb öt szénatomot tartalmazó klórozott alifás szénhidrogént alkalmazunk, melyben legalább egy hidrogénatom s legalább három klóratom van. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosíása azzal jellemezve, hogy az oldószer két szénatomot, tartalmaz. 3. A 2- igénypont szerinti eljárás foganatosítása azzal jellemezve, hogy az oldószer szimmetrikus tetraklóretán. 4. A 2. igénypont szerinti Mjárás foganatosítása azzal jellemezve, hogy az oldószer triklóretilén. A kiadásért^ felel a_ Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 1167 Terv nyomda — F. v.: Somit« István.