141776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas hőmérsékleten alakított fémek kenésére

2 141.776 hajlékony réteget egy asztalra helyezünk és a munkadarabot ezekbe a rétegekbe göngyölítjük. E művelet után a hajlékony rétegek azonnal a munkadarabhoz tapadnak és azt egyenletes, kenőhatású vékony hártyával vonják be. Ugyanis a találmány szerint alkalmazott réteg rövidesen felveszi az alakításnál használt hőmérsékletet, amelyen a kívánt viszkozitást eléri. Ha a munkadarabnak más alakja van, azt tehát pl. hasábos vagy lemezalakú, akkor elegendő azt a találmány szerinti kenőanyagrétegekre helyezni, majd pedig e rétegek (vagy réteg) kiálló részeit tehát a munkadarab mellett lévő, a munkadarabbal be nem fedett részeit felhajtani és a munkadarabra fordítani. Legtöbbször azt tapasztaljuk, hogy a réteg igen gyorsan olvad, amikor a forró munkadarabbal érintkezik, ami megkönnyíti a munkát, vagyis az alakítás műveletét, amennyiben a súrlódást (a mechanikai ellenállást) erősen lecsökkenti. Azt is tapasztaltuk, hogy a réteg önmagától is hajlamos ahhoz, hogy a forró munkadarab felé hajoljon és ahhoz tapadjon. A kenőanyagú réteggel vagy rétegekkel befedett munkadarab a szokott módon alakítható. Alakítás közben a munkadarab és a szerszámok közötti súrlódás igen lényeges csökkenését tapasztalhatjuk, minek következtében a szükséges erő és munka csökken, a szerszámok elhasználódása pedig szintén viszonylag kicsi-Mikor a szerszámot egy vagy több hajlékony réteggel befedjük, a fémek alakításának hőmérsékletén ez a réteg vagy a rétegek felveszik a szerszám alakját, majd pedig befedik a munkadarabot akkor, mikor azzal érintkezésbe kerülnek, miáltal a találmány szerint alkalmazott anyag hamarosan eléri azt a hőmérsékletet, amelyiken a kellő kenőképesség (viszkozitás) tapasztalható. , A találmány jól alkalmazható a fémek bármely, magas hőmérsékleten foganatosított alakításánál és főképpen a kovácsolásnál, formába sajtolásnál, hajlító műveleteknél, hengerelésnél, lyukasztásnál, a húzásnál és a fémeknek nyíláson való átsajtolásánál. Az alábbiakban a találmány néhány példáját ismertetjük. 1. példa. Acélnak hidraulikus sajtóval nyíláson történő átnyomásánál hengeres munkadarabot használunk, amelyet tartóeszközben viszünk a nyílás mellé. A hengeres munkadarab egyik végénél van a nyílás, a munkadarab másik végén pedig tüske van, amelynek segítségével a kívánt sajtolóerőt kifejtjük. A munkadarab és a tartóeszköz közötti súrlódást lényegesen csökkentjük a müvelet magas hőmérsékletén részben vagy egészen megolvadó kenőanyag használatával, ami például üvegből, egy sóból vagy salakból állhat. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a munkadarabot üvegszövetbe burkoljuk, tehát üvegszövetbe csavarjuk, mielőtt azt a tartóeszközbe helyeznők. Ilyen módon egyenletes és alapos kenést érünk el. 2. példa. Acélnak nyíláson való átsajtolásával foganatosított csőgyártásnál üreges nyomóeszközt használnak A kiadásért felel a Tervgaz Terv Nyomda. — 1167 olykép, hogy e sajtolóeszköz és a tüske közötti súrlódást, üvegszerű anyag bevitelével csökkentik, ez az üvegszerű anyag pedig rendesen hüvely alakjában kerül alkalmazásra-A találmány értelmében a sajtolótüske köré több rétegben üvegszövetet csavarunk, miáltal könnyen és biztosan, egyenletes és szabályszerű kenést érünk el. Ennek következtében a keletkezett csövek belső felülete szabályosabb, mint az ismert eljárásokkal készített csöveké. 3. példa. Az acélnak melegen foganatosított húzásánál általában véve csöveket használnak, amelyek előzetesen felmelegített nyíláson haladnak keresztül. Ezt a. műveletet eddigelé kenés nélkül végezték, amiáltal a nyílások erősen kopnak. A találmány értelmében a nyers csövet üvegszövettel vesszük körül mielőtt azt a nyílásba helyeznők. Tapasztalat szerint a nyílás kopása nagymértékben csökken, a húzáskor szükséges erő pedig szintén viszonylag kicsi. 4. példa. Egy sajtoló formát a munka megkezdése előtt üvegszövettél fedtünk be. Ezután helyeztük bele a munkadarabot, amelyet egy másik üvegszövettel takartunk le. A sajtolás művelete igen könnyű volt és azt tapasztaltuk, hogy a fém gyorsabban és tökéletesebben töltötte ki a formát, mint az ismert eljárásoknál, emellett pedig a forma kopása is nagyon csökkent-Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fémek melegen történő alakításánál az anyag kenésére, azzal jellemezve, hogy a kenőanyagot hajlékony réteg vagy lemez alakjában helyezzük a szerszám és a felmelegített, alakítandó munkadarab közé. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy a munkadarabnak kenésre szoruló részeit a kenőanyag egy vagy több hajlékony rétegével befedjük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy a szerszámnak kenésre szoruló részeit a kenőanyag egy vagy több hajlékony rétegével befedjük. 4. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy oly hajlékony kenőanyag réteget használunk, amely megszőtt, összefont vagy összénemezelt szálakból áll, melyek között kötőanyagot is alkalmazhatunk. 5- Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy a kenőanyag rétege szemcsés kenőanyagból áll, melynek szemcséi kötőanyaggal vannak bevonva és ez a kötőanyag hajlékony, előnyösen pedig saját maga is kenőhatású. í 6. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy a kenőanyag hajlékony rétege a kenőanyagból készített vékony és hajlékony lemezből áll. 7. A 4. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy a kenőanyag hajlékony rétege üvegszövetből áll. dasági Könyvkiadó igazgatója, — F- v.: Sumits István-