141771. lajstromszámú szabadalom • Önműködő villamos vezérlő berendezés vasutak, villamosok és trolleybuszok vontató motoraihoz

6 141.771 Ennek a találmány szerinti szerkezetnek a működése a következő alapelvek szerint történik: Úgy, amint a 4. ábrán látható, a helybenálló gási irányában egymással egyenlő, két egymástól eltérő forgássebesség létesítését a —33— indítókészüléken olykép, hogy a nyomaték az egyik irányban az elektromágneses nyomatékkal együttműködik, míg a másik értelemben a mechanikai nyomaték az elektromágneses nyomaték ellen dolgozik. E célból a —33— indító —79— tengelyén a —80— kar van megerősítve, amely az indító egyik irányú forgásánál a —81— rugót összenyomja (rugó helyett más rugalmas szervet is alkalmazhatunk), úgyhogy a visszafelé mozgásnál előálló nyomaték a hengert ellenkező irányban forgatja, miáltal a visszafelé forgásnál áthaladunk mindazokon a helyzeteken vagy fázisokon, amelyeken az indítás, tehát az oda:

út folyamán az indítóeszköz végighalad. A találmány révén elérhetjük azt is, hogy amennyiben az indító teljesen befejezte indító forgását, a visszafelé úton az a motor vagy a motorok szabályozójaként használható egy megfelelő szabályszerűség szerint, a jármű lehető legerélyesebb gyorsítása végett azon idő alatt, amely a legnagyobb sebesség eléréséhez szükséges. A 15—17. ábrán olyan diagrammokat mutatunk, amelyeknél Vr a legnagyobb (állandó) sebességet és In az áram rendes erősségénél elérhető gyorsulást szemlélteti, Cm pedig a teljes feszültséggel dolgozó motor mechanikai karakterisztikája. A-val jelöljük a gyorsulást, Ms pedig a motor mechanikai karakterisztikája kisebb feszültség, vagyis párhuzamos kapcsolás (söntölés) esetén. A rajzon az abszcisszák a gyorsulást, az ordináták a sebességet jelölik. Ismeretes, hogy a főáramkörű motor mechanikai karakterisztikájának különleges alakja következtében a könnyűsúlyú járművek indítóárama egy kevéssel kapcsolás után lényegében véve a motorteljesítménynek megfelelő áramhoz viszonyítva kétszeres erősségű. Az ilyen árammal a motor sebessége (15. ábra) a fele lehet annak az a-f-b sebességnek (15. ábra), amelyet a jármű a teljes V sebesség mellett elérhet, vagyis akkor, ha a gyorsítás nulla. A valóságban a vontatásra használt főáramkörű motor indítása két fokozatban történik, Az első fokozat a 15- ábrán a-val van jelölve és ezt a szokásos indítókészülék vezérli, olykép, hogy a gyorsítás majdnem állandó, a második b-vel jelölt fokozatot pedig a motor maga önműködően vezérli, mechanikai karakterisztikái szerint csökkenő gyorsulás mellett. A feladat mármost az, hogy a 2. fokozat folyamán a gyorsulás lefolyását megváltoz tassuk. A 15. ábrából látható, hogy amennyiben bizonyos fogásokkal sikerül a gyorsulást állandó értéken tartani a jármű legnagyobb vagy állandó sebességének eléréséig és ha azután a gyorsítást hirtelen, vagyis átmenet nélkül megszüntetjük, akkor az indítás folyamán időt nyerünk. E célból a 10. ábra szerint a motorok mezejét megfelelően változtathatjuk a —82— ellenállással sorba kapcsolt —83— ellenállás segítségével. A —82— ellenáNások megelőzően az indításra szolgáltak az indítóeszközzel párhuzamos kapcsolás mellett akkor, amikor ez az indítóeszköz visszafelé forgott. Tehát a fentemlített cél elérésére majdnem egyenletes gyorsítási periódust létesítünk (Cm karakterisztika), mindaddig, amíg a legnagyobb vagy állandó sebességet a jármű el nem éri és ez a sebesség azonos azzal a sebességgel, amelyet elérünk, ha az indítóeszköz visszakerült kiindulási helyzetébe és amelynél a teljes mező gyakorlatilag véve visszaállt. Másszóval kifejezve a párhuzamos kapcsolású indukciós —83— ellenállás a közbenső —84— pontnál a —82— indítóellenállásokhoz van kapcsolva úgy, hogy az indító ilyen módon a kiindulási helyzetbe való visszatérésre képes. Ugyanis a —33— indítóellenállás söntöli a motor mezejét és annak sebessége k—z—w—h között változik. A —84— közbenső pont, amelyhez %. gerjesztés —83— indukciós ellenállása (söntje) kapcsolva van, a —82— indítóellenállást két részre osztja, amelyek előnyösen különböző értékűek (amit azonban a 10. ábra nem mutat) olykép, hogy a nagyobbik érték a végleges söntellenállás tagja lesz-A 17. ábra mutatja, hogy a leírt részlegek alapján a Cm teljes feszültségű mező mechanikai jellegzetességeit fokozatosan átvisszük a mindjobban gyengtíett Ms mezőre mindaddig, amíg el nem értük a teljes vagy állandó sebességet, mire azután fokozatosan visszatérünk a teljes feszültségű mező mechanikai jellegzetességeihez. A találmány nincsen a leírt kiviteli alakokra korlátozva, mert ezek csak példaképpeni megoldások, amelyek többféleképpen módosíthatók a találmány lényegének megváltoztatása nélkül. Szabadalmi igénypontok: 1. Önműködő villamos berendezés vasutak, villamosok és trolleybuszok vontató motorainak vezérléséhez, jellemezve a vonalárammal gerjesztett forgatható (53) elektromágnessel (10. ábra) és a (69—71) gyorsítórelével, mely alkalmas arra, hogy a vontatásra használt áramot a kritikus érték és egy másik kisebb érték között tartsa, jellemezve továbbá a forgatható (53) elektromágnessel mozgatott (33) hengeren lévő (34, 42) szegmensekkel (11. ábra), olykép, hogy a henger mozgása és ezzel a motor gyorsítása megszűnik, ha az áram túlhaladja a kritikus értéket. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a (69, 70, 71) gyorsítóreléknek helybenálló részükön (71) feszültségtekercselés van, amely a vonaífeszültségre kapcsolva működteti a (69—71) reléket, melyek csak akkor működnek, ha az áram a kritikus értéknél kisebb vagy nagyobb még akkor is, ha a kezelő az indítást megszüntetni akarja mielőtt a gyorsítás befejeződött volna, mely célból a működtető áram köröket a (78) sebességszabályozó hengeren (12. ábra) és a (33) indítóhengeren (11. ábra) lévő (74—77 és 37—40—42) érintkezők vezérlik. 3- Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a motor indukciós söntölő (83) gerjesztőállasa a (84) közbenső pontnál a (82) indítóellenállásokhoz van kapcsolva. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a (§4) közbenső ,pont az indítóellenállást két különböző értékű részre osztja, amelyek közül a nagyobb a végleges söntölést határozza meg. 5. A megelőző igénypontok bármelyike szerinti berendezéshez tartozó üzemeljárás melynek jellem-