141743. lajstromszámú szabadalom • Gyujtóelegy robbantó töltények éghető, gázfejlesztő töltelékéhez, illetve hevítőkeverékéhez, valamint tűzszerszám

Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMILEIRÄS 141.743. SZÁM 78. e. OSZTÁLY..— H-12587. ALAPSZÁM. Gyujtóelegy robbantó töltények éghető, gázfejlesztő töltetéhez, illetve hevítőkeverékéhez, valamint tüzszerszám. Heaters Limited cég London, úgyis mint Goldsmith Percy Aired Harry Ardenlea Preston Lane Faversham-i lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1948. november 23. Angliai elsőbbsége: 1940. november 22 (A 8780/948- Korín, sz, rendelet iilanjíui,) A találmány gyujtóelegy, olyan robbantó töltények (gyutacsok) éghető, gázfejlesztő töltetéhez, illetve hevítőkeverékéhez, amelyek robbantó töltete valamely éghetetlen gáz, pl. széndioxid, melyet nyomás alatt edény tárol. Az 560,227. számú brit szabadalmi leírás a fenti típusba tartozó elegyet ismertet, mely valamely oxidánst, pl. káliumperklorátot, valamint valamely éghető vegyületet, nevezetesen nátrium- vagy káliumszalicitátot (tartalmaz szilárd keverék alakja ban, melybe ellenálláshuzalt ágyaznak. Lehet azonban ezt a keveréket valamely éghető anyagú edénybe is helyezni szoros érintkezésben ellenállást) uzallal, mely gázfejlesztő töltet indítógyujtójaként használható. Az elegy endoterm sót is tartalmazhat, hogy a levegőn közönséges hőmérsékleten gyulladás ne lépjen fel. A találmány célja tökéletesebb elegy létesítése a fenti célra. A találmány szerint az elegy éghető, szerves, széntartalmú vegyületből és oxigént tartalmazó vegyületből áll, ahol is az éghető vegyület széntartalma e vegyület molekulasúlyának 1/5-énél nem kisebb és lényegileg 4/5-énél nem nagyobb és e mennyiség az oxigént tartalmazó vegyület oxigéntartalmához elegendő, vagy lényegileg elegendő. A közönséges hőmérsékleten szilárd szénvegyület aprítható és így az oxigént tartalmazó vegyülettel bensőén keverhető, továbbá nem-higroszkópos, vízben gyengén oldható és olvadáspontja 45 és 220 C° között van. Az elegy finoman elosztott fémet is foglalhat magában. Az elegy néhány kipróbált és jónak talált példája a következő: 1. példa káliumperklorát 89% stearinsav 14% 2. példa káliumperklorát 86% palmitinsav u% 3. példa káliumperklorát 50% káliumbitartrát 50% 4. példa káliumperklorát 75% nádcukor 25% 5. példa káliumperklorát 75% laktóz ö 25% 6 példa káliumpei-klorát 84% cellulóz 16% 7. példa káliumperklorát 80% káliumhidrogénf tálát 20% 8. példa káliumperklorát 78.5% káliumbenzoát 21.5% 9. példa káliumperklorát 84% ftálsavanhidrid 16% 10 példa káliumperklorát 87% timol 13% 11. példa káliumperklorát 84% metaldehid 16% A fentiekből kitűnik,- hogy az éghető anyag zsírsav, kétbázisú sav sója, szénhidrát aromás sav sója vagy annak hidridje, fenol vagy aldehid lehet. Azt találtuk, hogy a sók a keveréket rendszerint exotermebbé és valamivel érzékenyebbé teszik. E tekintetben a káliumsók látszanak a legjobbaknak, ámbár egyéb fémsókat, így pl. bárium- vagy stronciumsókat is használhatunk. Káliumperkloráttal bensőén összekerve, gondos adagolás és keverés mellett, a fenti éghető anyagok bármelyike olyan gyújtóelegyet ad, amely a 413,823 vagy 480,330. számú brit szabadalmi leírásokban ismertetett hevítő, illetve gázfejlesztő töltet inditógyujtására alkalmas. Két összetevőjű elegyen kívül, mely káliumperklorátból és egyetlen tüzelőanyagból áll, két tüzelőanyagot tartalmazó elegyet is használhatunk. Ha kívánatos, hogy az elegy szabad levegőn ne tartsa fenn a saját égését, akkor valamely endoterm sót adhatunk hozzá, mely na,gy térfogatú gázt képes fejleszteni. A hozzákeverendő endoterm só mennyisége a bomlás (dekompozíció) mértékétől valamint a mindenkori éghetőké verek hőértékétől függ. Ez utóbbi tényezőket egyrészt az olvadáspont, másrészt a szénvegyület szene és a káliumperklorát oxigénje közötti reakció sebessége befolyásolja. Érzékenyebb és könnyebben bontható éghető-keverékhez rendszerint nagyobb mennyiségű sót használunk. E sóknak, a káliumperkloráthoz és a tüzelő-