141741. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés vasúti áramkörökhöz, melynek különbözeti feszültséggel táplált reléje van

141.741 3 között az M, mágnes húzóereje, tehát a felfelé ható erő a nagyobb, úgy hogy a relé a K érintkezőket az ábrában jelzett módon zárva tartja. Ha az —m— vágánytekercs kapcsain jelentkező feszültség elegendő mértékben csökken, az N fegyverzet súlya és az M2

mágnes lefelé ható vonzóereje együtt elegendő nagyok ahhoz, hogy a relé ez erők hatása alatt elengedjen. A lefelé ható mágneseserő nagysága tetszőleges módon, például az Rp

ellenállás szabályozásával beállítható. Üzemben, amikor a szerelvény az Sh helyen sünthatást fejt ki, az —m— tekercs kapcsain jelentkező feszültség csökken, viszont az —n— tekercsen átfolyó áram növekszik. Ebből világos, hogy az Sh helyen való tökéletlen érintkezés, vagyis a gyenge sönt, a relét biztosan kiváltja. A berendezés működését a 4. ábrabeli diagramm kapcsán magyarázzuk. Ebben az ábrában a P görbe az —m— vágánytekercs vonzóerejének változását az 1 és 2 sínszálak közötti F. ellenállás függvényében mutatja. . Normális vágányáramkör ismert módon való kapcsolása esetén a vágányrelé az A' pontban, tehát ott enged el, ahol a lefelé ható Ps

erő egyenlő a P erővel. Ennek a pontnak azonban igen kicsiny F, ellenállás felel meg a sínszálak között. Ha azonban a fentiekben ismertetetthez hasonló, különbözeti feszültséggel dolgozó relét alkalmazunk, akkor az N fegyverzet két ellentétes értelmű P és p erő behatása alatt áll, melyek közül a p erőt az —n— helyi tekercs szolgáltatja. Mint a 4. ábrából látható, a relé már a C pontban elenged, vagyis a sínszálak közötti F ellenállás lényegesen nagyobb F3

értéke esetén. Normális, tehát kisértékü sönt esetén, a relé működése a B ponttól balra indul meg, ahol a a_-p— erő nagyobb, mint P. Ebből következik, hogy a relé elengedését az —n— tek*ercs létesítette negatív/ értelmű erő gyorsítja. Ha az Sh ellenállás eltűnik, akkor a sínszálak közötti F, ellenállás egyenlő az —f— ellenállással és a fegyverzetet a P,(

erő vonzza, ami a D pontnak felel meg. , A berendezés olyan, hogy bármely vonal megszakadása a relé elengedését eredményezi, sőt az is, ha valamely okból kifolyóan az —m— tekercs kapcsain a feszültség értelme megfordul. Másrészről, ha a szomszédos 5, 6 vágányszakaszon ellentétes polaritást tartunk fenn, amint azt az ábrán jeleztük, úgy a 3 szigetelők meghibásodása ugyancsak a relé elengedését okozza. Tehát a 3. ábra szerinti berendezés ugyanazt a biztonságot nyújtja, mint az 1. ábrabeli kiviteli alak. A fent leírt berendezések csak példakénti kiviteli alakok és a találmány tetszőleges más alkalmas eszközökkel, például más szerkezetű relékkel is megvalósítható. Minden esetben szükség van azonban két áramkörre, melyek közül az egyiket a vágányáramkör látja el gerjesztő árammal, a másikat, az érzékenységet fokozó áramkört pedig akként gerjesztjük, hogy az az első áramkörrel ellentétes értelmű hatást létesítsen, úgy hogy különbözeti 2 rajzlap-i A kiadásért felel a Tervga erőhatás keletkezzék, amely a ,relé elengedése szempontjából a kívánt kedvező 'hatást létesíti. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási- berendezés vasúti vágányáramkörökhöz, vágányreléveK é's annak érzékenységét fokozó eszközökkel, melyre jellemző, hogy a vágányrelének két egymással ellentétes hatású mágneses köre van, melyek közül az egyiket a vágányáramkör gerjeszti, a másikat gerjesztő, a relé érzékenységét fokozó, áramkörben pedig szabályozó eszköz van elrendezve és a vágányrelé mozgatható elemei a két mágneses kör különbözeti hatása alatt állanak. , 2. Az 1. igénypont szerinti - kapcsolási berendezés váltakozó áramú üzemre alkalmas kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a két mágneses fluxust létesítő két áramkör egyike a másik áramkörben elrendezett impedanciával van csatolva és az impedancia kapcsain a vágányáramkör kimenő feszültségével ellentétes értelmű feszültség létesítésére alkalmas eszközei vannak. 3. A 2. igénypont szerinti kapcsolási berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a feszültséget létesítő eszköz, oly transzformátor primer tekercse, melynek szekunder tekercse a vágányrelé érzékenységét fokozó, áramforrásból táplált áramkörbe van iktatva. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti kapcsolási berendezés kiviteli alakja, melyet a transzformátorban keringő áram fázisszögét befolyásoló eszköz, előnyösen kondenzátor jellemez. 15. A 3. vagy 4. igénypont szerinti kapcsolási berendezés kiviteli alakja, melyet a vágányrelé érzékenységét fokozó, a sínszálak közötti ellenállás függvényében változó feszültségű árammal táplált áramkör jellemez. 6. A 3—5. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a transzformátor reaktanciája akként vá*h méretezve, ,hogy az érzékenységet foíozó áramkör megszakadásakor a vágányrelé elengedését okozza. 7. A 3—6. igénypontok bármelyike, szerinti kapcsolási berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a transzformátor primer tekercsének kapcsaival az érzékenységet fokozó, áramkör megszakadásakor a transzformátor primer tekercsével rezonanciába lépő kondenzátor van összekötve. 8. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási berendezés egyenáramú üzemre alkalmas kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a vágányrelé két mágneses köre akként van elrendezve és gerjesztve, hogy az egyik gerjesztett tekercs a relé meghúzása, a másik a relé elengedése értelmében hat a relé fegyverzetére. 9. A 8. igénypont szerinti kapcsolási berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a vágányrelé elengedése értelmében hatékony tekercs a vágányáramkört tápláló áramforrás kapcsaival sorosan van kapcsolva. 10., A 8. vagy 9. igénypont bármelyike szerinti kapcsolási berendezés kiviteli alakja, melynél a vágány több egymástól elszigetelt szakaszra van osztva, melyet szomszédos vágányszakaszok, ellentétes értelmű polaritása jellemez. asági Könyvkiadó igazgatója, Terv Nyomda. — 1161 — F. v-: Sumits István-