141729. lajstromszámú szabadalom • Berendezés két, határolt mozgásokat végző test kölcsönös erőművi elreteszelésére

Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.729. SZÁM. • 47. h. 1-3 OSZTÁLY. - SO-244. ALAPSZÁM. Berendezés két, határolt mozgásokat végző test kölcsönös erőmüvi elreteszelésére. Société Technique pour Mndustrie Nouvelle S.-A. „3TIN"-cég Vevey-ben A bejeleutés .jiapja : 1951. január 2tt. Svájci 'elsőbbsége•:. 1950. február 10. Erőmüvi elreteszelésekkel általában testek vagy rendszerek mozgását, egy vagy több, más testtől vagy rendszertől függőségben határolják vagy egy helyzetben rögzítik. Ily elreteszeléseket a precíziós-és finommechanikában, valamint a műszergyártásnál is alkalmaznak. Műszerek mozgó részeiben, a jó működés biztosítására, a súrlódási ellenállás csekély volta tekintetében, az igények általában igen nagyok. Az a követelmény is lényeges lehet, hogy holtpontállások az elreteszelés véghelyzetei között gyakorlatilag ne álljanak elő. Az eddigelé ismeretes elreteszelés! rendszerek, pl. támasztó emelőkből állnak, amelyek közül az egyik, végével, himbában ágyazott görgőn fekszik fel, míg a másik elreteszelő emelő, a végével az első támasztóemelő alatti görgőt rögzíti. A surlódásmentességgel szemben támasztott igények szerint, a támasztóemelők felváltva ugyanazon görgőn fekhetnek fel, amivel, elkerülhetetlenül, csúszósurlódást idéznek elő a görgőn, vagy pedig, a isurlódásmentességgel szemben, a mozgás fellépésekor támasztott nagyobb igények esetében, az emelők, célszerűen váltakozva, ugyanannak a himbának független görgőire támaszkodhatnak,, miáltal a görgők felületén csúszósurlódás fellépését elkerüljük. Ezzel azonban újabb elemeket hozunk be az elreteszelő szerkezetbe, mely ezáltal megdrágul. A súrlódási erők hatása azonban azzal is csökkenhető, hogy az elreteszelés mozgatására használt hajtóerőket hosszú, csuklósan kapcsolt emelőkre engedjük hatni. Ily módon, a találmány szerint, határolt mozgást végző, két test kölcsönös erőművi elreteszelésére teljesítőképes szerkezetekhez juthatunk oly módon^ hogy a két test mindegyikét könyökemelőszerű rendszerrel látjuk el és a két rendszert egymással úgy kötjük össze, hogy a kicsuklott elreteszelő rendszer a másikat elreteszelt, kinyújtott helyzetében rögzíti. A rajz három példaképpeni kiviteli alakot szemléltet, ahol is Kj és K2

a párhuzamos, az ábrák szerinti feltüntetésben függélyes mozgást végző testeket a és b a Ki testhez, c és d a K2 testhez tartozó könyökcsuklókat jelöli. Pl. az 1. ábra szerint a párhuzamos ide-oda mozgást végző Kj és K2

testek aképp reteszelhetők kölcsönsen el, hogy mindegyikük egy-egy, a, b illetve c, d könyökcsukló útján egy-egy szilárd tengellyel van összekötve. A két könyökcsukló között foglal, helyet az —A—, összekötő rúd, melyhez a könyökcsuklók mindegyike csuklósan kapcsolt. A könyökcsuklók és az összekötörúd . elrendezése olyan, hogy az egyik könyökcsukló mindig kinyújtott, míg a másik ugyanakkor kicsuklott helyzetben van. Egy "másik, a 2 ábrán feltüntetett megoldásnál a két könyökcsukló, véghelyzetében, a forgathatóan ágyazottr

—s—• himbaval kapcsolódik. Ha a himba forgáspontját, az emelőkar meghosziszabbítása céljából távol rendezzük el, akkor a 3. ábra szerinti megoldáshoz jutunk, amelynél a könyökemelők végei az —R— .görgőre hatnak, amelyet csak egyoldalt, pl. alul támaszt meg valamely alkalmas felület, pl. sík lap. Az alátámasztó felület nyeregtető alakú is lehet, hogy holtponthelyzetek, vagyis a véghelyzetek közötti közbenső helyzetek veszélyét kizárjuk. Szabadalmi igénypont: Szerkezet határolt mozgást végző, két test kölcsönös erőmüvi elreteszelésére, amelyre jellemző, hogy a két test mindegyikének könyökemelőszerü rendszere van, mely két rendszer úgy van egymással összekötve, hogy a kicsuklott elreteszelő rendszer a másikat elreteszelt, kinyújtott helyzetében rögzíti. 1 rajzlap-melléklettel. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója, Terv Nyomda. —1158 — F. v.: Sumits István-