141728. lajstromszámú szabadalom • Mosóberendezés szemcsés vagy darabos anyagokhoz

Megjelent 19ö2. évi november hó 1-én. ' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.728. SZÁM. 12 d. 1. OSZTÁLY. SJ-292. ALAPSZÁM. Mosóberendezés szemcsés vagy darabos anyagokhoz. Svit, národni podnik, Gottwaldov A bejelentés níipja: 19Ő1. iriiirciu« 10. Osehs/lO'válfcJai elsőbbsége: 1950- máwsius 18. A találmány mosóberendezés folyékony vagy szilárd idegen anyagoknak szemcsés vagy darabos anyagokból való eltávolítására. Ismert mosóberendezéseknek kádban fekve elrendezett, vízben, vagy a kádba állandóan utántöltött és túlfolyón állandóan távozó folyadékban forgó dobalakú szitájuk van. A mosni szándékolt anyagot a dob egyik végén vezetik be, azt a dobban csavarfelület mentén elrendezett szerszámok a dobon végig továbbítják és a mosott anyag á dobot annak másik végén, hagyja el. Az ilyen szerkezetben a víznél nehezebb anyag csak részben mosható. Az ilyen anyag ugyanis a forgó szita egyik oldalára fekszik, azt a dob szakaszosan megemeli, majd visszaejti, miközben azt a folyadék csak részben öblíti. A hátrány abban van, hogy az ilyen mosókészülék a vízben lebegő idegen anyagot nem mossa ki teljesen, mert a tömeg csak a szita kijárati végén, halmozódás következtében érintkezik a szitával, úgyhogy azt a mosófolyadék nem járja át teljesen és így a kimosás tökéletlen. További hátrány, hogy a szita szennyezett vízben illetőleg folyadékban jár, úgyhogy a szitát elhagyó anyagon folyékony vagy szilárd halmazállapotú, vagy mindkét fajta szenynyezés tapad. Ez a hátrány ugyan a tisztító folyadéknak nagyobb tömegben való bevezetésével csökkenthető volna, ez az eljárás azonban a legtöbb esetben gazdaságtalan volna, annál is inkább, mert a mosófolyadékot rendszerint melegíteni kell. A felsorolt hátrányokat kiküszöbölő találmány lényege abban van, hogy fekve elrendezett, forgathatóan ágyazott, a mosófolyadékba merülő dob, melynek csavarfelület mentén elrendezett lapátjai az anyagot a dob tengelye mentén eltolják, bevezető csőcsonkkal felszerelt homlokfallal van lezárva és a dob palástjának e homlokfalhoz csatlakozó első negyede szitaként van kialakítva, a mosófolyadék a dob belsejébe annál a homlokfalnál van bevezetve, amelyen át a kimosott anyag a dobot szűrőn keresztül, szállítócsiga közvetítésével elhagyja és a csonkok nyílásai a dob két homlokfalánál a dobot tartalmazó kád túlfolyató éle fölött fekszenek. A rajzban a találmány egyik példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra a mosókészülék tengelymenti vázlatos metszete, a 2. ábra annak váz^vtos keresztmetszete. A mosókészülék lényeges részei a mindkét oldalán zárt, az 1 túlfolyóval és a 2 lebocsátó csappal felszerelt 3 kád, amelybe az 5 és 6 karokban, valamint a 8 és~9 csapágyakban forgathatóan ágyazott 7 tengelyre szerelt 4 dob közelítően feléig merül. A dob belsejében 10 lapátok és 11 merítő rekeszek vannak elrendezve. A mosandó anyagot a 12 csövön a 14 homlokfalban elrendezett 13 csonk belsejébe vezetjük. A 14 homlokfalhoz csatlakozik a 16 dobpalást egy negyedét kitevő 15 szitaszakasz. A henger jobboldali homlokfalában elrendezett 17 csonkon lí* szállítócsavar nyúlik át, melyet alul 20 szűrőként kiképezett tok vesz körül. Az anyagot a tokba 21 tölcsér vezeti és az abból a 22 nyíláson át távozik. A. mosó folyadékot a 23 csövön át vezetjük be és ugyancsak a mosófolyadékkal permetezzük a 24 rózsán keresztül a 15 szitaszakaszt. A tisztítandó anyagot a leírt készülékben az alábbi módon mossuk: A mosásra szánt anyagot a dob baloldali végén a 12 csövön át a forgó 4 dob belsejébe vezetjük. Egyidejűleg a dob másik végén a 23 csövön át bevezetjük a mosófolyadékot. A csavarfelület mentén elrendezett, a dobbal együtt forgó 10 lapátok az anyagot a dob jobboldali vége felé terelik, ahol az végül is a 11 merítő rekeszekbe kerül és kimosott állapotban jut a szűrőbe vezető 21 tölcsérbe. Innét az anyagot a 19 szállító csiga a szűrő felett a 21 kivezető nyílásokhoz szállítja. A kádban keletkező üledéket időnként a 2 csapon át elvezetjük. A leírt módon a mosott anyag a mosófolyadékkal szemben áramlik, úgyhogy a dobon való végighaladása közben mindig tisztább és tisztább folyadékkal találkozik. A merítő rekeszek az anyagot gyakorlatilag tiszta folyadékból veszik fel. Ezeket a kedvező feltételeket azzal érjük el, hogy a mosófolyadékot a kád egyik végén közvetlenül a dobhoz, illetőleg annak belsejébe vezetjük, mimellett a szita, melyen át a szennyezett folyadék kiáramlik, a dob másik végén van elhelyezve. A szitán a folyadék tehát csak egy helyen áramlik ki és a folyadékban forgó dob a 3 kádból nem vehet fel szennyezett folyadékot, úgy hogy viszonylag kevés