141727. lajstromszámú szabadalom • Habzásgátló szer és eljárás előállítására

Megjelent 1952. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.727. SZÁM. 6. a. 14-23. OSZTÁLY..- SF-55. ALAPSZÁM. Habzásgátlószer és eljárás előállítására. A magyar állam, mint a feltaláló: Szretkovits György vegyészmérnök, budapesti lakos jogutóda A 1x>,ie!enfés napja : 1949. október í>. Szerves anyagok vákuumdesztillációjánál, valamint fermentációs folyamatoknál, pl. a szesz- és élesztőgyártásnál, valamint antibiotikumok előállításánál az élőszervezetek életfunkciói közben fellépő, és adott esetben, levegŐbefúvatással és keveréssel még fokozódó habképződés a keletkező értékes termékek kiválasztását hátrányosan befolásolja. Habzásgátlóként eddig különböző anyagokat javasoltak, így pl. alkoholokat, ú. m. etilhexanolt, diizobutilkarbinolt; polioxietilént, szorbimonolaureátot; rövid és hosszúláncú zsírsavak keverékeit, zsírsavamidokat és poli-amidokat, szerves foszfátokat, szilikonokat, stb. Ezek az anyagok részben költségesek, részben pedig nem felelnek meg a fermentálófolyamatoknál fellépő különleges követelményeknek. így az antibiotikumok előállításánál használható habzásgátlónak már igen kis mennyiségben is tartósan hatá sósnak, viszont a habzó elegyben jelenlévő anyagokkal szemben vegyileg közömbösnek kell lennie; a kultúrák életfunkcióit nem szabad kedvezőtlenül befolyásolnia, stb. Azt találtam, hogy az antibiotikumok előállítása folyamán betartandó hőmérsékleti határok (légköri nyomáson 28—-30°, vákuumban 80—90°) között, de magasabb hőfokon is, kiváló habzásgátló hatású szerek az olyan vizes olaj- vagy zsíremulziók, melyekben a diszperz olajfázis túlsúlyban, ' de még emulgált állapotban van. A találmány szerinti ilyen emulziók emulgátorként szappanokat tartalmaznak, előnyösen az emulgálandó olajjal vagy zsiradékkal azonos eredetű, vagy/adott esetben, attól különböző, telített és telítetlen zsírsavak szappanjait, valamint adott esetben szabad glicerint is. A találmány szerinti habzásgátlószer, illetve az emulgátor előállítására kiindulhatunk tiszta zsírsavgliceridekből és azok keverékeiből, valamint <sza bad zsírsavak elegyeiből; előnyösen telített és telítetlen zsírsavakból vagy a természetben előforduló zsírsavtrigliceridelegyekből. Alkalmasak pl. a tisztított (raff inalt) növényi olajok, ú. m. a napraforgó-, tökmag-, szőlőmag- és gyapotolaj, mind eredeti, mind keményített állapotban, de használhatók tisztított állati eredetű zsiradékok, pl. a sertészsír is. Ha szabad zsírsavak elegyéből indulunk ki, úgy az elszappanosítás előtt az elegyhez adott esetben glicerint adagolhatunk. A kiindulási anyagot a- találmány értelmében,pl. alkálilúggal elszappanosítjuk. A reakcióelegyet, amely az elszappanosítás folyamán felszabadult glicerint is tartalmazza, vízzel lepároljuk, a visszamaradó kolloid oldatot forró vízben felvesszük és benne a kiindulási anyaggal — az emulgátor alapanyagával — azonos vagy attól eltérő összetételű zsírsavglicerid vagy zsírsavtrigliceridkeverék az emulgátor mennyiségére számított többszörösét, előnyösen 8—10-szeresét emulgáljuk;, azután a víz feleslegét elpárologtatjuk, amíg az emulzió kenőcskonzisztencia júvá válik, ami az eredeti emuigáit anyag konzisztenciájától függően, kb. 15—20% víztartalom mellett következik be, A találmány egyik íoganatosítási módja szerint az elszappánosított alkálilúg helyett trietanolaminnal is foganatosítjuk. Végül a találmány egyik változata szerint úgy is eljárhatunk, hogy növényi olajat zsíralkoholszulfonátok alkálisóinak emulgátorként való alkalmazásával vízben diszpergálunk. A keletkező termék a különböző kultúrák szaporodását -nem gátolja; sterilizálható és a habképződést már igen kis mennyiségű (0,025—0,1%-osO hozam is megszünteti. így pl. ha élesztőautolizátumhoz a találmány szerinti habzásgátlószer 0.1 százalékos mennyiségét adagoljuk, a vákuumbepárlás simán foganatosítható, holott az ilyen autolizátumnak térfogata 1/10-ére való bepáriása az erős habzás miatt eddig csak különleges készülékekben volt megoldható. A habzásgátlószer a lepárlás folyamán pótlásra nem szorul és a további feldolgogozás során sem zavar. Sósavas élesztő-hidrolizátum már 0,025% habzásgátlószer hozzáadására szörpsűrüségüre bepárologtatható, sőt, ha a maradékot a sósav tökéletes lehajtása céljából egymásután többször vízzel felhígítjuk és ismételten bepároljuk, a habzásgátló pótlása nem szükséges és a további feldolgozásnál zavaró vegyi hatás nem észlelhető. Az alanti példák a találmány szerinti habzás-