141723. lajstromszámú szabadalom • Foglalat csőalakú villamos lámpák számára

2 141.723 helytálló 13 érintkezőszerv alsó vége számára. A 13 .érintkezőszervnek hajlított rugó alakja van, amelynek felső 14 vége a mozgatható 6 szerv kerületére támaszkodik, alsó vége pedig kampóalakúan hajlított 15 résszel van ellátva, amely a 12 ágyba illik. Ez a rész át van fúrva és 16 csavarorsóval és 17 anyával van ellátva, amelyet az 1 ház és a hátsó 8 fal közre zárnak. A csavart a ház 18 nyílásán keresztül megcsavarhatjuk és ezzel a 17 anya és a kampóalakú 15 rész közé helyezendő vezetéket megrögzíthetjük-A mozgatható 6 szerv (lásd a 2. és 4. ábrát) szigetelő, sajtolt anyagból készült lemezből áll, amelynek mellső oldala 19-nél kúpos kialakítású, aminek következtében a 7 rugó a 6 szervet a 4 perem ágyának közepébe szorítja. A szerv azonban akadálytalanul ferdén is feküdhet, ha a lámpának a foglalattal szemben elfoglalt helyzete ezt szükségessé teszi. A 6 szerv hátsó' oldalában 20 üreg van, amelybe a 7 rugó illik. Ez üreg fenekében hosszúkás 21 nyílás van, amelyen keresztül, a hátsó oldal felől, két félholdalakú 22 érintkezőlemez van bevezetve, amelyek együttesen egy érintkezőszervet alkotnak. A lemezek mindegyike egy egészet alkot egy 23 sávval, amely a 6 szerv hátsó oldalán átnyúlik és ennek kerületén 24 érintkezőszervet alkot. A 6 szerv kerületén négy 25 kivágás van: ezek közül kettőben fekszenek a 23 sávok. A 7 rugó a 22 lemezeket közbeiktatott, szigetelő 26 lemez segélyével a szervben rögzíti. Az ezeknél a lámpafoglalatoknál alkalmazandó lámpaaljzat a csőalakú lámpára rögzítendő 27 süvegből áll, melynek fenekében két 29 kivágással ellátott kerek 28 nyílás van. Ezt a nyílást a 6. ábrán szakadozott vonal adja meg. Ezekbe a kivágásokba szigetelő anyagból álló 30 test két 31 bütyke van bevezetve, amelyeket azután, hogy a süveg belső oldalán még egy szigetelő 32 lemezt elrendeztünk, 33 csőszegecs és 34 alátétlemez segélyével lerögzítünk. A csőszegecsbe a lámpa egyik elektródjának 35 árambevezetődrótja van forrasztva. A 28 nyílás átmérőjét emellett akként választjuk, hogy a 33 csőszegecs a 27 süvegtől megbízhatóan legyen elszigetelve. A szigetelő 30 testnek továbbá két 36 füle van, amelyek úgy keletkeztek, hogy a testnek a süvegből kiálló részének nagyrészét 37 bevágás (amelynek egyik oldalfala az 5. ábrán nézetben látiiató) kettéválasztja és a kiálló résznek a süveggel határos oldalán körülfutó 38 horony helyezkedik el. E horony fenekének kerülete, két lapítás kivételével, %erek. (Lásd a 6. ábra szakadozott vonalát). E két lapítás közötti A távolság valamivel kisebb, mint a foglalat 5 nyílásának B szélessége. (Lásd a 6. ábrát, illetve az 1. ábrát). A foglalat működését a lámpa egyik, végével kapcsolatosan fogjuk ismertetni; a másik végen azonos foglalatot kell elképzelnünk. A foglalatot a 6 szervnek a 2. ábrán feltüntetett helyzetében szereljük. Ekkor a ,22 érintkezőszervek még nem állhatnak feszültség alatt, mert a helytálló 13 érintkezőszerv 14 vége nem támaszkodik a 23 sávok egyikére. (Lásd a 4. ábrát.) A lámpavéget felülről juttatjuk a foglalatba és akként forgatjuk el, hogy a 30 test az 5 nyíláson keresztül haladhat. Emellett a 37 rést akként irányítjuk, hogy a 22 érintkezőszervek ebbe becsúsznak és a 33 csőszegecs közvetítésével a 35 vezetékkel összeköttetésbe kerülnek. Ha ekkor a lámpát a tengelye körül egynegyed fordulattal elforgatjuk, a 36 fülek a 22 érintkezőlemezekbe kapaszkodnak és a 6 szervet elforgatják, úgy hogy a 23 sávok egyike a helytálló 13 érintkezőszerv 14 végével érintkezik. A 13 szerv ekkor feszültség alatt állhat. Egyúttal lehetetlenné válik, hogy a lámpát kivegyük, mert a lámpaaljzat szigetelő 30 teste el van reteszelve. A lámpának a tengellyel párhuzamos elmozdulását lehetelenné teszik az ekkor keresztbe álló 22 érintkezőszervek és a 30 testnek 38 horonnyal ellátott része, amely ekkor nem haladhat át az 5 nyíláson. A lámpa tengelyirányú elmozdulását megakadályozzák a 36 fülek, amelyek a 2 nyílás pereme mögött az 1 ház fenekébe kapcsolódnak. A foglalatnak érintéssel szemben való biztonságát az létesíti, hogy a lámpát nem vezetjük ki a foglalatból a 22 érintkezőszervek kikapcsolása nélkül. Lehetséges ugyan, hogy csak az egyik lámpavéget helyezzük foglalatba és hogy a lámpát ezután elforgatjuk. A lámpa másik végén lévő érintkezőszerv ekkor "a lámpa belső ellenállásán keresztül feszültség alatt állhat, azonban a 37 rés olyan keskeny és ehhez képest olyan mély, hogy az érintkezőszerv megérintése ki van zárva. A 2. ábrából különösen az tűnik ki, hogy a 6 szervnek nagymértékű mozgásszabadsága van. Bizonyos határokon belül teljesen a lámpa helyzetéhez igazodhat. A helytálló 13 érintkezőszerv a foglalatnak ennél a kivitelénél olyan széles, hogy a 24 érintkezőszervekkel érintkezhet, akár abban az esetben, amikor a 6 test teljesen az ágyba van szorítva (mint azt a 2. ábra feltünteti), akár pedig abban az esetben is, amikor majdnem a hátsó 8 falhoz szorul. A foglalat alkalmazkodóképességét még az is növeli, hogy a lámpaaljzat szigetelő 30 testének az átmérője aránylag kicsiny. Az aljzatot ennek következtében ferdébben helyezhetjük a foglalatba beszorulás vagy törés veszélye nélkül, mint azokat az aljzatokat, amelyeknek szigetelő vége a lámpáéval azonos átmérőjű. A feltüntetett lámpafoglalat és lámpaaljzat egypólusú kivitelű. Nyilvánvaló azonban, hogy kis módosítások alkalmazásával mind a kettőt kétpólusúvá is tehetjük. A berendezés elsősorban kisnyomású higanygőzkisütőcsövek, az ú. n. fluoreszkáló lámpák számára való, azonban azt változtatások nélkül csőalakú izzólámpák számára is használhatjuk. Szabadalmi igénypontok. 1. Foglalat csőalakú villamos lámpák, kiváltképpen kisnyonmású higanygőzkisütőcsövek számára, amely házból és ebben elrendezett szervből áll, amely elforgatásakor a lámpa áramkörét be- és kikapcsolja, azzal jellemezve, hogy ez a szerv a foglalat tengelye irányában elmozdítható és hogy a szervet egy rugó abban az irányban szorítja, amelyben a lámpának kell elhelyezkednie. 2. Az 1. igénypont szerinti foglalat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elforgatható szerv