141723. lajstromszámú szabadalom • Foglalat csőalakú villamos lámpák számára
Megjelent 1952. évi okt6berJió^l5-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.723. SZÁM. ' 21. f. 45-52. OSZTÁLY. — Pl—47. ALAPSZÁM. „Foglalat csőalakú villamos lámpák számára." N. V. Philips4 Gloeilampeníabrieken, Eindhoven (Hollandia) A bejelentés napja : 19-50. augusztus 8-Németalföldi elsőbbsége : 1949. augusztus 11. A találmány foglalat csőalakú villamos lámpák, kiváltképpen kisnyomású higanygőzkisütőcsövek számára, amely házból és ebben elforgathatóan elrendezett szervből áll, amelynek elforgatása a lámpa áramkörét be- vagy kikapcsolja. Az ilyen típusú, ismert foglalatnál az elforgatható szerv legalább két, mozgó érintkezőszervet tartalmaz, melyeknek az a rendeltetésük, hogy egyrészt ugyanannyi, a lámpaaljzaton előforduló érintkezőszervvel összeköttetésbe kerüljenek és másrészt ugyanannyi, a házban lévő, helytálló érintkezőszervvel tudjanak összeköttetést létesíteni, attól a helyzettől függően, amelyet a szerv elfoglal. Ezeknek a lámpafoglalatoknak az a hátrányuk, hogy megbízhatatlan érintkezés lép fel a mozgó érintkezőszervek és a lámpa aljzatán helyet foglaló érintkezőszervek között, ha az a két foglalat, amelyek között a csőalakú lámpákat rendszerint elhelyezik, nincsenek pontosan az előírt távolságra szerelve. További hátrány az, hogy a lámpa és a szerv elforgatása csak abban az esetben történhet zavartalanul, ha a szerv és a lámpa tengelyei meglehetősen pontosan egybeesnek. A lámpáknak az ilyen foglalatokba helyezésekor gyakran elkövetett hiba azonban az, hogy a lámpának csak az egyik végét helyezik foglalatba és ezután elforgatják. Az is gyakran előfordul, hogy a foglalatot nem a helyes irányban szerelik. Az említett tengelyek ekkor nem esnek egybe, úgyhogy a mozgatható részek megakadhatnak vagy eltörhetnek. A találmány célja egyebek között, hogy ezeket a hátrányokat csökkentse vagy teljesen elnyomja. A találmány szerint az elforgatható szerv a foglalat tengelye irányában elmozdítható és a szervet egy rugó abban az irányban nyomja, amelyben a lámpának kell elhelyezkednie. Ezzel a rendszabálylyal jobb érintkezést érünk el a mozgatható érintkezőszervek és az aljzat érintkezőszervei között, még abban az esetben is, amikor a foglalat nem helyezkedik el pontosan az előírt távolságban vagy pedig, amikor a lámpa hossza a normális hossztól kissé eltér. A „foglalat tengelye" kifejezésen itt azt a tengelyt kívánjuk érteni, amely körül a szervet elforgathatjuk. Ha már most lehetővé teszzük azt, hogy a szerv a házban némileg oldalvást is mozoghasson, úgy azt érjük el, hogy a szervet elforgathatjuk, ha a lámpa ferdén áll a foglalatban; az elforgatható szerv azonban célszerűen a lámpára néző oldalon kúp- vagy gömbalakú, úgyhogy a foglalat házában gömbcsukló módjára mozoghat. A helytálló és mozgatható érintkezőszervek közötti érintkezőfelület ekkor célszerűen az elforgatható szerv kerületén fekszik és az érintkezőszervek legalább egyik fajtájának szélessége olyan nagy, hogy a villamos tekintetben való összeköttetés független a szerv tengelyirányú elmozdulásától. A találmányt még részletesebben a rajzon feltünteti kiviteli példája kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra nézet a foglalatnak a beszerelendő lámpától elnéző oldalára, melyet a továbbiakban „hátsó oldal"-nak fogunk nevezni. A foglalat hátsó falát és az elforgatható szervet ezen az ábrán nem tüntettük fel. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala szerinti keresztmetszet. A 3. ábra az 1. és 2. ábra III—III vonala szerinti keresztmetszet. A 4. ábra az elforgatható szerv hátulnézete. Az 5. és 6. ábra az ezzel a foglalattal kapcsolatosan alkalmazandó lámpaaljzat keresztmetszete, illetvg elölnézete. A. foglalatnak szigetelő anyagból, pl. sajtolt maszszából készült 1 háza van. A ház fedelén 2 nyílás van, amelyen keresztül a lámpaaljzat végét bevezethetjük, mégpedig az 1. és 2. ábrák értelmében, felülről, amikoris a lámpát önmagával párhuzamosan mozgatjuk. A 2 nyílás körül a ház 3 fenekén kb. patkóalakú 4 perem helyezkedik el, amelynek 5 nyílása felfelé irányul. Ez a 4 perem (amely a 2. ábrán túlnyomó részben szakadozott vonallal van feltütetve) a mozgatható 6 szerv ágya, amelyet a 7 csavarrugó ebbe az ágyba nyom. A 7 rugó hátsó vége 8 lemezhez támaszkodik, amely célszerűen szintén szigetelő anyagból áll és a foglalat hátsó falát alkotja. A 8 lemezt felül az 1 ház horogalakú 9 része és alul 10 csőszegecs rögzíti. Az 1 ház alsó végén 11 gerinc 12 ágyat alkot a