141723. lajstromszámú szabadalom • Foglalat csőalakú villamos lámpák számára

Megjelent 1952. évi okt6berJió^l5-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.723. SZÁM. ' 21. f. 45-52. OSZTÁLY. — Pl—47. ALAPSZÁM. „Foglalat csőalakú villamos lámpák számára." N. V. Philips4 Gloeilampeníabrieken, Eindhoven (Hollandia) A bejelentés napja : 19-50. augusztus 8-Németalföldi elsőbbsége : 1949. augusztus 11. A találmány foglalat csőalakú villamos lámpák, kiváltképpen kisnyomású higanygőzkisütőcsövek szá­mára, amely házból és ebben elforgathatóan elren­dezett szervből áll, amelynek elforgatása a lámpa áramkörét be- vagy kikapcsolja. Az ilyen típusú, ismert foglalatnál az elforgat­ható szerv legalább két, mozgó érintkezőszervet tar­talmaz, melyeknek az a rendeltetésük, hogy egy­részt ugyanannyi, a lámpaaljzaton előforduló érint­kezőszervvel összeköttetésbe kerüljenek és másrészt ugyanannyi, a házban lévő, helytálló érintkezőszerv­vel tudjanak összeköttetést létesíteni, attól a hely­zettől függően, amelyet a szerv elfoglal. Ezeknek a lámpafoglalatoknak az a hátrányuk, hogy megbízhatatlan érintkezés lép fel a mozgó érintkezőszervek és a lámpa aljzatán helyet foglaló érintkezőszervek között, ha az a két foglalat, ame­lyek között a csőalakú lámpákat rendszerint elhe­lyezik, nincsenek pontosan az előírt távolságra sze­relve. További hátrány az, hogy a lámpa és a szerv el­forgatása csak abban az esetben történhet zavarta­lanul, ha a szerv és a lámpa tengelyei meglehetősen pontosan egybeesnek. A lámpáknak az ilyen fogla­latokba helyezésekor gyakran elkövetett hiba azon­ban az, hogy a lámpának csak az egyik végét helye­zik foglalatba és ezután elforgatják. Az is gyakran előfordul, hogy a foglalatot nem a helyes irányban szerelik. Az említett tengelyek ekkor nem esnek egybe, úgyhogy a mozgatható részek megakadhat­nak vagy eltörhetnek. A találmány célja egyebek között, hogy ezeket a hátrányokat csökkentse vagy teljesen elnyomja. A találmány szerint az elforgatható szerv a fog­lalat tengelye irányában elmozdítható és a szervet egy rugó abban az irányban nyomja, amelyben a lámpának kell elhelyezkednie. Ezzel a rendszabály­lyal jobb érintkezést érünk el a mozgatható érint­kezőszervek és az aljzat érintkezőszervei között, még abban az esetben is, amikor a foglalat nem helyez­kedik el pontosan az előírt távolságban vagy pedig, amikor a lámpa hossza a normális hossztól kissé eltér. A „foglalat tengelye" kifejezésen itt azt a tengelyt kívánjuk érteni, amely körül a szervet el­forgathatjuk. Ha már most lehetővé teszzük azt, hogy a szerv a házban némileg oldalvást is mozog­hasson, úgy azt érjük el, hogy a szervet elforgat­hatjuk, ha a lámpa ferdén áll a foglalatban; az el­forgatható szerv azonban célszerűen a lámpára néző oldalon kúp- vagy gömbalakú, úgyhogy a foglalat házában gömbcsukló módjára mozoghat. A helytálló és mozgatható érintkezőszervek kö­zötti érintkezőfelület ekkor célszerűen az elforgat­ható szerv kerületén fekszik és az érintkezőszervek legalább egyik fajtájának szélessége olyan nagy, hogy a villamos tekintetben való összeköttetés füg­getlen a szerv tengelyirányú elmozdulásától. A találmányt még részletesebben a rajzon feltün­teti kiviteli példája kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra nézet a foglalatnak a beszerelendő lámpától elnéző oldalára, melyet a továbbiakban „hátsó oldal"-nak fogunk nevezni. A foglalat hátsó falát és az elforgatható szervet ezen az ábrán nem tüntettük fel. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala szerinti ke­resztmetszet. A 3. ábra az 1. és 2. ábra III—III vonala sze­rinti keresztmetszet. A 4. ábra az elforgatható szerv hátulnézete. Az 5. és 6. ábra az ezzel a foglalattal kapcsola­tosan alkalmazandó lámpaaljzat keresztmetszete, illetvg elölnézete. A. foglalatnak szigetelő anyagból, pl. sajtolt masz­szából készült 1 háza van. A ház fedelén 2 nyílás van, amelyen keresztül a lámpaaljzat végét beve­zethetjük, mégpedig az 1. és 2. ábrák értelmében, felülről, amikoris a lámpát önmagával párhuzamo­san mozgatjuk. A 2 nyílás körül a ház 3 fenekén kb. patkóalakú 4 perem helyezkedik el, amelynek 5 nyílása felfelé irányul. Ez a 4 perem (amely a 2. ábrán túlnyomó részben szakadozott vonallal van feltütetve) a mozgatható 6 szerv ágya, amelyet a 7 csavarrugó ebbe az ágyba nyom. A 7 rugó hátsó vége 8 lemezhez támaszkodik, amely célszerűen szin­tén szigetelő anyagból áll és a foglalat hátsó falát alkotja. A 8 lemezt felül az 1 ház horogalakú 9 része és alul 10 csőszegecs rögzíti. Az 1 ház alsó végén 11 gerinc 12 ágyat alkot a

Next

/
Thumbnails
Contents