141720. lajstromszámú szabadalom • Idomtest és ezzel épített fal

Megjelent 1952. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS • 141720. SZÁM. 37 b, Z—6. OSZTÁLY. — M-13559. ALAPSZÁM. Idomtest és ezzel épített fal. A Magyar Állam, mint a feltaláló Mázán György jogutóda, Budapest, A bejelentés napja: 1949. január 27. A találmány olyan hasábalakú idomtestre vonatkozik, amely a rajta kiképzett két ereszték és egy átmenő üreg segítségével a vele teljesen azonos méretű és kiképzésű idomtestekkel úgy rakható össze, hogy a lehető legkevesebb kötőanyag alkalmazása esetén is szilárd és teherbíró falat alkot. Régi időktől fogva ismeretes fallazóanyagok a vályog és az égetett agyagtégla. A vályog csak egészségtelen lakások építésére alkalmas, a szabványméretű agyagtégla használatát viszont a drága kötőanyag, szállítási költség és a falazási munkák hosszadalmas kivitelezése jelentékeny mértékben drágítja. Ezen ismert építő idomtestekkel szemben a találmány lényegét oly üreges idomtest képezi, amely jóval nagyobb méreteivel is különbözik ezektől, amiből következik, hogy azonos magasságú falnál kevesebb; téglasor lerakása válik szükségessé. Ez úgy a kötőanyagszükségletnél, mint a falazási munkánái jelentékeny megtakarítást jelent. További megtakarítás jelentkezik magánál a felhasznált téglamennyiségnél is. azáltal, hogy az idomitestekkel üreges fal készíthető. A téglaprésen szalagrendszerrel gyártható idomtest célszerű kiviteli alakjánál az idomtest magassági és szélességi mérete a hosszméret egyharmada. Az idomtesten az eresztékek úgy vannak kiképezve, hogy a préselésnél a sima alsó csúsztatólappal ellentétes oldalon az idomtest hosszirányú tengelyére alkalmazott két merőleges vonal mentén egy-egy trapézalakú ereszték vonul végig. Ezen eresztékek pontos elhelyezési helyét úgy kapjuk, hogy az idomtestet hosszirányú tengelyére merőlegesen három egyenlő részre tagoljuk és az így nyert harmadoknál a két szélső harmadnak a csúsz: tatólappal ellentétes oldalán azok felezőpontjain a hossztengelyre merőleges vonalat alkotunk. Az idomtesten kiképzett két ereszték befogadására alkalmas méretű üreg a hosszirányú tengelyre merőlegesén három részre tagolt idomtest középső harmadának hosszirányú tengelye vonalában úgy nyer kiképzést, hogy az egész harmad szélességében átfutó üreg iránya az eresztékek irányával párhuzamos. Az idomtest súlyának csökkentésére az eresztékekkel ellátott harmadokban átmenő sejtszerű üregek képezhetők ki. , Falszerkezet létesítésére a találmány szerint készült idomtesteket úgy helyezzük el, hogy a fal síkjában sima homloklapjával kifelé fordított és függőleges irányú eresztékekkel és üreggel fekvő két-két idomtest közé egy a falsíkjára merőleges hossztengelyű és vízszintes irányú horonnyal és eresztékkel elfekvő idomtest kerüljön. A falszerkezet mellső és hátsó oldalán fekvő elemek közt ily módon üreg képződik. Ez jelentékeny megtakarítással jár anélkül, hogy a fal szigetelőképessége, vagy szilárdsága csökkenne. Minden sor la'zonos kialakítású idomtestei, az alatta és felette fekvő sor azonos kiállítású idomtesteihez képest az idomtestek kétszeres vastagsági méretével el vannak tolva, miközben a falsíkjára merőlegesen elhelyezett idomTestek ©resztekéi a falsíkjában homloklappal fekvő idomtestek üregeibe nyomulnak és ezáltal még kevesebb kötőanyag alkalmazása esetén is szilárdan összeálló falat alkotnak. A rajz az idomtéglát és a^z idomtéglákból épült falazat három példaképpeni alakját szemléteti. Az 1. ábra az idomtestet távlati ábrázolásban szemlélteti. A 2. ábra az idomtéglákból épített falrészletet sarokkíképzéssel felülnézeti ábrázolásban szemlélteti. A • 3. ábra a második ábrán ábrázolt fakészlet következő sorát mutatja ugyancsak felülnézetben. A 4. ábra az idomtéglákból készült falazatnak távlati képe.