141717. lajstromszámú szabadalom • Ismételten használható gyujtópálca

2 141717. kor mindenen (minden dörzsfelületen)meg­gyulladó gyújtót lehet előállítani, azaz a pálca ä tetszés szerinti dörzsfelületen meggyullad. Min­denesetre a pálca döírzsfelületekkel szemben érzékenyebb. Ha a gyujtópálca foszfort, íosz­íorszulfidokat, cyanidokat vagy rodanidokat tartalmaz, úgy kitün-t, hogy a pálca elégésekor ezek is az égő végnél dúsíttatnak, miáltal .a pálca újbóli meggyújtását megkönnyítjük. Ha ezen anyagok mennyiségét magas értéken tart­juk, úgy a pálca nemcsak foszfortartalmú,1 ha- ' nem másféle dörzsfelületeken is meggyújtható és ebben az esetben bárhol1 meggyújtható (uni­verzális) gyujtópálcát (örökgyufát) kapunk. Oxigént leadó és a gyújtást elősegítő anya- ; gok mennyiségének a gyujtópálca különböző helyein, különösen a központ felé, illetve a köz­ponttól kiindulóan történő növelésével elérhet­jük azt, hogy. amikor a gyujtópálca ég, pót­gyujfásokat kapunk, amelyek elősegítik azt, hogy a láng léghuzamban, szélben vagy hi­degben sem alszik el. Azonban annak meg­akadályozására, hogy a gyujtópálca lángia a pálca külső oldalának hossza irányában is terjedjen, a gyujtópélcát erős kötőanyagréíeg­gel látjuk el, amely ezenkívül arra is való. hogy "a pálcát ütődésektől és nedvességtől védje. A gyjtópálca-massza kötőanyagául gumit, zselatint, dextrint, különféle eellulózaszármazé­kokat. természetes- és műgyantákat, különféle falta keményítőket, stb. lágyító- vagy imoreg­náló-szerek, mint foszforsav származékai, ni. foszforsaveszterek hozzáadásával vagy hozzá­adása nélkül használhatunk. Célszerűen oly kötőanyagokat használunk, amelyek vízben old­hatók, úgyhogy a gyujtópálca-massza készíté­séhez vizet használhatunk, következésképen a készítés veszélymentes lesz. Ha a gyuitópálca­masszához vízben oldható kötőanyagokat hasz­nálunk, úgy célszerűnek mutatkozott a kötő­anyag-rétegre lakk- vagy kence-bevonat felvi­, tele. hogy a oá Icának nedvességgel szembeni állékonysásrát fokozzuk. A gyujtópálca éghető alapmasszája, amelv­nek az a feladata, hogy a nálca lángját fenn­tartsa, célszerűen főként aldehidekből, alkoho­lokból stb. áll és kitűnt az is. hogy ffalsavval, annak anhidridiével. vasv származékaival való kombinációval ilven éeő alapmasszát el lehet oltani vagy ki lehet fújni anélkül, hogy a szub­limálódó aldehidekből stb. füst vaev por kép-, zödne. mint az ismert gyujtópálcáknál, amelyek pl. metaldehidet tartalmaztak. A gyuitópq'cfi éghető aíapmasszáía továbbá azáltal tehető kiadósabbá és olcsóbbítható. hogy az alapmasszához bizonyos mennyiségű, külön­féle jellegű cellulóza hulladékot, mint D1. forgá­csot, faüsztef, paoírt vaey más cellulózamasz­sz?>t. polvvát: szalma'isztet stb. adunk. A találmányt a továbbiakban néhány példa­ként' kivifeli alakkal kapcsolatban részleteseb­ben ismertetjük. /. példa. Cellulózaacetát-oldat előállítása végett 40% acetont 30% eííléndikloridot W7Ú 95.5%-os. etilalkoholt, 18% metanolt és 2% ciklohexanont tartalmazó 566'g súlyú keverékhez 100 g cellu­lózaacetátot adunk. A cellulózaacetátoldatból 15.0 g mennyiséget • porcellánmozsárban 2.0 g: ftálsayanhidriddel és. .3.5 gfenolftaleinne! keverünk össze, majd ezen­kívül 7.0 g finom pörítású nátriumklörátot és 9.0 g metaldehidet (keverünk hozzá. A nátrium­klorátot úgy porítottuk, hogy mozsárban alko­hollal nedvesítve finomra dörzsöltük, majd szabad levegőn és végül egy órán át körülbelül 50° C-on szárítottuk. A keletkezett masszát, amelynek állaga kása­szerű volt, az oldószerek elpárologtatása végett forgó szellőző előtt kézzel mindaddig gyúrtuk, amíg a massza állaga sodráshoz alkalmas kép­lékenységet el nem ért. A massza réSiZmennyi­ségeit ezután kézzel és végül üveglapok közé fogva mindaddig sodortuk, amíg 6 mm átmé­rőjű pálcákká ne malakultak. Az ilymódon elő­állított gyujtópálcákat üveglapra fektettük, ame­lyet körülbelül 4 napon át hőszekrény fölött 25 —30° C hőmérsékleten tartottuk. 2. példa. Fokozott klóráttartalmú gyujtópálcát az előző példában ismertetett módon állítottunk elő, a vegyszerek aránya azonban a következő volt: 15.05 g cellulózaacetát-oldat, 1.5 g ftálsavan­hidrid, 3.0 g fenolftalein, 10.0 g nátriumklorát és 9.0 g metaldehid. 3. példa. Fokozott klóráttartalmú maggal bíró gyújtó­pálcákat úgy állítottunk elő, hogy a 2. példa szerint előállított és 3.5 mm átmérőjű sodrott pálcákat az 1. példa szerint előállított lágy, vagyis nem készreszárított pálcákkal csavar­vonalszerűen körültekercseltük, majd az ilymó­don kapott összetett pálcákat üveglapok között 6 mm átmérőjűre sodortuk és az 1. példában ismertetett módon kezeltük tovább. A fentiekben ismertetett módon előállított valamennyi gyujtópálcához használható dörzs­felületet a következőképen állítottuk elő: 10 g antimonfényiét, 3 g horzsakövet, 0.1 g káliumdikromátot és 0.1 g iszapolt krétát por­cellánmozsárban 10 ml víz folytatólagos ada­golása közben összekevertünk, majd 6.0 g vörös foszfort, 2.45 g 25%-os gumiarabikum oldatot és 0.42 er 25%-os csontenyvoldatot kevertünk hozzá. Ezt a keveréket ecsetté kartonlapokra kentük. Az ilymódon előállított dörzsfelületeket levegőn szobahőmérsékleten szárítottuk. Szabadalmi igénypontok: í. Ismételten használható gyujtópálca, melyet az jellemez, hogy oly masszából áll, amely ég­hető alapmasszát, oxigént leadó szerrel keverve és olyan éghető, a gyulladást elősegítő szert tartalmaz, mely az alapmassza elégésekor az . oxigént leadó szerrel együtt a pálca égő részé­ben feldúsul. 2. Az 1. igénypont szerinti gvujtópálca kivi­teli alakja, melyet az jellemez, hogy az a szer,

Next

/
Thumbnails
Contents