141709. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a túlhevített ill. forró gőz hőmérsékletének önműködő szabályozására nagygyomású kazánokban

Megjelent 1952. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁ 141709. SZÁM. 13 d, 2—11. OSZTÁLY. — So-172. ALAPSZÁM. Eljárás a túlhevített, illetve forró gőz hőmérsékletének önműködő szabályozására nagynyomású kazánokban. V v Skodovy Závody Hradec Králové Národni Podnik cég és Stépan Josef műszaki tisztviselő, mindketten Hradec Kráíové-ban (Csehszlovákia). A bejelentés napia: 1950. július 24. Két szokásos módon szabályozták eddig nagynyomású kazánoknál a túlhevített gőz hőmérsékletét, t. i. vagy kondenzátumot, vagy pedig tápvizet fecskendeztek a túlhevítőbe és járulékosan a kazán mellé épített, külön sürítokben kellett előállítanunk a kondenzátumot olyankor, ha másként nem állt a rendelkezésünkre. Az első mód hátránya, hogy a sűrítőket a nagy kazánnyomásokhoz kellett szabnunk, tehát v^astagfalú ötvözetekből készíthettük csak azokat. Az így kapottt kondenzátumot továbbá drága készülékek útján, költségesen és szerelés szempontjából nehézkesen tudtuk csupán elosztani a sokrétű csőkígyókba. A második mód hátránya magában a foganatosításban, vagyis a tápvíz-befecskendezésben rejlik, hiszen a tápvíz számos sót és más oly anyagot tartalmaz, amelyek a magas hőfokú túlhevítőfalakon hőszigetelő és maró lúgokat 'képeznek, főként a hajlatokban mélyre berágódnak és a szelepfészkeket, valamint a turbinalapátokat kimarják. A vezérléshez költséges mozgó alkatrészek szükségesek, amelyeknek még hozzzá a magas hőmérsékletű gőztérben kell működniök, ahol finomabb impulzusokat nem is érzékelnek A találmány kiküszöböli mindezen hátrányokat. Az új eljárás jellegzetessége, hogy a túlhevített, illetve forró gőz hőmérsékletének befolyásolásához közrevont és magának a kazánnak saját gőzéből termelt kondenzátumot közvetlenül a gőzdómban elrendezett sűrítővel állítjuk elő. A sűrítő falaira itt belülről és kívülről azonos nyomás hat, úgyhogy az egész edény közönséges, vékonfalú anyagból gyártható. Az ilyen sűrítő nem szorul mozgó alkatrészekre, sőt sem a gőz bejuttatásához, sem pedig a kondenzátumnak a túlhevítő-kígyókba való elosztásához nincs szükségünk hozzá csővezetékekre. A rajzok vázlatosan tüntetik fel az új eljárás foganatosításához való legegyszerűbb berendezés egyik kiviteli példáját. Az I, ábra a sűrítő keresztmetszete és a teljes önműködő szabály ozóberendezés sémája. A 11. ábra magának a sűrítőnek nagyobb léptékű keresztmetszete, hűtőrendszerrel és beállítható, fúvókával egyetemben. A III. ábra más változatnak ugyanilyen, de résazleges metszete, rögzített fúvókával A IV. ábra a dómbeli elrendezés teljes felülnézete. A találmány értelimében, amint az I. ábrából látható, a fejlesztett összes gőz nyííirányban halad a -2- gőzdómban elrendezett sűrítő -1-házának -3- hűtőcső-rendszere mentén a -4-túlhevítőbe. Mihelyt a forró gőz hőmérséklete túllépi a megengedett határt, a forró gőz -6-kilépőkamrájába helyezett -5- termosztát impulzust származtat át a -9- ekonomejzer fő tápvezetékének -8- elágazásába iktatott -7- szelepre. E pillanatban a tápvíz egy része a gőztől elkülönített -3- hűtőcső-rendszer belsején kezd átfolyni és az -1- sűrítőházban a csövek külseje mentén áthaladó teljes gőzközeg-mennyisége't úgy lehűti, hogy az átvonuló gőz csakhamar erősen telítetté kezd válni, mikoris egy része útközben kondenzátummá csapódik le. Ez a -10- gyüjtővályúban gyülemlik meg, ahonnan a kondenzátumot az -1- sűrítőházon belül, vagy azon kívül elrendezett és akár beállítható, akár rögzített -11- fúvókán, valamint a -12- lefolyó» (II. és III. ábra) át közvetlenül a -4- túlhevítőkígyóba szívatjuk. A fúvókák igénytelenek és mégis hasznos szolgálatot teljesítenek. A kondenzátumot az áramló gőz ragadja magával a -4- túlhevítőkígyóba, itt a kondenzátum egy része, önmagában ismeretes módon,