141697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vanadátok kinyerésére alkáliás vanadátoldatokból

141697. tel a szulfátok mennyiségét nem kívánatos sza­porítani, úgy is eljárhatunk, hogy a II. alatti egyenlet értelmében keletkező ólomszulfátot nátriumfoszfát és/vagy nátriumkarbonát hozzá­adásával az alanti egyenletek értelmében ólom­foszfáttá illetve ólomkarbonáttá alakítjuk, majd a keletkező ólomsókat elkülönítjük és újabb1 ki­indulási anyag vanadáttartalmának kiválasztá­sára használjuk fel: III. 3 PbíSOi) + 2 NasP04 = = Pb3(P04) 2 + 3 Na»SOi IV. PbSÜ4 + Na 2COs = = PbCOs + Na2S04 A találmány szerinti eljárással a kiindulási' anyag tartalmazta egyéb sókat, pl. foszfátokat is, tiszta állapotban kinyerhetjük, ha az őlom­vanadát leszűrése után az anyalúgból az ólom maradékát H2 S-sel vagy más oldható szulfid­dal kicsapjuk, majd az oldatot befőzzük, vagy pedig úgy, hogy az anyalúgból a foszfátokat, pl. frakcionált kristályosítással ismert módon elkülönítjük. Foganatosítást példa. Timföldgyártási, magyaróvári eredetű vana­diumsó feldolgozására, mely tárolás folytán karbonátosod ás következtében szabad alkáliát nem tartalmaz és melynek V2 0 5 tartalma 2.25%, NaO-tartalma (vanadát, karbonát, fosz­fát, aluminát alakjában) 22% és P2 0 5 -tartalma 10%, a következőképen járunk el: 50 kg vanadiumsót 200 1 vízben feloldunk és az oldathoz 1 kg, kb. 90% PbS04 -tartalmú pé­pes ólomszulfátot adagolunk. Ezután hozzá­adunk 10 1 nátriumplumbit-oldatot, mely 800 g NaOH-t és 274 ólomoxidot tartalmaz, továbbá 3 1 kb. 40 súly-%-os NaOH-t. Az őlomvanadát kicsapódása után a reakcióelegyet kb. Vz óra hosszat főzzük, majd megszűrjük. A leszűrt anyalúg térfogata 200 1 és literen­ként 0.23 g, tehát összesen 46 g vanadium­pentoxidot tartalmaz, ami az 50 kg nyersanyag eredeti 1125 g V2 0 5 -tartalmára vonatkoztatva 4.1% veszteségnek felel meg; a termelési há­nyad tehát 95.9%. Ha az oldathoz az ólomsókat Pb-re számítva, pl. 10% feleslegben adagoljuk, a termelési ha nyad 98.7 %-ra fokozható. Az őlomvanadát le­szűrése után visszamaradt oldatból az oldott sók legnagyobb részét kikristályosítva, ennek az anyagnak ólomtartalma, mindössze 0.03%. azaz a folyamatnál fellépő ólomveszteség a vanadiumsó tonnájára számítva mindössze 300 g. E minimális veszteségtől eltekintve, az eljáráshoz felhasznált ólom az anyalúgokban marad és azokból a fent ismertetett módon visszanyerve, újból felhasználásra kerül. Az ólomvanadátot a továbbiakban ismert mó­don, pl. a következőképen dolgozzuk fel: 1 kg ólomvanadátot 6 1 hideg, .10—20%-os HN03 -ban oldunk. Az oldathoz csekély feles­legben kénsavat adagolunk, a kivált őlomszul­fátot leszűrjük, mossuk és újabb kiindulási anyag feldolgozásához használjuk fel. — A sa­léfrrorrísavas oldatot ledesztilláljuk, mikoris a vanadiumpentoxid kristályosan kiválik és az anyalúgtól szűréssel vagy centrifugálással el­különíthető. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vanadátok kinyerésére alkáliás vanadátoldatokból, ú. m. Thomas-salak, a ros••• coelit vagy a timföldgyártás melléktermékei — az ú. n. vanadiumsó — lúgos oldataiból, melyre jellemző, hogy az oldathoz ólomsót és/vagy ólomoxidot és/vagy alkáliplumbitot adagolunk, a keletkező csapadékot leszűrjük és ismert mó­don alkáli-vanadáttá, vagy közvetlenül vana­diumpentoxiddá dolgozzuk fel. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, melyre jellemző, hogy ólomsóként ólomsizulfátot, ólomkarbonátot vagy ólomfosz­fátot, ólomkarbonátot vagy ólomfoszfátot alkal­mazunk. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az oldatot, ha annak szabad alkálitartalma 1—2%-uál kevesebb, meglugosítjuk. 4. Az 1.—3. igénypontok szerinti eljárás fo­ganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az ólomhozagot feleslegben adagoljuk. 5. Az 1.—4. igénypontok szerinti eljárás foga­natosítási módja, melyre -jellemző, hogy az ólomvanadát kicsapását klórionok jelenlétében foganatosítjuk. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az ólomvanadátot ismert módon, pl. sa­létromsavval és kénsavval megbontjuk és az ólomszulfátot a keletkező vanadiumsav oldatá­ról leszűrve, a lúgos kiindulási anyag újabb adagjának feldolgozására használjuk fel. 7. Az 1.—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az ólomvanadátot nátriumszulfid-oldattal megbontjuk és a keletkező ólömszulfidot tetsző­leges módon oxidálva a lúgos kiindulási anyag újabb adagjának feldolgozására használjuk fel. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetőié. Újpesti nyomda. — 4407. — F. v. a nyomda igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents