141684. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoló szerkezet és eljárás létesítésére

2 • 141684. vasztunk meg. Ez azonban különös intézkedéseket igényel, miért is eőnyösebbnek látszik a csapnak két különböző olvadáspontú anyagból való előállítása. Az 5. ábra szerint a csap az acélból való -6-és a hegesztő bronzból, ezüstforraszból, vagy más efajta, könnyen ömledő anyagból vagy forraszfémből való -7- részből van összetéve. A -7- rész külső végén üreget alakítottunk ki, amelyet a -8- ömlesztőanyag tölt ki. Ezt az anyagot a -7- rész anyagából való -9- fedő borítja. Forrasztás közben a 6- részt mágnessel tartjuk és áramot bocsátunk át a csapon, amikor is a -9- fedő és a sínvég között fényív képződik. A z ömle'sztőanyag kifolyik, a -7- rész megolvad ész wem csupán a lelapított -3- rész és a sín közé, hanem a -4- nyíláson át, a vezetőnek e nyíláshoz legközelebb fekvő ágai közé is folyik és az anyag megdermedése után szilárd és merev kapcsolatot létesít a sín, a kontaktussaru, a csap és a -2- vezető ágai, valamint a lelapított -3- rész között. Ily módon egyetlen művelettel a sarut a sínhez kapcsoltuk és a vezető ágai és a sorú között is jó kötés létesült. Természetesen a találmány alapelvén neun változtat az, hogy az 1. és 2. ábrák szerinti kapcsolatot oly módon létesítjük, hogy a -2-vezető ágai nem hatolnak át teljesen a kontaktussaruvá kialakított -1- csőrészen. Ekkor a vezető ágait külön müvelettel beforraszthatjuk e csőrészbe, mielőtt a kontaktussarut a sínnel összekapcsolnók. Ezt az eljárást küiönösen akkor alkalmazzuk, amikor a -2- vezető méretei akkorák, hogy a -3- részt túlságosan megvastagítanák, ha a -2- vezető vége a -4- nyíláson túl terjedne. Ily rendkívül vastag sarut ugyanis nehezen lehetne a sínhez kapcsolni. Mágneses eszköz helyett, mechanikai markol ószerkezetet is használhatunk a csap tartására. Ekkor a csapot a 6. ábra szerint alakítjuk ki. E kiviteli példa, szerint a nehezebben olvadó anyagból való rész meglehetősen hosszú. -10-nyúlványát oly karmantyúba illeszthetjük, mely nem csupán tartóként szolgál, hanem áramot is betáplál és célszerűen orsók hegesztésére való hegesztőpisztolynak része. A -10- nyúlvány és a -11- rész közé körülfutó -12- rovátkát vágtunk. A -10- nyúlvány és a -11- csaprész meglehetősen rideg anyagból, pl. rideg sárgarézből van. A csap ráibegesztése után nem kell egyebet tennnünk, mint a -10- nyúlványra ráütnünk, amikor is a nyúlvány a -12- rovátkánál letörik. A kontaktussaruban rögzített csap ekkor alig nyúlik ki a kontaiktussaruból. A csap más módon is előállítható. így pl. a -6- csap -10- nyúlványa a -11- rész hosszirányában kialakított üreggel is helyettesíthető, mely tartőkónt szolgál és egyúttal áramot is betáplál, mint pl. az egypólusú dugós érintkezőknél. A találmányt nem óhajtjuk a fentleírt és a rajzon feltüntetett kiviteli alakokra korlátozni, melyek a találmány keretén belül sokféleképen módosíthatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kontaktusszerkezet fémrészek, pl. sín-, profiltartó- vagy csőpáirok összekapcsolására, jellemezve két végén kontaktussarut hordozó vezetővel, a kontaktussaruk egy részét áttörő nyílásban elhelyezett fémcsappal, amely a fémrészen felfékszik, mely utóbbihoz és a kontaktusssaruhoz a csapnak legalább részbeni megolvadása, majd megdermedése folytán van szilárdan kapcsolva, mely csap ezáltal az áttörést lényegében kitölti. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja., melyre jellemző, hogy a vezetőnek több ága és mindegyik kontaktussarunak fémhüvelye van, melyben a vezető egy-egy vége foglal helyet oly módon, hogy lényegében egészen áthatol a fémhüvelyen, annak lelapított végrészét is beleértve, aholis a hüvely lelapított részét és a vezető ágak megfelelő részeit ezekre merőleges irányú nyílások törik át. 3. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyet két oly különböző összetételű anyagból való kétrészű csap jellemez, mely részek egyike megolvadhat anélkül, hogy a másik rész is megolvadna. 4. A 3. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a csap oly hosszú, hogy a kontaktussaruból kissé kiáll, ahol is a csap külső része a nehezebben olvadó anyagból van és mágnesezhető anyagot tartalmaz. 5. A 3. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a csap nehezebben olvadó része rideg anyagból van, ami lehetővé teszi a csap kiálló részének leütését. 6. A 3.—5. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a csap könnyebben olvadó részében ömlesztőszert felvevő, zárt üreg van. 7. A 2.—6. -igénypontok bármelyike szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a csapnak olvadó és azt követőleg megdermedő anyaga a vezető ágai között is eloszlik, miáltal az ágakat és a 'kontaktussarut egymással összekapcsolja. 8. Eljárás a megelőző igénypontok bármelyike szerinti villamos- kontaktus szerkezet létesítésére, legalább egyik végén kontaktussarut hordozó villamos vezető segélyével, melyre jellemző, hogy a kontaktussaruban áttörést létesítünk, a kontaktussarut a vele összekötendő fémrészre fektetjük, az áttörésbe csapot helyezünk, ezt villamos árammal, legalább részben megolvasztjuk, úgyhogy a csap megolvadt anyaga, megszilárdulása után, a fémrész és a kontaktussa.ru között kötést létesít. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynél a kontáktussaruknak a többágú vezető végét felvevő hüvelye van, melyre jellemző, hogy a hüvely végét a benne elhelyezett' vezetőágak megfelelő részeivel együtt lelapítjuk, majd a lelapított részben legalább egy, e részre merőleges irányú áttörést létesítünk. 10. A 8. vagV 9. igénypontok szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy alacsonyabb olvadáspontú anyagnak lényegesen ma-