141676. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai formatestek előállítására

Megielent 1952. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141676. SZÁM. 31c, í—5. OSZTÁLY. — Bo-128. ALAPSZÁM. Eljárás kerámiai formatestek előállítására. Gebr. Böhler & Co. Aktiengesellschaft, Wien (Ausztria). A bejelentés napja: 1950. április 25. Ausztriai elsőbbsége: 1949. április 25. A például magas olvadáspontú fémekből, fémötvözetekből vagy acélokból álló tárgyaknak különösen az ismeretes precíziós- vagy finom öntési eljárással kiolvasztható minták útján való öntéséhez használt formák vagy magok előállításához alkalmazott keirámiai masszák főleg tűzálló anyagokból, például többek között kvárchomokból, szilimanitból, fémoxidokból és folyékony kötőszerből, különösen a kovasav hidrolízisre képes vegyületeiből vannak. A formázás előtt valamely savnak e masszákhoz való adagolásával a kovasavat gyengén savanyú közegben való hidrolízis útján kiválásra kényszerítik, úgyhogy a massza érinek következtében megkeményedik. Ha ez a folyamat a savnak szükségképen a massza alkalmazása előtt való hozzáadása folytán egyszer megindult, viszonylag rövid idő alatt végbemegy és többé nem befolyásolható. Nehezebben foganatosítható formázóimunkáknál ez a körülmény a massza időelőtti megkeményedése miatt nagy nehézségeket okoz. E hátrányt kiküszöbölhetjük, ha a minták merítéséhez vagy beágyazásához oly formamaszszát alkalmazunk, amely kötőszerként hidrolizisre képes SiOa-vegyületeket, például etilszilikátból és alkoholból álló keverékeket vagy vízüveget tartalmaz és a kovasav a kötőszerből csak a formázó munka befejezése után válik ki, mégpedig annak következtében, hogy a kész formát szobahőmérsékleten vagy nagyobb hőmérsékletein oly atmoszférába visszük, amely gázalakú savanyú vegyületeket, például sósavat vagy szénsavat tartalmaz. A savanyú gáz csakhamar oldódik a massza tartalmazta vízben és a kovasav kicsapódását eredményezi. A maszszának ezzel összefüggő sziláirdulása tehát tetszőlegesen megválasztott időpontban, célszerűen a formázó munka befejezése után indítható meg. A levegőben természetszerűleg (normálisan) jelenlévő szénsav a kovasav kicsapódását ugyan szintén - kiváltaná, ez a folyamat azonban viszonylag gyorsan megáll, mert a formamassza beszárad. A száradási folyamat a levegőn lényegesein gyorsabban megy végbe, mint a kovasav kicsapódása. Ezért a kovasav lehetőleg teljes kicsapódásának elérése végett lényegesen nagyobb töménységű szésnavat kell alkalmaznunk, mint amilyen a levegőben természetszerűleg (normálisan) jelen van. A találmány szerinti eljárás jelentős előnye a mindezideig ismeretes eljárásokkal szemben, hogy lényegesen nagyobb mennyiségű egyenletes összetételű formaimassza készíthető elő és ez állagának változása nélkül hosszabb ideig tárolható. Nehéz formázó munkák tehát gondosabban kivitelezhetők, minthogy a saviadagolással megkezdésük előtt beálló keményedés . miatt nincsenek időbelileg korlátozva. Szabadalmi igénypont: Eljárás kerámiai masszáikból álló formatestek, például magas olvadáspontú fémekből, fémötvözetekből és acélokból álló tárgyaknak, különösen az önmagában ismeretes preciziós- vagy finom öntési eljárással kiolvasztható minták útján eszközölt öntéséhez való formák és magok előállítására, melynél megfelelő szemcsézetű és nagy mértékben tűzálló anyagokat, például többek között kvärehomokot, szilimanitot, fémoxidokat folyékony, célszerűen hidrolízisre képes Si02-vegyületekből, mint étilszilikát és alkohol keverékeibői vagy vízüyegből álló kötőszerrel keverünk, melyre jellemző, hogy a kovasavnak a kötőszerből való kicsapódása végett a készre formázott masszát szobahőmérsékleten vagy ennél nagyobb hőmérsékleten oly atmoszféra hatásának tesszük ki, amely gázalakú savanyú vegyületet, például sósavat, vagy lényegesen a levegő szokásos szénsavtartalma fölötti mennyiségben szénsavat tartalmaz, úgyhogy a formatest-a kovasav kicsapódása folytán megkeményedik.