141648. lajstromszámú szabadalom • Berendezés katódsugárcső világítóernyőjén előállított képeknek valamely ernyőre való vetítésére
2 141648. A 2 helyreigazító lemez működésmódját a 2. ábra kapcsán részletezzük. Ha a 2 lemez nincs jelen, akko/ a P világítópontból kiinduló és a, tükör széle közelében visszavert sugarak a Bt pontban metszik egymást, míg az 1 tükör közepéről visszavert sugarak a B3 pontban metszik egymást, amely a tükörtől nagyobb távolságban van, mint a Bi pont. Ennélfogva a Bi pontban vagy a B3 pontban elhelyezett ernyőn a P pont életlen képe jelenik meg; e hiba kiigazítására alkalmazzuk a 2 lemezt. Ez a lemez úgy van kialakítva, hogy ha az 1 tükörtől visszavert összes sugarak a 2 lemezen átesnek, azok e lemezben olyan törést szenvednek, hogy mind a tükör szélétől, mind a tükör közepéről visszavert sugarak egy B2 pontban metszik egymást, amely pl. a Bt és B 3 pontok között fekszik. Ez esetben a B2 pontban elhelyezett 4 ernyőre éles kép vetítődik. Ha a P pont vagy olyan kép, amelynek részét e pont alkotja, a 4 síkernyőre vetítődik, akkor a 2 helyreigazító lemez alkalmazása ellenére még egy második hiba is adódhat, amely abban áll, hogy a vetítendő képnek az optikai tengelyen kívül fekvő pontjai a 4 ernyőn életlenül jelennek meg. Hogy ezt a hibát is kiigazítsuk a találmány szerinti berendezést célszerűen úgy méretezzük, hogy a világítóernyő görbületi középpontja a gömbtükörtől nagyobb távolságban legyen, mint magának a tükörnek a görbületi középpontja. Az 1. ábra mind az egyiket, mind a másikat mutatja. Ez ábra értelmében az 1 tükör R* görbületi sugara 43 cm, míg a 3 világítóenyő Rb görbületi sugara 25 cm; minthogy továbbá a tükör és a világítóernyő közötti távolság az optikai tengely mentén mérve 25 cm, a világítóernyő görbüieti középpontjának a tükörtől való távolsága 50 cm, míg magának a tükörnek görbületi középpontja a tükörtől csak 43 cm-nyire van. A jelzett méretezés azt eredményezi, hogy az összes olyan pontoknak, amelyek a 3 világítóernyőn megjelenő vetítendő kép szélén fekszenek, az 1 tükörtől való távolsága kisebb, mint az olyan P ponté, amely az optikai tengelyben, tehát a vetítendő kép közepén fekszik, minek folytán a vetítendő képnek előbbi pontjai is élesen jelennek meg a 4 sík ernyőn. Az is lehetséges, hogy bizonyos esetekben a 3 ernyőnek nincs pontosan gömbfelülete; a felület azonban a gömbalakot igen erősen megközelíti. Ha azonban a szokásos síkernyő helyett ívelt vetítőernyőt használunk, akkor kívánatos, hogy a 3 világítóernyő alakja a 4 ernyő alakjához igazodjék. A 3 világítóernyő kívánatos görbületét kísérletileg úgy állapíthatjuk meg, hogy a 3 ernyő helyén az optikai tengelyen átmenő síkban fényképészeti lemezt helyezünk el és a 4 ernyő mentén egy fénypontot felfelé és lefelé mozgatunk; a 3 világítóernyő szükséges alakját a 4 ernyő mentén mozgatott fénypontnak a fényképészeti lemezen megjelenő képe jelzi. A helyreigazító lemez előállítási módja magában véve ismeretes, úgyhogy felesleges arra részletesebben kitérni. A 2 lemezt előnyösen úgy csiszoljuk, hogy annak közepe pozitív, peremrésze pedig negatív lencsét alkosson. Az 1 tükör közepéről visszavert sugarak általában a 2 lemez pozitív részén futnak át, míg az 1 tükör széléről visszavert sugarak, a 2 lemez negatív részén esnek át, amint a 2. ábrán látható. A 2 lemez emellett úgy van kialakítva, hogy az 1 tükör olyan gyűrűalakú területéről visszavert sugarak, amelynek átmérője a tükörátmérőnek mintegy 0.7-szerese, a 2 lemezen törés nélkül mennek át. Amint a fentiekből kitűnik, a leírt rendszer olyan optikai berendezést alkot, amelynél kis nyílásviszonyú 1 tükör használható. A gyujtóponttávolság és a tükörnyílás effektív átmérője közötti viszony előnyösen mintegy 0.75 (az 1. ábrán jelzett méreteknél az említett viszonynak még valamivel kisebb értéke van). Ebből következik, hogy a 3 ernyőn megjelenő képből kisugárzott fénymennyiség nagy részét az 1 tükör visszaveri és a 4 ernyőre vetíti, mitnellett a 4 ernyőn az alkalmazott 2 helyreigazító lemez folytán éles képet kapunk. A leírt berendezés ennélfogva távolbalátó vevőkészülékekhez különösen alkalmas és azt a, találmány értelmében fel is használjuk olyan távolbalátó vevőkészülékben, amelynél a visszaadott képet nagyítva vetítjük valamely ernyőre. A találmány szerinti távolbalátó vevőkészülék egyik kiviteli példáját a 3. ábra mutatja. Ez ábra a 10 házon át vett metszetet mutat, amely ház például a homályos 11 üvegernyőt tartalmazza, amelyre a vett képet vetítjük. A 12 katódasugárcső a 10 ház alsórészében úgy. van elrendezve, hogy a 13 világítóernyő, amelyen a felfogott kép megjelenik, lefelé irányul és-.-.a 14 gömbtükörrel szemben foglal helyet. A 12 cső a 16 tartóállványra van szerelve, amely úgy van kialakítva, hogy a 14 tükörről visszavert fénynek lehetőleg csak kis mennyiségét fogja fel. A 12 cső szokásos kitérítőtekercsszerelvényét 17 jelzi. A 18 helyreigazító lemez a 15 közbensőfalon fekszik, amely falra a 16 tartóállvány is fel van függesztve. A 18 lemez a 14 tükör görbületi középpontjában foglal helyet és a 20 állítócsavarokkal központosítható. A 10 ház felső részében a 19 tükör van elhelyezve, amely a vízszintes síkkal 45°-os szöget zár be. Ez a tükör a 14 tükörről érkező sugarakat a 11 vetítőernyőre: vetíti. A 10 ház alsó részében a képadáshoz tartozó hang visszaadására a 21 hangszóró van elhelyezve és a 10 ház középső részében a 22 vevőkészülék szerelhető fel. A leírt berendezéssel a 11 ernyőn mintegy 38—50 cm-es fényerős képet kaphatunk, ha az alkalmazott vetítőberendezés az 1. ábrának megfelelően van kialakítva és méretezve. A 3. ábrán bemutatott berendezés még nagyobb képek vetítésére is felhasználható és ez esetben a 10 házon kívül fekvő külön 11 vetítőernyőt alkalmazunk. Ez esetben a nagyobb vetítési távolság folytán más 18 helyreigazítólemezt kel! alkalmazni.
