141647. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet fogazott testek egyidejű sugárirányú mozgatására, valamint eljárás az ehhez való vezérfelület vagy - horony előállítására
141647. x = e (cos <p + <p . sin <p) y = e (sin <p — <p . cos <p) ahol e a derékszögű koordináta rendszer kezdőpontjából mint középpontból húzott alapkör sugara, <p pedig egy változó szög a C görbének a zO alapkörön lévő D kiindulási pontján áthaladó x tengely és egy R sugár között, mely a 9 szöggel együtt a görbe valamely P pontjához tartozik. A P pontból az 0 alapkörhöz vonható két érintő közül a t érintő, amely a görbe nagyobb görbületi sugarú része felé esik, az alapkört a p pontban érinti, melyen az R sugár halad át. Ha az O alapkörhöz, ennek a spirális nagyobb görbületi sugarú része felé eső oldalán, az R sugárral párhuzamos érintőt rajzolunk, akkor ennek az az E fele, amely a spirális nagyobb görbületi sugarú része felé esik, a görbén az S pontokat metszi ki. E pontok egyenlő távol vannak egymástól és a rajtuk keresztülhaladó érintők egymással párhuzamosak, amit matematikailag könnyen be lehet bizonyítani. Épp úgy bebizonyítható az is, hogy az érintők párhuzamossága független az e távolságtól. A pofák fogait úgy kell kialakítani, hogy azok a spirálist az O alapkör fent meghatározott fél érintőjén fekvő C pontokban érintsék. A C görbe mentén létesített vezérhoronyban a pofák valamennyi F foga .mindenütt pontosan, hézag nélkül érintkezik a vezérfelülettel. Az ismert szerkezetektől eltérően nem egyetlen fog, hanem valamennyi fog érintkezik a vezérfelülettel, ami kopásukat lényegesen csökkenti. Az ismertetett módon: a régi szerkezetek mindkét hibáját kiküszöböltük és a műszaki feladatot megoldottuk. Ami mármost a vezérfelület előállítását illeti, az archimedesi spirális esetében (l. ábra) a vezérhornyot úgy vágták ki, hogy a kést ill. szerszámot valamely R sugár mentén egyenletes sebességgel mozgatták, miközben a korongot egyenletesen forgatták. Ettől eltérően a találmány szerinti görbe esetében a forgácsoló szerszámot (az e távolságtól függő, egyenletes sebességgel) az O alapkör érintődarabján mozgatjuk. A találmány szerinti szerkezet sokkal pontosabban működik, mint az ismertek. Ez nyilvánvaló abból a tényből, hogy míg az archimedesi spirális esetében az ebből eredő mértani pontatlanságok — melyek 0,01-től 0,05 mm-ig is terjedhetnek — a gyártási pontatlansághoz adódnak^ addig a találmány szerinti görbénél csak gyártási pontatlanságokkal kell számolnunk. Az archimedesi spirálisnál a mértani pontatlanságok a menetmagasság növelése esetén rohamosan növekednének, miértis az ilyen spirálist csak kis menetemelkedéssel lehet készíteni. A találmány szerinti vezérgÖ£rbénél ezzel szemben tetszőleges menetmagasságot lehet alkalmazni, mert mértani pontatlanságok egyáltalán nincsenek. A találmány szerinti különleges vezérfelüteittel elért nagyobb pontosság további oka az, hogy könnyebb a gyártási pontatanságokat is csökkenteni, mert az alkalmazható nagyobb menetmagasság folytán a megmunkálás és az ellenőrzés könnyebb. Ezenkívül a pontosság eddig kevésbbé volt állandó, mert az archimedesi spirális alakú vezérfelület tekerületei és a pofák fogai egyenlőtlen, gyors kopásnak voltak kitéve. Ezzel szemben a találmány szerinti vezérgörbénél a fogak valamennyien egyenletesen és lassan kopnak. Az archimedesi spirálisnál csupán egy fog egyetlen pontja kapcsolódott, míg a többi fogrészeik, illetve fogak és a különböző területek között hézagok voltak. Bizonyos idő "elteltével a fogosztások egyenlősége megszűnt, ami a pontosságot még rohamosabban csökkentette. Ezzel szemben a találmány szerinti vezérgörbénél mindegyik fog kapcsolódik, a tehereloszlás és a kopás egyenletes, a fogosztás nem változik és így a pontosság csak nagyon lassan romlik. Szabadalmi igénypontok: 1. Szerkezet fogazott testek egyidejű, sugárirányú mozgatására, különösen esztergatokmányok számára, jellemezve tárcsán vagy korongon olyan görbe mentén kialakított folytonos vezérfelülettel vagy horonnyal, amely görbe paraméteres egyenletei: x — e (cos <p + (p . sin <p) és y = e(sin99 — <P . cos <p), ahol e a" derékszögű koordinátarendszer kezdőpontjából mint középpontból húzott alapkör sugara, q> pedig egy változó szög a görbének az alapkörön levő kiindulási pontján áthaladó x tengely és egy (R) sugár között, mely a <p szöggel együtt a görbe valamely (P) pontjához tartozik, mely pontból az alapkörhöz vonható két érintő közül az a (t) érintő, amely a görbe nagyobb görbületi sugarú része felé esik, az alapkört abban a (p) pontban érinti, amelyen az (R) sugár áthalad. 2. Eljárás az 1. igénypont szerinti vezérfelület ill. -horony előállítására, azzal jellemezve, bogy a forgácsoló szerszámot a görbe alapkörének egy érintője mentén az alapkörtől távolodóan egyenletesen mozgatjuk, mialatt a tárcsát vagy korongot egyenletesen forgatjuk. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért telel a Tervgazdasági 'Könyvkiadó vezetője. Újpesti nyomda. — 3446. —- F. v. a nyomda igazgatója.
