141617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szövőgépeken a vetülékfonalak bevetésére

141617. 5" forgatható 93 csőbe 104 légvezetéket illesztünk, melynek pl. 105 labirintustömítése van. ,A két A, B fonalfék1

a 7—9, ábrákon a 95 fonal irányában egymás után foglal helyet. A 113 tok a 115 és 116 bütykös tárcsákkal felszerelt 114 tengelyt ágyazza. A bütykös tárcsákkal 118 szögemeltyűk 117 görgői működnek együtt, melyek 119 tengely körül forognak és 120, .121 féktesteket vezérelnek. A 120, 121 féktestek a 95 fonalat két végnélküli Í22, 123 szalaghoz szorítják, melyek két-két 124. 125 görgőt öveznek. A 122. 123 szalagok' fémből* pl. edzett acélból vannak, melyet átalakítással igen vékonnyá: és így simulékonnyá tettünk. A 124 görgőket 126 emeltyűk forgathatóan ágyazzák, melyek 127 csap körül elfordulhatnak és* 128 rugók balrahúzó erejének hatása alatt állnak. A rugók feszítőerejét 129 csavarral állíthatjuk be, hogy a 122. 123 acélszalagokat megfeszítve tartsuk. . • A 123 görgők helytálló 131 ágyakban ágyazott 130 tengelyre vannak ékelve. Ezenkívül a 130 tengelyen még 132 kilincskerék van, melyet 137 húzórugó hatása alatt álló 134. 135 kilincsemeltyűk forgathatnak. A 135 kilincsemeltyűt forgathatóan ágyazzuk a 138 tengelyre ékelt emeltyűn. Ugyanerre a 138 tengelyre ékelünk további 140 emeltyűkart, mely 141 rúd révén az egyik 118 szögemeltyűvel kapcsolatos, úgyhogy a 140 emeltyű ide-oda mozog. Ily módon mozgatja' a 135 kilincs a 125 görgőket, melyek ekként lassan forognak. A 132 kilincskerék visszaforgását a 134 kilincsek akadályozzák meg. E kicsiny forgatások foly-tán a megfeszített, végnélküli 122, 123 szalagok a fonal irányától eltérő irányban haladnak. A 118 emeltyűket a 115, 116 bütykös tárcsákhoz 142 rugók húzzák, melyek akkora feszültség alatt állnak, hogy a 118 emeltyűk 117 görgői mindig a 115 ill. 116 bütykös tárcsákhoz nyomódnak. A 142 rugókat 143 pecek rögzíti a 113 tokhoz. E szerkezet működési módja a következő. A 120, 121 féktestek a 95 vetülékfonalat a 122, 123 szalagokhoz nyomva fékezik. A fék vezérlőszervei a 114 tengely és a 115, 116 bütykös tárcsák. Amikor ugyanis a 114 tengely a .115, 116 bütykös tárcsákkal elfordul, a 120, 121 íéktesteSk a 122, 123 szalagokról annyira felemelkedhetnek, hogy az A ill. B fék a 95 vetü-^ lékfonalat már nem fékezi, A 120, 121 féktestek közbenső helyzeteiben csökkent fékhatás lép fel. A 115*, 116 bütykös tárcsák bütykeinek alakja azonos lehet, viszont az egyik tárcsa bütyke a másik tárcsa bütykéhez képest olymódon lehet elforgatva, hogy az A, B fékeket a vezérlőszerveik egymás után működtetik. így a 7—9. ábrákon az A fék felemelt ill. nyitott helyzetben van, míg a B fék a 95 vetülékfonalat fékezi. A 114 tengely pl. szövőszók hajtóteng'elyével olyan kapcsolatban állhat, hogy a bütykös tárcsák egy munkafolyamat alatt, vagyis egy vetülékfonai bevetésétől a. következő vetülékfonai bevetéséig, egy ill. több teljes forgást végeznek, úgyhogy az A, B fékek a szövőszék munkaütemében felváltva működnek. A 128 rugókat a 129 állítócsavarök révén úgy állíthatjuk be, hogy a két 122, 123 szalag feszültsége a vetülékfonai sebességének, valamint' anyájának és vastagságának megfelelő fékeizőerőt ad. Markolós szövőszékeknél, ahol a vetüléket szakaszosan húzzák át a szövőszéken, nagyon előnyös, ha az 1 vetülékfonalat fékező erőt időnkint változtatjuk. Az alakítással simulékonnyá tett elem alkaV-mazásának az dá. előnye, hogy a fonalra egyenletes fékezőerő hat és ezenkívül a fonalfékezés önműködően állítódik be. Minél nagyobb a fonalátmérő, annál nagyobb szöget zár körül,a megfeszített szalag a fonálon. A nagyobb kő-» rülforgással nagyobb súrlódás jár, és így nagyobb a fonalra ható eredő erő .és a fékező erő is., mely tehát a fonal vastagságához igazodik. A lágy, szalagalakú test a fékezendő fonalial párhuzamos lehet. A 7—9. ábrák szerinti elrendezésben evégből a 122, 123 szalagokat a hajtóművükkel egyetemben 90°-kai kellene elforgatni, úgyhogy az 1 fonal a szalagok közepén feküdne. Éppígy a 120, 121 féktesteket is a 8. ábra szerintihez képest 90°-kal elforgatott helyzetben kellene a 118 emeltyű vízszintes karjára erősíteni. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy olyan fonalaknál, amelyeknek vastagodásai vagy egyes csomói vannak, a szakadási veszély még kisebb. Ha a fékezendő fonalat a lágy, szalagalakú testhez képest harántiirányban vezetjük, akkor a 124, 125 görgőket domborúra készíthetjük, úgyhogy a szalagalakú test harántiirányban kissé meghajlik és a szalag széléi a fonalat nem érintik. A 10. ábra két végnélküli szalagot tüntet fel, melyek egymáson súrlódnak. A 150 végnélküli szalagot 151, 152 görgők, a 153 végnélküli szalagot pedig 154, 155 görgők tartják feszítve. A 150 szalag felső része a 153 szalag alsó részéhez szorul, úgyhogy köztük nyomóerő lép fel. A két szalag között halad a 95 fonal, me, lyet ez a két lá^y 150, 153 test fékez. Utóbbiak nem ábrázolt elemek hatására görgőik körül elmozgathatok, úgyhogy a 95 vetülékfonai haladásával előidézett kopás eloszlik a 150, 153 szalagok egész felületére. Ali. ábrán feltüntetett fonalfék. mely pl. egy nem ábrázolt szövőszék 95 vetülékfonalánák fékezésére való, 162, 163 fémszalagokból áll, melyek, amennyiben acélból készülnek, akár edzettek, akár edzetlenek lehetnek. A 162, 163 szalagok egyik végét 164 szorító rögzíti, míg