141595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta korund vagy nagyobb részben timföldet tartalmazó kemence béléskővel és házagmentes kemence falazatok és egyéb tűzálló teestek előállítására és javítására, valamint csiszolókorongok gyártására

Megjelent 1952. évi szeptember hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS , •• 141595. SZÁM. 80 b,*8.-OSZTÁLY. — NA-71. ALAPSZÁM. Eljárás tiszta korund vagy nagyobb részben timföldet tartalmazó kemence bólóskövek és hézagmentes kemence falazatok és egyéb tűzálló testek előállítására és javítására, valamint csiszolókorongok gyártására. Nagy János vegyész, Budapest. A bejelentés napja: 1949. november 29. / A találmány egy olyan eljárás, mellyel lehe­tővé válik kemence bélésköveket, vagy teljes kemencefalazatokat — és egyéb tűz- és saválló forma testeket — tiszta korundból, vagy nagy részben timfödet tartalmazó anyagkeverék­ből, ömlesztett, vagy zsugorított állapotban előállítani, valamint korund és karborundum szemcsékből csiszoló korongokat az eddigi eljárásnál lényegesen egyszerűbb és olcsóbb el­járással gyártani. Az eljárás lényege és legfőbb jellemzője, hogy aluminiumport, illetőleg finom szemcséjű alu­miniumdarát timfölddel, bauxittal, kaolinnal, vagy a célnak megfelelő egyéb fémoxiddal, ko­rurtd, vagy karborundum szemcsével és vala­mely oxidáló vegyülettel összekeverve — vagy utóbbi nélkül, — az anyagkeveréket egy por­szóró — puskából, vagy egyéb szórószerkezeí­ből indifferens gázzal, levegővel, vagy oxigén­nel kifújva (vagy kiszórva) meggyújtjuk és az anyag-porsugarat közvetlenül a formába vagy az izzó kemence faiára löveljük. E műveletet mindaddig folytatjuk, míg a forma anyaggal tel­jesen — vagy kívánt mértékig — megtelik, il­letve/vagy a kemence falazat kellő vastagságot ér el. Fentiek szerint a timföld-tartalmú anyagkeve­rékben íevö fémalumínium, ( kristályos alumi­niumoxiddá ég el és a formába (vagy a fala­zatra) lövelt anyag, a <rendkívül nagy égéshő következtében — az aluminium mennyiségétől függően — megolvad, vagy csak a zsugorodási hőfokig hevül fel és utóbbi • esetben a formában fokozatosan egymásra halmozódik és tömör, összesült korund kristáiy-tömböt alkot. , A negatív forma, melyben az olvasztást vagy zsugorítást eszközölni kívánjuk, magnezit, vagy valamely más gyakorlatilag szóbajöhető anyag­ból készül és szétszedhető építőelemekből (tég­lákból, vagy lapokból) van összeállítva. A le­hűlt korundtömbről a formát alkotó építőeleme­ket leszedjük és újabb tömbök előállítására ismét összerakjuk. Minthogy az anyagkeverék szórásának foko­zásával, vagy csökkentésével (késleltetésével) valamint összetételének, •— főképen az alumi­niurnpor mennyiségének — változtatásával, az aluminium elégése áltai fejlődő hőmennyisé­get — és ezzel az elérhető hőfokot — a célnak legmegfelelőbb módon tetszésünk szerint szab­hatjuk meg, ez a körülmény lehetővé teszi a forma anyagának a legmesszebbmenő kímélését • és annak elkerülését, hogy a forma összeolvad­jon, vagy összesüljön az olvasztott, vagy zsu­gorított anyaggal. Vagyis ezen -eljárással mag­nezit-formában tetszésünk szerint gyárthatunk zsugorított, vagy ömlesztett anyagtömböket, a magnezit olvadáspontján aluii hőmérsékleten, miáltal a magnezit-forma a kihűlt anyagtól könnyen elválik. Az alábbiakban egy pár példával kívánom az eljárás foganatosítását és az anyag keverési arányát részletesebben megvilágítani: /. példa. 34 kg. nátriumnitrát 60! ., timföld 22u „ aluminium-dara 2. példa. 34 kg. nátriumnitrát 67 „ izzított bauxit 30 „ aluminium-dara 3. példa. 59 kg. ammon. nitr. 75 „ timföld 14 „ aluminium-dara

Next

/
Thumbnails
Contents