141584. lajstromszámú szabadalom • Robbantó töltény
2 141584. sütőfej határolnak, a -14- begyűjtőt tartalmazza, mely -15- papírhüvelyből áll. E hüvely -16- hővagy gázfejlesztő elegyet és az utóbbiban ágyazott -17- gyutacsot foglal magában, amint ezt az előbb említett brit leírás ismerteti. A -16-elegy előnyösen a 617.136. számű brit szabadalom és/vagy a 480.330. számú brit szabadalom szerinti eleggyel azonos. A -4- hátsó kaimra is tartalmaz folyékony széndioxidot, mely ott a -14- begyujtőva] el nem foglalt teret tölti ki. A töltényt a 387,068. sz. brit szabadalmi leírásban ismertetett módon töltjük folyékony széndioxiddal, mely a -6- elsütöfej -18- járatán át a -4- hátsó kamrába, majd az -5- közfal szűkített -7- nyílásán át a -3- mellső kamrába folyik. A folyadékot addig vezetjük be, míg mind a két -4, 3- kamra meg nem telik. Az -5- közfal nyílás nélkül is készíthető és ekkor a tok darabban szűkített áíjáratot (mellékjáratot) alakítunk ki, mely a -4, 3- kamrákat egymással összeköti, vagy pedig e kamrákat egymástól függetlenül töltjük meg a folyadékkal. A töltény elsütése után a -14- iniciálót tartalmazó -4- kamrában keletkező hatást az ott alkalmazott elegy szabja me?. Ha az elegy olyan, hogy az iniciáló elsütésekor akkora hő fejlődik, amely a -4- hátsó kamrában a C02-folyadékot gázzá változtatja, akkor a megnövekedett nyomás ott nyomáshullámot kelt, mely az -5- közfalat elnyírja és a -3- mellső kamira belső végét alkotó rövid, hengeres -Ä9- járaton dugattyúszerűén átnyomja. Az -5- közfal elnyírása után a nyomást a -3- mellső kamrában levő folyadék továbbítja, miáltal a -13- zárótárcsa is elnyíródik, mire a C02-folya!lék a mellső kamrából az -54- kiürítőfej -20- kiürítőnyílásain át a robbantólyukba nyomul és a feldarabolandó anyagokra hidrodinamikus hatást fejt ki. Amikor a folyadék a robbantólvukban gázzá expandál, e gáz az anyagokra további hatást gyakorol. Ha a -14- iniciáló valamely gázfejlesztő elegy, mely elsütésekor nem fejleszt nagyobb meleget, akkor a gázfejlődéstől származó nyomás nyírja el az -5, 13- tárcsákat és üríti ki a .töltényt. Nem fontos, hogy az iniciálót tartalmazó kamra folyékony széndioxidot is tartalmazzon, mert gázfejlesztő' töltet esetében a nyomás egvedül. folyékony széndioxid elgázosítása nélkül is elegendő' lehet a töltény kiürítésére. A második megoldásnál (2. ábra) az elnyírhatő -21- acélközfalat a -22- iriiciálóval közös egységbe egyesítjük és mindkettőt a papír vagy más anyagú -23- hüvelybe helyezzük. Az iniciáló egvséget teljes eeészében a -2- illesztődarab (adapter) foglalja magában, melynek csavarmenetes -10- része az -1- darab belső -25- vállán nyugvó -24- tömítőgyűrűhöz fekszik. A -29- nvílásos -21- közfal a folyékony COovel tölthető -26- tér egyik végfalát alkotja. A Cü2 a -2- darab -28- kamrájából a -27- nyílásokon át jut a -26- térbe. Az iniciáló egység a -30- összekötőjáratot övező -25- vádion nyugszik. Az átjárat keresztmetszete akkora, hogy a töltény elsütése és a -29- közfal elnyírása után a gázok a -28- kamrából hirtelen távozhatnak. Az említett keresztmetszetnek azonban a közfal átmérőjéhez viszonyítva mégis oly kicsinynek keli lennie, hogy elegendő megtámasztása legyen, tehát biztosan nyíródjék el és az átszakadás előtt el ne torzuljon. Ennél a megoldásnál a közfái széle nincsen befogva, miként az 1. ábra esetében és így a kellő nyíróhatás a központi, lenyírt rész területének és az utóbbit övező, a -25- vállat fedő gyűrű területének viszonyától függ. A harmadik megoldásnál (3. és 4. ábrák) az elnyírható -31- közfal a -32- inieiálónak egy részét, valamint a -16- hevítő vagy gázfejlesztő elegy kamrájának egyik végfalát alkotja. A hátsó illesztődarabot elhagvjuk és az -1-darab hátsó -33- toldata az iniciáló egység felvételére -34- kamrát alkot, melyet a -3- kamrával rövid, hengeres -35- járat köt össze. Az iniciáló egység e járat -36- pereméhez illeszkedik. Ennél a megoldásnál a -31- közfalnak nincs nyílása és azt az iniciáló .-37- tokjához vékony, lágy -38- fémsüveg rögzíti, melynek -39- bemélyítései, illetve vályúi a C02 -folyadékot a -34- kamrából ä -35- járatba és innen a -3-elülső kamrába eresztik át. Az elrendezés olyan, hogy mihelyt a töltény elsütésekor a -34- kamrában nyomás kezd létrejönni, a -39- bemélyítések, illetve vályúk lelapulnak és így a gáz elillanását a -3- kamira felé megakadályozzak, végül azonban bizonyos nyomás elérésekor a -31- közfal átszakad és a gázok a -34- kamrából azonnal eltávoznak. A -33- nyúlvány külső végén belső csavarmenetek vannak a -6- elsütöfej befogadására. Az 5. ábra szerinti megoldásnál, mely a legutóbb ismertetett megoldási alak változata, a -40- hátsó kamira és az a váll, melyhez a -31.közfal illeszkedik, a -41- illesztődarabban (adapterben) vannak kialakítva, mely az -1- darab hátsó végében foglal helyet és e darab belül csavarmenetes végében van rögzítve. A -41- illesztődarabnaik az -1- darabba való csávarolása helyett a -41- illesztődarabnak az elsütöfej vállához fekvő pereme is lehet. A -41- illesztődarab -42- belső végfalának tengelyirányú -43- járata a -40- kamrát a -3-kamrával köti össze és -44- támasztópereímet alkot a -38- végsüveg számára, melyen a C02 folyadék átbocsátására bemélyítések vannak, miként a 3. ábrán. A -6- elsütőfejet az -1- darab végébe csavaroljuk. A 6. ábra szerinti megoldásnál a -45- hátsó kamrát, mely a -46- iniciálót tartalmazza, teljes egészében a -47- elsűtőfejben alakíthatjuk és ez esetben az átszakítható -48- közfal az -1- darab
