141579. lajstromszámú szabadalom • Húzózár

2 141579. « és -18- csatornái, -19- villát alkotva, egymásba torkolnak. A -14- gombnak a -13- szalagok fölött fekvő részein a -13- szalagokat befogadó egy-egy hasítok van. A -13- szalagoknak a -14-gombtól lefelé terjedő részein a -11- és -12-zárótagsorok egymásba kapcsolódnak. A feltüntetett megoldásnál a zárótagsorok mindegyikét egy-egy huzaltekercs alkotja. Bármilyen huzal alkalmas, mely oly merev, hogy előre megállapított alakot megtartani képes. A huzalnak oly keménynek kell lennie, hogy felületén, használat közben, karcok ne keletkezzenek és hogy meg nem engedett, módon ki ne ' lágyulhasson. Ha a huzal, pl. szalag, nem elég merev vagy felülete nem elég kemény, akkor a szalagot, illetve felületét, alkalmas bevonófolyadékkal kezeljük. A huzalnak dry simulékonynak kell lennie, hogy követhesse a húzózárral összekötendő szövetek hajlékonyságát. Természetesen oly rugalmasnak is kell lennie, hogy az abból készült zárótagsorok a rajtuk csúsztatható -14- gombon átmehessenek. Bár az 1. ábra a zárótagsorokat alkotó meneteket elölnézetben szemlélteti, mégis úgy tűnik, mintha a meneteket hegyes szög alatt néznők. Ennek oka az, hogy e spirálisok nem mértani csavarvonalalakú testek, hanem elnyújtott keresztmetszetük van és a hordozójukon, pl. szöveten való megerősítés helyétől • legtávolabb fekvő hely, amelyet a menet csúcsainak nevezünk^ a záráskor a menetek egymást átlapoló részeinek közepét alkotja. Ezen a helyen a menetemelkedés kisebb annál, mely ugyanilyen méretű szabályos csavarvonal menetemelkedésének megfelelne. Azt, hogy a két zárótagsor menetei mily módon lapolják át egymást és mily módon helyezkednek el egymásban, a -14-gombtól lefelé menő, egymásba fonódó zárótagsorok 1. ábrabeli hossz- és a 2. ábrabeli keresztmetszetben szemléltetik. A 2. ábra alsó végén egy teljes menetet ábrázoltunk, amelyből a fonat leírt kialakítása kitűnik. A -ll-v

és -12- zárótagsorok részarányos elrendezésűek, pl. a -11- zárótagsor bal- és a -12-zárótagsor jobbmenetű spirális. A spirálisok menetmagassága kisebb a keresztmetszetben téglalapalakú huzalnak a zárótagsor irányában mért magasságának kétszeresénél. Mint a 7. ábra mutatja, a tekercsek menetei meglehetősen közel fekhetnek egymáshoz. A zátrótagsorok, tetszőleges módon, vagy közbenső szalagokon, vagv közvetlenül az egymással összekötendő testeken erősíthetők meg. Minden egyes menet közvetlenül az anyag szélére varrható, amelyből kinyúlik, ahogy ezt pl. a 8. ábra mutatja. Azonban e helyett a zárótagsort alakotó spirális belsején végigvonuló -20-zsinór is alkalmazható, amely a menetek közötti hézagokon át, a szalagra vagy közvetlenül az anyagra varrható vagy köthető, melyen a zárőtagsort elrendezni kívánjuk. A tekercsek célszerűen keresztmetszetben téglalapalakúak, hogy a lehető legkisebb mértékben nyúljanak ki annak a szövetnek vagy szalagnak síkjából, melyen meg vannak erősítve. Ha a huzal meleg hatására meglágyuló, de lehűlés után újra megkeményedő anyagból, pl. celluloidból van. akkor a találmány szerintii núzózárakat mértani spirálisok alakjában készíthetjük, oly módon, hogy azok' húzózártagok módjára, egymásba kapcsolódjanak, majd a spirálisokat felhevítés után, meleg állapotban, a kívánt lapos alakra sajtoljuk. Lehűlés után a tekercseknek, maradandóan, lényegében az 1. ábrában szemléltetett alakúk' lesz. Más anyagú, pl. fémtekercsek, hidegen sajtolhatok a kívánt lapos alakra. Az ismert húzózárakkal ellentétben, a, találmány szerinti húzózárnál a nyitási és zárási irány meg is fordítható, azaz a szánkó a zárótagsorokon úgy is elrendezhető, hogy fordított irányban működjék. Az egyik zárótagsor minden eleme a másik zárótagsornak azt közrefogó két elemével kapcsolódik. A találmány szerinti húzózátak minden ismert célra alkalmasak. Ha a zárótagsorokat teljesen szét kívánjuk választani, akkor pl. a két lelapított zárőtagsoir egyforma végső szakaszait mint egyenlő hosszú (1. ábra) -23- és -24- mértani snirálisokat alakítiuk ki. melyek ugyancsak az áru vagy a -13-szalag szélén haladnak végig és ahhoz vannak erősítve, de melyeket sohasem hozunk egymást átlapoló vagy kapcsolódó helyzetbe. Ha a spirálisokat az 1. ábrán a -14- csúsztatható gomb •latti részen szemléltetett módon egymással összekaocsoljuk, akkor a -23- és -24- spirálisok hosszirányban egymás mellett fekszenek. A -24-snirális alul a -13- szalagra erősített -25- tömbben végződik, mely tömb a -14- gomb legalsó helyzetében, a -24- spirálissal együtt, a -18-csatornán könnyen átcsúsztathatő. A másik, -23- spirális végéhez -26- serleg van kapcsolva (4. áfira). mely -23- spirális a -26- serlegnek még a felét sem tölti ki. A -2d- serleg szembenfekvő oldatán -27- hasíték van. űgvhogy a -25-tömb a -26- serleg másik felében helyezhető el (1. ábra). * Ha a zárótagsorok, a -14- csúsztatható gomb felfelé mozgatása közben, húzózár módjára, egvmásba kancsolódnak, a zárótagsorok elemei •a szemléltetett módon egymásban helyezkednek el A -11- és -12- zárótap'sorok téliesen szétválnak, hri a -14-gombot legmélvebb helyzetébe csúsztattuk, melyben a -26- serleg teteién nyugszik A bűzózár használója ebben a helyzetben a iobboldalt fekvő szövetrészt, a megfelelő -12-zárótagsorral egvütt. a baloldalt fekvő szövetrésztől szétválaszthatja, amikor is a -24- soirális és a -25- tömb a -14- gombból kicsúszik. Á -14- p-omb azonban, a -26- serleg tetején, a -23-spirálison bekapcsolva marad. i'Hbóli egyesítés cellából, a -25- tömböt, a -14- promb -18- csatornáján át. visszahelvezzük a -26, serlegbe. A búz^zár használóin! ekkor a -14- gombot felfelé húzhatja, amikor is a záró-