141576. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vészjelző eljárás és berendezés

2 141576. sor, ha a hívott állomás a jelzést tényleg már fel is tudja venni. Ezzel szemben a berendezés egyszerűbb megoldása mellett, de némileg a működés teljes biztonságának rovására, főleg nem nagy igénybevételű (vidéki) hálózatok ©setében; úgy is el lehet járni, hogy a vevőállomás hívása után a jeladást a jelzőkészülékkel a vevőállomás jelvételi 'készségének bevárása nélkül, mindenesetre azonban e készség beállása után is, biztonságból többszörösen megismételve végeztetjük, s a 'hívó állomás (ill. a jelzőkészülék) kapcsolási állapotának jeladás céljából való megváltoztatására a jelzőkészüléknek valamely mozgásban levő részét, pl. a hajtószervét használjuk fel. A kapcsolásnak ily módon való átállítása az említett mozgásban levő szerkezeti rész által történhet közvetlenül mechanikailag, vagy közvetve pl. azáltal,' hogy e szerkezeti rész egy villamosan működtetett átállító kapcsoló működtető áramkörét zárja, s, ez utóbbi változatok bármelyikét véve alapul, a találmánynak a tárgyalt igénytelenebb alakban való kivitele még úgy is módosítható, hogy úgy a hívó, mint a jeladó szerv számára külön hajtószerv van alkalmazva, melyek közül a hívószervnek hívása után nyugalmi helyzetbe jutó hajtószerve, végállásának elérése előtt, a hivat-' kozott átállításon kívül a jeladó hajtószervének indítására is szolgál. A működési folyamat részleteiben ez egyszerűbb eljárási változat számára is a találmány keretében kimerítőbben tárgyalt visszajelzős eljárási és kiviteli változatok ismertetéséből válik érthetővé, de ettől függetlenül is belátható, hogy — amennyiben' a vevőállomással való kapcsolat létrejön s kellően tartós marad — a jelvételi készség beállta után a vevőkészülék a már folyamatban levő jeladással továbbított és megismétlődő jelzést végül is legalább egyszer teljes egészében fel tudja venni. Ezenkívül a hívásról jeladásra való átkapcsolásának az eddigiekben vázolt két fő változata egymássai a működés teljes biztonságának megtartása mellett kombinálható is oly módon, hogy az átkapcsolást két fokozatban, és pedig kezdő fokozatban a hívás alatt mozgásban levő hajtószerv, vagy valamely más mozgó rész segítségével, befejező fokozatban pedig a vevőállomásról hívás után visszajelző váltóárammal vezérelve végezzük, mimellett legalább is a jeladás megindítását ez utóbbi módon eszközöljük, míg egyéb szükséges átkapcsolásokat részben vagy esetleg teljesen is az említett első fokozatba utalhatunk. Az eljárás kivitelére alkalmas berendezés, mely a meglévő távbeszélőhálózat felhasználása folytán aránylag egyszerű kivitelű és olcsón beszerezhető, elkészíthető egy vagy több veszély jelzésére, s a már közöltek értelmében Ü biztosítandó helyen két főrészből, és pedig 1. érzékelő szervből ill. szervekből, továbbá 2. automatikus jelzőkészülék áll, mely utóbbi a keletkezett tűz, betörés, ill. egyéb veszély helyét a tűzoltóság, rendőrség, mentők, stb. központjával közli. Az érzékelő szervek a vésztipusok szerint különféle módon (és a mindenkori helyi viszonyoknak megfelelően önmagukban véve ismert elemek felhasználásával) lehetnek kiképezve. Ha a berendezés megindítása (pl. ellenőrző vizsgálat alkalmával) nem önműködő, akkor az érzékelő szervek helyett kézzel vagy lábbal működtetendő eszközöket alkalmazunk. Ez utóbbiakat is érzékelő szerveknek tekintve, önműködő és nem önműködő ÜH. tudatosan működtetett) érzékelő szerveket kell megkülönböztetnünk. Tűzveszély érzékelésére felhasználható pl. valamely már magában véve ismert, könnyen olvadó fémrészeket tartalmazó huzalhálózat, mely alacsony hőfokon kiolvadó fémbetétjének szakadása után egy leeső súllyal vagy befeszített rugóval a 2. alatt említett jelzőkészüléket működésbe helyezi. A huzal folytatólagosan több helyiségen is keresztülvihető, - ahol a tűzveszély lehetősége fennáll. Ha tehát a védendő helyiségek valamelyikében tűz üt ki, a kifeszített huzal folytonossága rövid idő múlva megszakad, és a végén pl. csigán átvetett függősúly leesik. A leeső súly egy kapcsolókart hoz mozgásba, ill. annak végét lerántja és ezáltal a jelzőkészüléket az alább ismertetendő módon megindítja. A tűzveszélyt érzékelő szerv azonban lehet más (akár villamos, akár mechanikus) rendszerű, pl. bimetall kapcsoló, thermoelem, higanyszálas kapcsoló, esetleg gáznyomásos szerv is, stb. Betörés érzékelésére önmagukban ugyancsak ismert villamos (pl. nyomóérintkezős) kapcsolóknak, fotocellás érzékelőknek, stb. a védendő helyiségek ajtóira, ablakaira, páncélszekrényeire, stb. alkalmazott rendszere szolgálhat, melyek a tőlük rendszerint távolabb elhelyezett jelzőkészüléket észrevétlenül megindítják. Bankhelyiség elleni rablótámadás esetén a jelzőkészülék megindítására pl. a pénztáros íróasztala alatt elhelyezett, lábbal lenyomható villamos kapcsológomb szolgálhat. Az eddig ismeirt eféle berendezéseknél a védendő helyiség és a jelzés helyre (rendőrség) között külön vezetékre volt szükség, amely a találmány értelmében megtakarítható. Életveszély, ill. baleset érzékelésére, D1. vegyi úton működő, vagy elektrolitikusan kapcsoló gázérzékelő szerv, vagv villamos vészjelző nyomógomb szolgálhat. Gyárüzemekben, üzemi baleset esetén, csak a műhelyben elhelyezett vészgombot (nem önműködő veszélyérzékelőt) kell megnyomni ahhoz, hogy a jelzőkészülék meginduljon és kihívja a mentőket. Az érzékelő szerv által működtetett kapcsoló (ill. átkapcsoló) segítségével veszély érzékelése esetén a távbeszélő vonalra kötött jelzőkészü-