141569. lajstromszámú szabadalom • Kormányszelep nyomólégfékekhez
Megjelent 1952. évi szeptember hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.569. SZÁM. 20. f. 26-50. OSZTÁLY. — SA—433. ALAPSZÁM. Kormányszelep nyomólégfékekhez. Anc. Ets. F. A. Sansens Diesel-Motor Import Co. S. A. cég, Gent (Belgium). A bejelentés napja: 1950. október 28. NémtKországL elsőbbsége: 1949. október 31. A találmány nyomólégfékberendezésekhez való vezérlöszeiepre, úgyn. kormányszelepre vonatkozik. Ilyen szelepeknél a kifogástalan működés szempontjából döntő jelentőségű, hogy a kormányszelep előírt megmozdulást érzékenységének megfelelő nyomásállapot elérésekor ugrásszerűen egyik végállásából a másikba menjen, miáltal a vezérlési folyamatok lehető gyorsan és zavaró közbenső helyzetek nélkül menjenek végbe. Nyomólégfékek vezérlőszelepelrendezéseinél, melyek membrándugattyúból és ezáltal működtetett, gyakorlatilag surlódásnélküli szelepből állanak, rugó alakjában egy külön ellenállást kell beiktatni, mely a dugattyút a fék oldott állapotában, vagyis mindkét oldala felőli nyomásegyenlőség mellett, oly állásban tartja, melynél az általa működtetett szelep zárva van. Ekkor már most a szelep nyitására irányuló dugattyúmozgásnál, vagyis fékezésnél, az említett rugó ereje nagyobbodó dugatityúlöketnél növekszik és ezenkívül a dugattyúmozgás kezdeténél a rugóval ellentétes dugattyúoldalon többnyire még egy bizonyos nyomáscsökkenés is keletkezik, úgyhogy a dugattyúmozgás nem következik be — mint szükséges — ugrásszerűen, hanem csúszásszerüen, növekvő ellenállás ellenében. A találmány feladata az elmondott hátrányokat megszüntetni és a kívánatos mozgásteljesítményt (teljes mértékben elérni. Ezt olymódon "valósítja meg, hogy a vezérlőszelepnél, az egyik oldalára a főlégvezeték nyomása, a másik oldalara a főlégvezeték által feltöltött és a fékezés alatt a főlégvezeték nyomása alól felszabaduló nyomólevegő tartály nyomása alatt álló ' dugattyú, a fékhengerhez vezető töltővezetéket nyitó szelepet működtet, a dugattyú a főlégvezeték nyomása által terhelt, oldott féknél egy közvetítő kamrának jelzett nyomólevegőbefogadókamrát záró szeleppel van ellátva. A csatolt rajz nyomólégfékberendezéshez való találmány szerinti vezérlőszelep két példaképpeni kiviteli alakját mutatja vázlatos ábrázolásban. Az 1. ábra szerinti szelepszerkezet áll az —1— házból, melyhez a fékberendezés —2— főlégvezetéke csatlakozik. Az —1—• házban a —3— membrándugattyú van, mely egyik oldala . felől a —4— rész közvetítésével és az —5— rugó közbeiktatásával az ábrázolt módon a —6— szeleppel van összekötve. E szelep szabályozza a —8— nyomólégtartályból a —7— fékhengerbe való levegőáramlást. A —3— dugattyú ellenkező oldalán, azzal játékmentesen együttmozgó —9— szelep van elrendezve, mely a főlégvezeték fékezés alatti gyorsabb lé'gtelenítésére szolgáló —10— kamrát úgyn. közvetítőkamrát ellenőrzi. A —11— nyílás a —3—• dugattyú megfelelő állásánál a —12— hézag révén összeköti egymással a dugattyú két oldalán levő tereket. A leírt berendezés a következőképpen működik: a fék oldott állapotában a —3— dugattyú az ábrázolt helyzetet foglalja el. A —6— szelep zárva van és ugyanaz a nyomás van a —8— tartályban, a —11— dugattyúnyílás és a —12— hézag által öszszekötött —13— és —14— terekben, valamint a —2— főlégvezetékben. A —7— fékhenger egy nem ábrázolt szerv révén légtelenítve van. A szelep működési érzékenységét korlátozza a meghatározott keresztmetszetű úgynevezett érzékenységi nyílás (11), amelyen (és a 12 hézagon) át a szándékolatlan, megfelelő hosszú időközökre elnyúló nyomásingadozások a —2— főlégvezetékben kiegyenlítődhetnek. A —9— szelep zárja a —10— kamrát, mimellett egyoldalú túlnyomás és azzal együtt a nyíl irányú tartóerő hat arra, melynek nagysága azon felületrésztől függ, mely egyrészt a nyomásmentes, —10— kamrát lezárja, -másrészről a —14— térben levő túlnyomásnak van alávetővé.' Mivel a —9— szelep a —3— membrándugatytyúval a —15— rudazat révén játékmentes kapcsolatban van, az említett túlnyomás egyidejűleg fékezőhatást is létesít a dugattyúnak a —6— szelep nyitásának megfelelő irányú megugrása ellen, mimellett ez a hatás úgy van méretezve, hogy az a