141562. lajstromszámú szabadalom • Folytonos, önsülő elektróda, függélyes árambevezetőrudakkal

Megjelent 1952. évi szeptember hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.562. SZÁM. 40. c. 5—6. OSZTÁLY. - EE^53. ALAPSZÁM. Folytonos, önsülő elektróda, függélyes árambevezető rudakkal. Elektrokemisk A|S cég, Oslo A bejelentés napja: 1950. április 19. Norvégiai elsőbbsége: 1949. május 0. Pótszabadalmi bejelentés a 140.987. lajstromszámú szabadalomhoz. A találmány olyan önsülő Sjöderberg-elektródák körébe tartozik, amelyeket alumínium elektrolízises előállításához használnak ömlesztékekből. A yillamos_ áramot függélyes árambevezetőrudakkal visszük az elektródába, amint azt a 123.736 ( sz. és a 126.952. sz. magyar szabadalmak és a 140.987. sz. magyar szabadalom ismertetik. ' Ennek az árambevezető-rendszernek alkalmazása igen nagy kemenceegységek szerkesztését és a kemencegázok összegyűjtését tette lehetővé. Az árambevezetörudak lyukain át azonban az elektróda megsült részén hosszirányú repedések mutatkoztak, ami bizonyos hátrányokkal járt. Az 1. ábra vízszintes metszet olyan elektródán át, amelyben a függélyes árambevezetőrudak két sorban vannak; 1 az elektróda, '2 az állandó (változatlan) vasköpeny és 3 az árambevezető vasrudak. % Az a—b és az a'—b' vonalak mentén hosszirányú függélyes repedések • keletkeznek. A gyakorlatban azt lehetett megállapítani, hogy a repedések idővel az anódgáz C02

-tartalma következtében to. vább roncsolódnak, aminek az oka a C02-[7C=2 CO reakció. Ekként az, elektródának ez a része roncsolódni fog és az eleinte keskeny repedések az elektródában hasadásokká bővülhetnek. A_ repedésképződési okainak megállapítására rendszeresen változtattuk az árambevezetők közti távolságot, valamint äz árambevezetők és az állandó köpeny közti távolságot is. Váratlanul azt a megfigyelést tettük, hogy az árambevezetők kedvezőtlen elhelyezése az oka a repedések képződésének. Amirit az 1. ábra mutatja, általában az árambevezetők. A központi távolsága kisebb, mint az árambevezetők központi távolsága az állandó köpenytől. Tekintettel a feszültségekre, melyek az elektróda zsugorodásakor keletkeznek és az árambevezetők kiterjedésére a sütés alatt, hosszirányú függélyes repedések állnak elő az a—b vonal mentén, ha a lyukak közti távolság aránylag csekély. , A 2. ábra az árambevezetőknek az előbbitől eltérő elrendezését, mutatja, mely teljesen kiküszöböli az ilyen hosszirányú repedések képződését. Ebben'az esetben ugyanis az A' távolság nagyobb, mint a B' távolság. Korábban célszerűtlen volt az árambevezetőket ilyen közel helyezni az elektróda kerületéhez, mert az a veszély állt fenn, hogy az elektródapép helyi túlhevülés és odasülés következtében az állandó köpenyhez tapad. A 140.987. sz. magyar szabadalom azonban megoldást ad arra, hogy az > elektróda a köpenyben lecsúszhasson. Az árambevezetőknek a találmány szerinti elrendezése eseten, különben azonos feltételek mellett, ami az árambevezetők számát illeti, azok közelebb jutnak az elektródák széléhez, mint a szokásos megoldásokban. Ez előnnyel jár, mert az elektróda alsó felülete domborúvá válik és a fejlődött gáz az ilyen felületről könnyebben illan el. Ezenkívül a gáz hajlandóságot mutat arra, hogy laza szénrészektől megszabadítsa ezt az elektródafelületet .és így az elektródát tisztán tartsa. Példaképpen az\ árambevezetőrudak egyik elrendezését ismertetjük, mely a gyakorlatban jó eredményeket adott: 30.000 Amper árammal működő alumíniumkemence elektródájának keresztmetszete 1.2X4 m. Az árambevezetők két sorban vannak; mindegyik árambevezető átmérője 125 mm. Az árambevezetők középvonalai közötti A' távolság 470 mm, a B' távolság pedig a középvonaltól az elektróda köpenyéig 250 mm. A találmány nincsen korlátozva két sor árambevezető, használatára. Nagyobb kemencékben, melyek pl, 50.000-—100.000 Amper árammal dolgoznak, három, négy vagy több árambevezető rúdsort alkalmazunk. Szabadalmi igénypont. A 140.987. sz. magyar szabadalom igénypontjai szerinti olvasztóberendezés továbbképzési alakja, melynek az omleszték-elektrolízishez folytonos önsülő elektródája /

van függélyes árambevezetőrudakkal, azzal jellemezve, hogy az árambevezetőrudak középvonalai közt vett (A') távolság nagyobb, mint az a (B') távolság, amely az árambevezetőrudak középvonalától az elektródaköpenyig terjed. 1 rajzlap 2 ábrával A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda, 998 P. v.: Sumits István-