141554. lajstromszámú szabadalom • Televíziós adó színes képtáviratozáshoz

141.554 összetevőt képviselő jelek a legnagyobb frekvenciájú vivőhullámot modulálják és a kék szín részben elnyomott oldalsávját a vörös színösszetevő fő oldalsávjának szomszédságába helyezzük. A találmány szerinti berendezésben a legkisebb színrészleget, a kéket, előnyösen a zöld és a vörös sáv közé helyezzük, egyébként azonban az új rendszer a leadott sávok tetszés szerinti kölcsönös elrendezéséhez alkalmas. Ennek előnye az új berendezés igen kívánatos „rugalmassága", mely lehetővé teszi a színösszetevő-jelek kölcsönös elrendezésénél változtatását, mégpedig csupán a vivő alhullámokat, illetve másodlagos vivőhullámokat gerjesztő generátorok bekötésének módosításával. Könnyen változtathatjuk továbhá az alkalmazott frekvenciákat is, amihez csak a vivő alhullámok generátorainak frekvenciáját kell módosítani. Ilyenkor természetesen az áramkörökbe iktatott szűrőket is némileg módosítjuk; ez azonban szakértők számára kézenfekvő. Az új rendszer tehát az üzem bizonyos rugalmasságát teszi lehetővé, ami igen kívánatos. Három televíziós színjel egyidejű adásának feladata lényegileg azonos a frekvenciamegosztásos, többszörös adás feladatával. Ezt három különálló vivőfrekvencia adásával valósíthatjuk meg, melyek mindegyikét a leadandó kép egyik színösszetevőjével moduláljuk, úgyhogy ilyenkor tulajdonképén három külön adóra van szükség. A találmány szerinti berendezésben azonban nem kell három külön adót alkalmazni — és így elesnek a hozzájuk tartozó modulátorok és vezérelt oszcillátorok is —, hanem olyan összetett jelet állítunk elő, amely a leadandó kép mindháronl színösszetevőjét képviseli és csak egyetlen vezérelt adót modulál. A különböző színösszetevőket képviselő sávok közötti távolság továbbá önműködően jön létre. A találmány további célja tehát ilyen tulajdonságokkal rendelkező berendezés létesítése. Ha továbbá három külön adót használunk, a felszedő berendezés jeleit külön közlekedőcsatornákon át kell az egyes adókba vezetni, amivel szemben a találmány szerinti berendezésben a kép szmösszetevőit képviselő Összes jelet egyetlen drótnélküli vagy drótos csatornán — pl. koaxiális kábelen — át vezethetjük az adóba. Ezért a találmány további célja olyan adórendszer megvalósítása, amellyel ezt elérhetjük. A találmány további céljai a leírás alábbi részeiből tűnnek ki. A találmány szerint általánosságban három kamrát alkalmazunk, melyek mindegyike a közvetítendő kép egy-egy színösszetevőjét képviselő jeleket hozza létre. Vivő alapfrekvencia keltésére egyetlen adót alkalmazunk és az egyik kamrából kapott jeleket közvetlenül ennek az alapfrekvenciának modulálására használjuk fel. A másik két kamrából a jelek moclulátorba kerülnek, melyet minden esetben vivő alhullámot keltő generátort táplál. A vivő alhullám frekvenciáját mindegyik esetben úgy választjuk meg, hogy az egyes kamrákban előállított jelek a frekvenciaspektrumban kívánt frekvenciakörzettel legyenek egymástól elválasztva. Ezeket a vivő alhullámokat azután megfelelő szűrőkön vezetjük át, melyek a hullámok modulálása során képződött oldalsávok egyikét részben elnyomják. A szűrőkből Icapott hullámok az alapfrekvenciájú hullámot keltő adóba jutnak, ahol az alapfrekvenciát is modulálják. További szűrők az alapfrekvencia modulálása alatt képződött oldalsávok némelyikét nyomják el A közvetítés alatti kép három színösszetevőjét képviselő jelek közti térközök önműködően jönnek létre és az alaphullám frekvenciájának változásai ellenére is megmaradnak. Monokromatikus vevőket az egyik színösszetevőnek — rendszerint a zöldnek — frekvenciájára hangolunk be. A mellékelt rajzok a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány szerinti adórendszer általános elrendezésének vázlatos képe. A 2. ábra az adó áramkör elrendezésének vázlatos képe, egészen a fő modulátor-fokozatig. A 3. ábra magyarázó diagramm. Az 1. ábra a találmány szerinti, szimultán, színes televíziós adó általános elrendezésének vázlatos képe. A közvetítendő 8 optikai képről, melynek színkomponenseit akarjuk előállítani és továbbítani, a fénysugarak egy bizonyos úton a részlegesen áteresztő és visszaverő 10 szervhez, illetve bikromatikus tükörhöz jutnak. A képet jellemző fénysugarak itt két különálló, teljes képet képviselnek, melyek egyikét a 10 szerv átereszti, másikát pedig visszaveri. A 10 tükörről visszavert kép egy bizonyos úton az első 11 televíziós kamrába jut. A 10 tükör és a 11 kamra között 12 színszűrő van, mely a szóbanforgó esetben a zöld szűrő lehet, mely tehát a képnek csak a zöld színösszetevőit engedi át, hogy azt a vázlatosan szemléltetett televíziós kamra pásztázza. Utóbbi bármilyen televíziós kamracső lehet, mely az optikai képet pásztázással villamos jelsorozatokká alakítja át. Alkalmas kamracsövek pl. az ikonoszkóp, az or tikon és a képor tikon (image orthicon), melyek mind jól ismeretesek. A pásztázást végző vezérlő áramköröket csak vázlatosan jeleztük, minthogy ezek a szakmában ugyancsak jól ismeretesek. A 13 szinkronizáló generátorból kapott jeleket a 14 keverőbe vezetjük, ahol azok a 11 kamrából származó képjelekkel egyesülnek és így összetett jeleket adnak. Szinkronizáló jelgenerátorok magukban véve jól ismeretesek és így nem szorulnak bővebb magyarázatra. A 14 keverőből a jelek további 15 keverőbe jutnak. Ez esetleg az a jól ismert keverőelrendezé-s lehet, amelyben az egymással keverendő jelek többrácsos elektroncső külön-külön vezér'őrácsaira jutnak. A többrácsos elektroncső a gyakorlatban pentód lehet, melynek fékezőrácsát használjuk az egyik vezérlőrácsként; normálisan ez a 6L7 típusú cső. E keverők magukban véve ismeretesek, illetve a találmányt nem ölelik fel, úgyhogy bővebb ismertetésük fölösleges. Az optikai képnek a 10 tükrön áthaladó fénysugarai optikai úton egy második, részben áteresztő és visszaverő 20 szervhez, illetve bikromatikus tükörhöz jutnak és ugyancsak két teljes optikai képre válnak szét, melyek egyike a 20 szerven áthalad, másika pedig arról visszaverődik. A 20 tükrön áthaladó optikai kép ezután egy másik optikai úton olyan irányítást kap, hogy a második 21 kamra pásztázócsövéhez ütközik. A 20 tükör és a 21 kamra között 22 színszűrő van, mely (az adott példában) a pásztázás alatti optikai kép vörös színösszetevőjét engedi át. A 21 kamra ki-