141552. lajstromszámú szabadalom • Energiatáplálási rendszer egyfázisú vasúti munkavezetékek számára

2 141.552 Az ábrázolás szerinti munkavezeték természete­sen nemcsak nyitott, hanem önmagába visszatérő (körben zárt) vezetékrendszer is lehet, minimáli­san három, ill. két szakasszal, s mindkét esetben két alállomással. E határesetekben tehát az ábrán pl. a P alállomás elmarad, vagy pedig a zárt veze­ték mentén haladva az M alállomással esik össze, úgyhogy az ábrát a vezeték egyenesbe fejtett váz­latának kell tekinteni. Ilymódon a találmány szerinti elrendezéssel min­den munkavezetékszakaszon biztosítva van, hogy a határoló alállomások transzformátorainak egyik (azonos) fázisa a munkavezetéken és a földön át párhuzamosan van kapcsolva, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a jármű — nyitott munkavezeték esetén a szélső vezetékszakaszok kivételével —- min­den közbülső vezetékszakaszon két oldalról van táplálva. A kétoldali táplálás viszont azt "az előnyt biztosítja, hogy a feszültségesések lényegesen ki­sebbek, tehát az alállomások távolságát azonos megengedett feszültségesés mellett számottevőn meg lehet növelni. Az eddig ismert rendszerekkel szemben ugyanis, melyeknél a jármű teljes^ terhe­lésé mindig csupán egy alállomást terhel, kétoldali táplálás esetén a terhelés két irányban, a veze­tékrészek impedanciájával fordított arányban osz­lik meg; pl. ha a jármű két alállomás közt körül­belül a középen van, mindegyik alállomás felől ugyanakkora távolságon csak felényi erősségű áram folyik, s ennek következtében a feszültség­esés is felére csökken. Ezenfelül azonban az üzem­biztonság is emelkedik, mert még ha valamelyik alállomáson teljes üzemzavar van is, a kétoldali táplálás folytán egyetlen közbülső vezetékszakasz sem marad feszültségmentesen, tehát az üzem •— legfeljebb nagyobb vonalfeszültségeséssel — to­vább is fenntartható, úgyhogy a járművek, meg­felelően caökkentett terheléssel, még nagy terhelé­sek idején fellépő üzemzavar esetén is közlekedni tudnak. Ily módon végül az alállomások tartalékai­ban is megtakarítás érhető el, mert a találmány szerinti elrendezésben a szomszédos alállomások is tartalékot képeznek. A találmány szerinti rendszer alkalmazása tehát jelentős megtakarításokat biztosít, egyrészt, mert kevesebb alállomást kell létesíteni, másrészt pedig, mivel kevesebb tartalékot kell invesztálni. További lényeges megtakarítás jelentkezhet még annak folytán is, hogy a találmány szerinti megoldással az alállomásokat olyan nagy távolságra lehet el­helyezni, hogy esetleg nem is szükséges a villa­mosított vasútvonal közelében külön nagyfeszült­ségű háromfázisú távvezetéket létesíteni, mert az alállomások olyan helyeken állíthatók fel, ahol e célra az országos nagyfeszültségű táwezetékháló­zat amúgy is rendelkezésre áll. Olyan esetekben, amikor az alállomások távolsága vagy a köztük fellépő vontatás terhelése nem egy­forma, célszerű lehet az alállomásokon elhelyezett 3//2 fázisú transzformátorok kétfázisú tekercsélé­sének egyes fázisait különböző feszültségre készí­teni oly módon, hogy a nagyobb terhelésű, illetve hosszabb szakasz táplálása valamivel magasabb fe­szültségről történjék. Ez esetben a transzformáto­roknak az alállomások közti cserélhetőségére való tekintettel természetesen célszerűbb a kétfázisú tekercselésen megcsapolásokat alkalmazni, vagy pe­dig a feszültséget az egyes fázisokba iktatott kü­lön seriestranszformátorokkal vagy átkapcsolható feszültségszabályozókkal változtatni. Ez a megoldás, mint említve volt, különböző terhelésű, illetve tá­volságú, tehát különböző feszültségesésű vezeték­szakaszoknál jöhet tekintetbe, célszerűen alkalmaz­ható azonban akkor is, ha valamely szakasz egyik alállomása bármiféle üzemzavar folytán üzemkép­telenné válik. Ilyen esetben ugyanis a szomszé­dos két alállomáson az üzemképtelenné vált al­állomás felé eső munkaveztékek feszültségét az üzemzavar tartamára fel lehet emelni, hogy ezáltal a közbülső alállomás kiesése következtében fellépő nagyobb feszültségesés kielégítően kiegyenlíthető legyen. Szabadalmi igénypontok: 1. Energiatáplálási rendszer háromfázisú nagy­feszültségű vezetékhálózat alállomásairól 3/2 fá­zisú transzformátorokon át táplált egyfázisú vas­úti munkavezetékek számára, azzal jellemezve, hogy a munkavezeték az alállomások körzetében úgy van egymástól fázisban felváltva 90°-al különböző ve­zetékszakaszokra osztva, hogy esetleges szélső szakaszoktól eltekintve bármelyik vezetékszakaszt a munkavezetéknek két megfelelő szomszédos al­állomás táppontjai közti osztatlan része képezi, mely átellenes végein egyenfázisúan van a szakaszt határoló alállomások transzformátorainak kétfá­zisú oldaláról táplálva. 2. Az 1. igénypont szerinti energiatáplálási rend­szer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 3/2 fázisú transzformátorok kétfázisú tekercselésének egyes fázisai az általuk táplált munkavezetéksza­kaszok hosszától és átlagos terhelésétől függően különböző feszültségűek. 3. A 2. igénypont szerinti energiatáplálási rend­szer kiviteli alakja, melyet megcsapolásos kétfázisú gombolyítással ellátott traszformátorok jellemez­nek. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti energia­táplálási rendszer kiviteli alakja, jellemezve a rendszer kétfázisú oldalán fázisonként (munkave­zetékszakaszonként) alkalmazott be- és kiiaktat­ható seriestranszformátorokkal, áll. átkapcsolható feszültségszabályozókkal. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetöj-e. Terv Nyomda. — 996 — P. v.: Sumits István-

Next

/
Thumbnails
Contents