141552. lajstromszámú szabadalom • Energiatáplálási rendszer egyfázisú vasúti munkavezetékek számára

2 141.552 Az ábrázolás szerinti munkavezeték természetesen nemcsak nyitott, hanem önmagába visszatérő (körben zárt) vezetékrendszer is lehet, minimálisan három, ill. két szakasszal, s mindkét esetben két alállomással. E határesetekben tehát az ábrán pl. a P alállomás elmarad, vagy pedig a zárt vezeték mentén haladva az M alállomással esik össze, úgyhogy az ábrát a vezeték egyenesbe fejtett vázlatának kell tekinteni. Ilymódon a találmány szerinti elrendezéssel minden munkavezetékszakaszon biztosítva van, hogy a határoló alállomások transzformátorainak egyik (azonos) fázisa a munkavezetéken és a földön át párhuzamosan van kapcsolva, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a jármű — nyitott munkavezeték esetén a szélső vezetékszakaszok kivételével —- minden közbülső vezetékszakaszon két oldalról van táplálva. A kétoldali táplálás viszont azt "az előnyt biztosítja, hogy a feszültségesések lényegesen kisebbek, tehát az alállomások távolságát azonos megengedett feszültségesés mellett számottevőn meg lehet növelni. Az eddig ismert rendszerekkel szemben ugyanis, melyeknél a jármű teljes^ terhelésé mindig csupán egy alállomást terhel, kétoldali táplálás esetén a terhelés két irányban, a vezetékrészek impedanciájával fordított arányban oszlik meg; pl. ha a jármű két alállomás közt körülbelül a középen van, mindegyik alállomás felől ugyanakkora távolságon csak felényi erősségű áram folyik, s ennek következtében a feszültségesés is felére csökken. Ezenfelül azonban az üzembiztonság is emelkedik, mert még ha valamelyik alállomáson teljes üzemzavar van is, a kétoldali táplálás folytán egyetlen közbülső vezetékszakasz sem marad feszültségmentesen, tehát az üzem •— legfeljebb nagyobb vonalfeszültségeséssel — tovább is fenntartható, úgyhogy a járművek, megfelelően caökkentett terheléssel, még nagy terhelések idején fellépő üzemzavar esetén is közlekedni tudnak. Ily módon végül az alállomások tartalékaiban is megtakarítás érhető el, mert a találmány szerinti elrendezésben a szomszédos alállomások is tartalékot képeznek. A találmány szerinti rendszer alkalmazása tehát jelentős megtakarításokat biztosít, egyrészt, mert kevesebb alállomást kell létesíteni, másrészt pedig, mivel kevesebb tartalékot kell invesztálni. További lényeges megtakarítás jelentkezhet még annak folytán is, hogy a találmány szerinti megoldással az alállomásokat olyan nagy távolságra lehet elhelyezni, hogy esetleg nem is szükséges a villamosított vasútvonal közelében külön nagyfeszültségű háromfázisú távvezetéket létesíteni, mert az alállomások olyan helyeken állíthatók fel, ahol e célra az országos nagyfeszültségű táwezetékhálózat amúgy is rendelkezésre áll. Olyan esetekben, amikor az alállomások távolsága vagy a köztük fellépő vontatás terhelése nem egyforma, célszerű lehet az alállomásokon elhelyezett 3//2 fázisú transzformátorok kétfázisú tekercsélésének egyes fázisait különböző feszültségre készíteni oly módon, hogy a nagyobb terhelésű, illetve hosszabb szakasz táplálása valamivel magasabb feszültségről történjék. Ez esetben a transzformátoroknak az alállomások közti cserélhetőségére való tekintettel természetesen célszerűbb a kétfázisú tekercselésen megcsapolásokat alkalmazni, vagy pedig a feszültséget az egyes fázisokba iktatott külön seriestranszformátorokkal vagy átkapcsolható feszültségszabályozókkal változtatni. Ez a megoldás, mint említve volt, különböző terhelésű, illetve távolságú, tehát különböző feszültségesésű vezetékszakaszoknál jöhet tekintetbe, célszerűen alkalmazható azonban akkor is, ha valamely szakasz egyik alállomása bármiféle üzemzavar folytán üzemképtelenné válik. Ilyen esetben ugyanis a szomszédos két alállomáson az üzemképtelenné vált alállomás felé eső munkaveztékek feszültségét az üzemzavar tartamára fel lehet emelni, hogy ezáltal a közbülső alállomás kiesése következtében fellépő nagyobb feszültségesés kielégítően kiegyenlíthető legyen. Szabadalmi igénypontok: 1. Energiatáplálási rendszer háromfázisú nagyfeszültségű vezetékhálózat alállomásairól 3/2 fázisú transzformátorokon át táplált egyfázisú vasúti munkavezetékek számára, azzal jellemezve, hogy a munkavezeték az alállomások körzetében úgy van egymástól fázisban felváltva 90°-al különböző vezetékszakaszokra osztva, hogy esetleges szélső szakaszoktól eltekintve bármelyik vezetékszakaszt a munkavezetéknek két megfelelő szomszédos alállomás táppontjai közti osztatlan része képezi, mely átellenes végein egyenfázisúan van a szakaszt határoló alállomások transzformátorainak kétfázisú oldaláról táplálva. 2. Az 1. igénypont szerinti energiatáplálási rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 3/2 fázisú transzformátorok kétfázisú tekercselésének egyes fázisai az általuk táplált munkavezetékszakaszok hosszától és átlagos terhelésétől függően különböző feszültségűek. 3. A 2. igénypont szerinti energiatáplálási rendszer kiviteli alakja, melyet megcsapolásos kétfázisú gombolyítással ellátott traszformátorok jellemeznek. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti energiatáplálási rendszer kiviteli alakja, jellemezve a rendszer kétfázisú oldalán fázisonként (munkavezetékszakaszonként) alkalmazott be- és kiiaktatható seriestranszformátorokkal, áll. átkapcsolható feszültségszabályozókkal. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó vezetöj-e. Terv Nyomda. — 996 — P. v.: Sumits István-