141551. lajstromszámú szabadalom • Erősítő centiméter-hullámokhoz

Megjelent 1952. évi szeptember hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.551. SZÁM. 21 a*. 21-35. OSZTÁLY. - P-11.592. ALAPSZÁM. Erősítő centiméter-hullámokhoz. N. V. Philips'Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven (Németalföld). A bejelentés napja: 1948. január' 13-Németalföldi elsőbbsége: 1947. januáT 13. Centiméteres nagyságrendű hullámok erősítésére ismeretes már olyan cső használata, mely csavarvonalalakú vezetőt tartalmaz, mely csavarvonalalakú vezető az erősítendő hullámokat vezeti, mimellett a csavarvonal tengelye mentén elektronnyalábot létesítenek, melynek elektronjai sebességét a hullámnak a csavarvonal tengely irányában való sebességéhez képest úgy választják meg, hogy az elektronok sebessége a csavarvonalalakú vezető mentén terjedő hullámok tengelyirányban mért sebességénél legalább is 1%-kal nagyobb legyen, úgy, hogy a haladó hullámoknak energiát adjanak le és így azokat a csavarvonal végén erősítette tegyék. (Lásd Kompfner közleményét az „Electronics" 1946. évi 369. és köv. lápjain.) Az erősítendő hullámokat a csavarvonalalakú testnek az elektronforráshoz legközelebbi végén vezetjük be, mimellett a csavarvonal emelkedési magasságát és vagy a menetek átmérőjét, valamint az elektronnyalábot létrehozó feszültségeket akként választjuk meg, hogy a hullámoknak a csavarvonal tengelye mentén mért terjedési sebessége valamivel kisebb legyen, mint a nyaláb elektronjainak közepes sebessége. Ilyen körülmények között az elektronok a hullámoknak energiát adnak le, úgy hogy azok a csavarvonalnak az elektronforrástól távoli végéről erősített alakban vezethetők le. Álló hullámoknak a csavarvonalon való fellépte megakadályozása céljából, a csavarvonal kimenő végét a csavarvonalalakú testhez illesztett impedanciával kell lezárni. Minthogy azonban ekként nem lehetséges tökéletesen elnyomni a visszaverődéseket a csavarvonal kimenő végén, az is szükségesnek bizonyult, hogy a csavarvonalalakú test villamos ellenállása elég nagy értékű legyen. Természetesen ennek a rendszabálynak hátrányos hatása van az elérendő erősítésre, az ellenállásanyagban fellépő veszteségek következtében. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy abban az esetben az ellenállásanyagban . fellépő veszteségek a csavarvonal belépő végénél túlhaladják az elektronsugárnyaláb szolgáltatta energiát úgy, hogy itt a hullám ampiltudója számottevően csillapítódik és ez nemcsak az erősítésre, hanem a kedvező jel-zavar-viszonyra nézve is hátrányos. A találmány célja az álló hullámoknak anélkül való elkerülése, hogy a csavarvonal kezdetén súlyos veszteségek lépnének fel. A találmány értelmében a csavarvonalalakú test kezdetén bizonyos számú menet vezetőanyagból készül, míg a csavarvonalalakú test további része, rossz vezetőképességű anyagból van. Avégett, hogy a találmány világosabban érthető és könnyen megvalósítható legyen, azt az alábbiakban egy, a mellékelt rajzon szemléltetett példaképpeni kiviteli alak kapcsán részletesebben ismertetjük. A rajz egyetlen ábráján az 1 hivatkozási szám a cső buráját, míg a 2 hivatkozási szám az elektronnyaláb előállítására való, önmagában ismert készüléket jelöli. Az elektronnyaláb elektronjai a cső tengelye mentén mozognak és a 3 ellenelektródára csapódhatnak fel. A cső továbbá tengelyével koncentrikusan elrendezett, csavarmenet szerint tekercselt vezetőt tartalmaz, mely két 6 és 7 részből áll, melyek egymásba közelítőleg a 8 pontban mennek át. A 6 rész ebben az esetben nagyfrekvenciás áramok számára nagy vezetőképességű menetekből áll, míg a 7 rész olyan menetekből, melyek a nagyfrekvenciájú hullámokat elég számottevő mértékben csillapítják, úgyhogy a 7 rész váltóáramú ellenállása a 6 rész váltóáramú ellenállásának legalább kétszerese. így a 6 rész pl. — esetleg ezüsttel bevont — rézből lehet, míg a 7 rész célszerűen rossz vezetőképességű ötvözetből vagy ilyen ötvözetből álló bevonattal ellátott rézből készülhet. A csavarvonalnak a 2 elektronforráshoz közelebbi vége a 4 impedancián át a földdel van összekötve, amely impedanciához az erősítendő rezgéseket vezetjük. A csavarvonal másik vége hasonlóképpen földelve van az 5 impedancián át, mely a csavarvonal hullámellenállásához van illesztve és amelyből az erősített rezgések vezethetők le. Minthogy a nagyfrekvenciás áramok lényegében a csavarvonalalakú test felületén folynak, a menetek kívánt tulajdonságai pl. akként is biztosíthatók, hogy a tekercset kis vezetőképességű anyagból készítjük és az első meneteket nagy vezetőképességű anyaggal, pl. ezüsttel vonjuk be. For-