141541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az adenozintrifoszforsav monoalkalisóinak előállítására

Megjelent 1952. évi szeptember hó 1-én. ' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.541. SZÁM. 12. p. 6—10. OSZTÁLY. — LE—129. ALAPSZÁM. Eljárás az adenozintrifoszforsav monoalkáli-sóinak előállítására. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár R. 1., Budapest és Lévai László vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1H5<). december 11. Ismeretes az irodalomból, hogy az adenozintri­foszf orsavat a különböző nyersanyagokból, mint pl. izomból, vérből, májból, veséből, élesztőből stb. szár­mazó kivonatoldataiból, vízben nehezen oldódó vagy abban oldhatatlan sói, különösen alkáliföld fémsói, továbbá nehézfémekkel, mint pl. ólommal, ezüsttel, higannyal alkotott sói alakjában izolálják. Ezek a­sók viszonylag stabilak, de oldhatatlanságuk és erős toxicitásuk miatt terápiai alkalmazásra közvetlenül nem alkalmazhatók. Ismeretesek még az irodalomból a fentemlített oldhatatlaart sókból előállított alkálisók is, mint a nátrium-, kálium- és litium-sók, melyek vízben már jól oldhatók, de szilárd alakban gyakorlatilag nem tekinthetők stabilaknak. Ezek az alkálisók az ade­nozintrifoszforsav normális sói, tehát tetraalkáli­sók, melyek a víz nyomainak jelenlétében hidrolí­zisre hajlamosak és így különösen mint gyógyszer­alapanyagok, tárolásra alkalmatlanok. Azt találtuk, hogy az adenozintrifoszforsav mono­alkáli-sói, amellett, hogy terápiás értékükben min­denben azonosak az ismert tetraalkáli-sókkal, de ezekkel szemben az az előnyük, hogy nedvességgel szembeni érzékenységük lényegesen kisebb amazo­kénál, ennek következtében szilárd alakban, bomlás nélkül való eltarthatóságuk gyakorlatilag korlátlan. • A találmány eljárás az adenozintrifoszforsav monoalkáli-sóinak előállítására. Á találmány szerinti eljárás lényege abban van, hogy az adenozintrifoszforsavnak valamely vízben nehezen oldható vagy oldhatatlan savanyú fémsóját, olyan vegyületével hozzuk reakcióba, melynek anionja az adenözintrifoszforsavsó fémjével, az al­kalmazott közegben, oldhatatlan vegyületet létesí­teni képes, mimellett a csapadék elkülönítése után kapott oldatot előbb nátriumkarbonáttal vagy más alkálikarbonáttal pH 7-re, majd ásványi savval, előnyösen sósavval, pH l-re állítjuk be, 'äz oldat­ban lévő monoalkáli-sót abszolút szerves oldószer­ben kicsapjuk és a kapott terméket abszolút szer­ves oldószerben eldörzsölve kikristályosítjuk. Az alkálikarbonát alkalmazását az teszi szüksé­gessé, hogy a kiindulási adenozintrifoszforsavsóból az alkáli-földfémnek, illetőleg a nehéz fémnek a nyomait is leválasszuk, mert ezek jelenlététői a monoalkáli-só toxikussá válik. Az adenozintrifoszforsav savanyú fémsóiként elő­nyösen a savanyú alkáli-földfémsókat, mint pl. BaH2 ATP vagy CaH a ATP sókat alkalmazzuk és ezekben alkáliszulfáttal vagy oxaláttal, majd alkáli­karbonáttal a kationokat kicseréljük. Kísérletekkel megállapítottuk, hogy ha a kation­kicserélődés és közömbösítés után a savanyítás mértéke pH = 6, úgy az abszolút szerves oldószer­ben való kicsapásnál túlnyomórészt tetraalkálisó válik le; ha a savanyítás értéke pH = 4, úgy a kicsapásnál túlnyomórészt a di- és trialkálisók ke­veréke válik le, monoalkálisó (NaHßATP) leválása csak pH -= 2 körzetében kezdődik, a leválás opti­muma pedig pH = I-nél van, mindenkor 0 C° kö­rüli hőmérsékleten. Az adenozintrifoszforsav monoalkáli-sóinak elő­állítását az alábbiakban, a mononátriumsó előállítása kapcsán ismertetjük. Példa. -28 cm» desztillált víz és 1.2 cm» konc. sósav ke­verékében, jeges hűtés és kavarás közben,, apró részletekben, 11.7 g monobárium-adenozintrifoszfá. tot feloldunk, majd további 9 cm'! desztillált víz hozzáadása után, kavarás közben, 2.58 g vízmentes nátriumszulfátnak 7.2 cm3 vízben való hűtött olda­tát adjuk hozzá részletekben, mindaddig, míg le­válás már nem mutatkozik, flövid állás után az ol­datot a báriumszulfát csapadékról leszívatjuk. A csapadékot kevés jeges desztillált vízzel utánamos­suk, majd a szürlet pH-jának 20%-os nátriumkar­bonátoldattal 7-re való beállítása Után az esetleg jelenlévő báriumkarbonát-csapadékról leszűrünk, a csapadékot kevés jeges vízzel mossuk, végül az NaH3 ATP sót tartalmazó szürletet konc. sósavval pH = l-re beállítjuk. Az elegyet ezután erélyes, turbinázás közben, 200 cm3 jéghideg 96%-os eta­nolba csurgatjuk be. Az- ATP-mononátriurosó nyú­lós olaj alakjában válik le.

Next

/
Thumbnails
Contents