141526. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyamatos fordulatszám-változásra, főként valamely lövésszabályozó készülék hajtásához
141.526 3 telménél sohasem hagyják el ütközőfelületeiket. Ez lehetővé teszi, hogy ezek a hengerek a —12— tömb bármely munka-kilendülését bármely pillanatban a —15— korongnak és tehát a —13— tengelynek is további elforgatására (pl. az —54— vagy a —46— szöggel egyenlő —53— szögnyire) "hasznosítsák, mimellett ez az elforgás az első munkaegység —11— tömbje részéről előidézett elf or ~ gáshoz csatlakozik. A —11—• egyik tömbnek —4S— szögkörzetbeli (5. ábra) —46— (—47—) munkalöketei és üresjáratai egymással váltakoznak és mindannyiszor a —12— másik tömbnek —52— szögkörzetbeli (7. ábra) —54— (—53—) munkalöketeihez és üresjárataihoz csatlakoznak. Ha a —42— kézikerék forgásértelmét megváltoztatjuk, akkor az eddig dolgozókként ható —23, 21 és 19— hengerek kiiktatódnak a munkaműveletből (nyugalmi helyzetükbe jutnak), a —18, 20 és 22— hengerek pedig, melyek addig nyugalmi helyzetükben voltak, dolgozó hengerekké válnak. Ha a —16— állítógyűrűket hullállásukból az ellenkező értelemben állítjuk át, akkor mindkét szerkezet üresjárati löketeit munkalöketekre váltja át és a munkaművelet első fázisai is kölcsönösen feleserélődnek, mikoris a —15— hajtókorong és vele együtt a hajtott •—13 —tengely is fordított értelemben kezd forogni és ez akkor következik be, midőn egyszersmind az excentrikusságot menet közben folyamatosan változtató —3— berendezés —4— végcsapját nullállásából a másik forgásértelemben állítottuk át. A —4— végcsap középpontja a, nullállásból való kitérítés után, köröket (pl. —45—) ír le, amelyek sugara a nullától bizonyos maximumig terjed és amelyek koncentrikusak a —2— hajtótengely mértani tengelyével, továbbá amelyek forgásértelme azonos, mint előbb, azonban a hajtott —13— tengely ellentétes értelemben forog, mint korábban. E leírásból és a csatolt rajzból kivehető, hogy a találmány szerinti megoldás tökéletesen folyamatos fordulatszámváltoztatást eredményez, mind a forgásértelem, mind a mérv tekintetében, még" pedig nullától bizonyos maximumig, pl. nullától a hajtógép fordulatszámának Va-áig. Azon a réven, hogy éppen olyan hengerek dolgoznak, amelyeket a —24— rugók befolyásolnak, ezek a hengerek mindenkor kényszerűen követik ütközőfelületeik mozgását úgy, hogy teljesen' nyugodt és megbízható menesztést érünk el, hiszen a kapaszkodás mindenkor az üresjárat befejeztet követően, vagyis ama pillanatbari következik be, midőn a lengő tömb for. dulópontjára ér és nincs szögsebessége. Annak folytán, hogy két-két szomszédos henger (pl. —18— és —23—) tengelytávolsága az illetőleges ütközőfelületek kapaszkodóegyenései ideális távolságával egyenlő, intézményesítjük, hogy a menesztés a —11 és 12— tömböknek még az egyik vagy a másik értelmű legkisebb kilendülésénél is megbízható legyen. Ama körülmény folytán, hogy minegyik hajtóegységnek három pár hengere van, a hajtott —13— tengelyre nézve legkedvezőbb erőelosztást, valamint tehermentesítést érünk el. Két / oly, teljesen egyenlő egység közrevonásával, amelyek közös hajtóerőműhöz (az excentrikusságot folyamatosan szabályozó berendezéshez) kapcsolódnak, fokozott áttevésarányt. érünk el és azt is, hogy a hajtott tengely nyugodtabban fog járni, hiszen a hajtóerő-forrás minden egyes fordulatára mindkét szerkezeti egység két munkalöketet végez, pl. mindegyik 60°-nyit, azaz 2)<60° =- 120° = a hajtótengely fordulatának Ys-át. Tehát ha a hajtóerőforrás fordulatszáma pl. percenként 1500, akkor mindkét —11 és 12— tömb másodpercenként 50 munkalöketet végez/vagyis pl. 50X60° — 3000°X60 = 180,000° percenként, osztva 360°-kal =0—500 fordulat percenként a hajtott tengely részéről. A leírt berendezés csupán kiviteli példa és különféle módosulatokban egyéb célokra is alkalmazható anélkül, hogy változtatnék vele a találmány lényegét. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés folyamatos fordulatszám-változtatásra, főként valamely lövésszabályozó készülék hajtásához, azzal jellemezve, hogy e berendezés az excentrikusságot menet közben folyamatosan vál-toztató berendezésből (3), továbbá hajtóegységekből, valamint közös erőforrással vezérelt közös utánaállítóműből tevődik össze úgy, hogy az illető excentrikusságváltoztató berendezéssel (3) elért és húzórudakkal (7, 8) tovaszármaztatott változtatható excentrikusság a hajtóegységek (11, 12) kilendüléseinek változtatására és e réven a hajtott tengely (13) fordulatszámának nullától bizonyos maximumig terjedő változtatására hasznosíttatik, mégpedig mind az említett, az excen^-ikusságot folyamatosan változtató berendezés (3), mind a kapaszkodóhengereket, (18 és 19, 20 és 21, 22 és 23), valamint ezek rugóit (24) hordozó állítógyürűkre (16) nézve egyidejű, tetszőleges (kézi, erőművi vagy villamos) átállítással, amely állítógyürüknek (16) harántfalakkal (55) megosztott kerületi vájatai vannak és ezek a harántfalak (55) eszközlik (a nullállásban és minden egyes munkalöket befejeztével a —24— rugók hatására), hogy két-két szomszédos henger (18 és 23, 19 és 20, 21 és 22) tengelytávolsága az illetőleges betétek (26) ideális menesztési kapaszkodóegyeneseinek távolságával egyenlő. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állítógyűrű (16) a vonatkozó rugókkal,(24) úgy van elrendezve, hogy az illetőleges dolgozó hengerek folytatólagosan utánanyomuljanak a hozzájuk tartozó betétek (26) ideális menesztési kapaszkodóegyeneseinek, mégpedig, a vonatkozó hajtóegységeknek mind nullaállásában, mind ezek munkalöketei alatt és üresjárati löketük folyamán is. 3. Az 1,, vagy a 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jelemezve, hogy iiind az excentrikusságot folyamatosan változtató berendezést (3), mind pedig a hajtóegységeket (11, 12) közös forrás (42, 43) vezérli, tetszőleges közlőszervek (pl. 38,39, 40, 41, 37, 36, 35, 34, 33, 30,