141519. lajstromszámú szabadalom • Körzőhelyettesítő rajzeszköz

2 141.519 látva, amely a 18 egyenes mentén helyezkedik el és amelynek 17 lyukai a 11 lyukaknál kisebb átmérőjűek, amint ez különösen a 2. ábrán látszik. A találmány szerinti rajzeszköz ábrázolt példa­kénti kiviteli alakjának használati módja a követ­kező : Tegyük fel, hogy feladatunk két egymásra me­rőleges egyenes megrajzolása. A 4 lapot a rajzlapra fektetve írónunk hegyét az 5 és 7 lyuksor keresz­teződésének pontjába eső 11 lyukba helyezzük és ezzel a rajzlapon pontot létesítünk. Hasonló mó­don, járunk el az 5 és 7 lyuksorok egy-egy további 11 lyukával is. Ily módon a rajzlapon három oly pontot létesítettünk, amelyek együttesen két egy­másra merőleges egyenest határoznak meg. Eze­ket az egyeneseket megkapjuk, ha az említett pon­tokat például a 4 lap szélének vonalzóként való fel­használásával összekötjük. Adott 19 sugarú kör rajzolásánál úgy járhatunk el,'hogy a kör középpontjának megfelelő 11 lyukba például az 1. ábrán látható módon 20 rajzszöget helyezünk, majd a 9 írón 10 hegyét a 19 sugár végpontjának megfelelő 11 lyukba helyezve a 4 lapot a 20 rajzszög mint középvonal körül elfor­gatjuk. A 9 írón 10 hegye eközben 19 sugarú 21 körívet rajzol a rajzlapra. Egymással párhuzamos egyeneseket is egyszerű módon tűzhetünk ki. Evégből például a fentiekben leírt módon megjelölünk két pontot az 5 lyuksor mentén; ezek meghatározzák az egyik egyenest. A másik egyenest úgy kapjuk, hogy például a 6 és 7 lyuksornak az 5 lyuksor azonos oldalára eső két azonos sorszámú 11 lyukába helyezzük a 9 írón 10 hegyét. A kapott pontokat magának a rajzesz­köznek mint vonalzónak segítségével összekötve kapjuk a kereset párhuzamos egyenest. Tűkörző nyilasának szabatos beállítása végett célszerűen úgy' járunk el, hogy a körző egyik ágának tűhegyét a 18 lyuksor valamelyik 17 lyu­kába, másik ágának tűhegyét viszont az előbbitől megfelelő távolságban lévő másik 17 lyukba he­lyezzük. Ha a 18 lyuksor az 1. ábrán látható módon van elrendezve, vagyis minden 17 lyuk a 12 centi­méterskála egyik osztásához van rendelve, a nyílást a 12 skála alapján állíthatjuk be, anélkül, hogy a skálát a tűk hegyével megsértenék, amint ez közön­séges mérőlécek esetében csak a szabatos beállí­tás rovására kerülhető el. A 3. ábra szerinti példakénti kiviteli alak lénye­gében abban különbözik az előbbitől, hogy sarkai és harántirányú szélei lekerekítő vonalzóként van­nak kialakítva. Nevezetesen, a rajzon jobboldali két sarok két különböző sugarú domború 22, ille-1 rajz 3 A kiadásért felel a Tervgazd; Terv nyomda — 988 — tőleg 23 lekerekítési alkot, a harántirányú szé­lekbe pedig három különböző sugarú homorú 24, 25, 26 lekerekítés van vágva. A 27 hivatkozási szám kis sugarú kor rajzolására alkalmas kivágást jelent. E példakénti kiviteli alak végül el van látva szög kitűzésére alkalmas 28 körív mentén elhelyezkedő járulékos 29 lyukakból álló további iyuksorral is. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 28 körív középpontja a rajzeszköznek a rajzon baloldali alsó sarkába esik. A találmány szerinti rajzeszközt természetesen az ábrázoltaktól eltérő módon is kialakíthatjuk. A 4 lap például lehet négyzet vagy más sokszög alakú. A 11 lyukak a sorban a 12 centiméterskála cm­osztásainak megfelelően vannak elrendezve. Alkal­mazhatunk azonban ennél kisebb osztást is, amivel finomabb méretválasztást teszünk lehetővé. Egyen­lőtlen osztás, valamint több egymással párhuzamos 5 lyuksor alkalmazásával a méretválasztási lehető­ségeket még tovább fokozhatjuk. A rajzeszköz anyagaként alkalmazhatunk például átlátszó cellu­loidot. A 12, 13 skálákat tartalmazó 14, 15 mezőket ez esetben fedőfestékkel boríthatjuk, ha e mezők átlátszósága valamilyen oknál fogva nem kívána­tos. Szabadalmi igénypontok: 1. Kajzeszköz, melyet síkidom alakú lap, vala­mint e lapon legalább két egymásra merőleges egyenes mentén kialakított, írón hegyének vezeté­sére alkálin^ lyukakból álló lyuksor jellemez. 2. Az 1. igénypont szerinti rajzeszköz egyenes vonalzóként kialakított kiviteli alakja, melyre jel­lemző, hogy legalább három lyuksora van, amelyek közül az egyik a vonalzó hosszirányában, a többi pedig erre merőlegesen helyezkedik el. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti rajzeszköz kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a lyuksorok átlátszó mezőn vannak elrendezve. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti rajz­eszköz kiviteli alakja, melyet tűkörző nyílásának szabatos beállítására alkalmas járulékos lyukakból álló lyuksor jellemez. 5. A 2—4. igénypontok bármelyike szerinti rajz­eszköz kiviteli alakja, melyet tűkörző nyílásának hosszirányú szélei mérőlécekként, sarkai és haránt­irányú szélei viszont lekerekítő vonalzóként vannak kialakítva. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti rajz­eszköz kiviteli alakja, melyet szög kitűzésére al­kalmas, körív mentén elhelyezkedő járulékos lyu­kakbői álló lyuksor jellemez. ábrával iági Könyvkiadó vezetője. F. v.: Suinits István.

Next

/
Thumbnails
Contents