141517. lajstromszámú szabadalom • Gázátalakító eljárás
2 141.517 a kiindulási gázzal egyező, a szintézis folyamába újból visszatáplálható gáz és 0,132 kg gumi s elektródaszén gyártására alkalmas elemiszén állítható elő. 2. Földgáz, pl. az ismeretes gázátalakító eljárásokkal át nem alakítható C02 = 46,5 térfogat % C -|- H, = n + 2 = 46,5 térfogat % N2> He, stb. = 7.0 térfogat % összetételű, C02 -dús földgáz, a találmány szerint teljes egészében veszteség nélkül pl. hidrogéngázzá vagy pl. ammoniákszintézishez való kiindulási gázzá, valamint gumi és elektródaszén gyártására alkalmas elemiszénné alakítható át. Emellett előnyösen a földgáz He-tartalma pl. a maradékgázban való dúsítással és a folyamatból fagyasztás útján való kiválasztással ugyancsak hasznosítható. Az átalakulás , G02 + CH 4 =C + H 2 0 + CO + H 2 / H2 0 + CO = C02 + H 2 CH4 = C2H2 —19550 Kcal folyamatnak megfelelően az alkotók (C, O, H, N, stb.) közötti, a kívánt átalakulás kapcsolatainak megfelelő viszony egyensúlyához tartozó 1125 C°-on, 876,288 Kcal/m» hőközléssel, gáz és elemiszén egyidejű keletkezése közben megy végbe. Emellett a reakciós folyamatból kiváló alkotók, pl. elemiszén, kiválásának mérvével az alkotók egymásközti viszonya a kívánt módon beállítható. Tiszta metán-tartalmú földgáz ilyetén való átalakulásánál a folyamat C02 -szükséglete igen előnyösen magából a színtézis folyamából nyerhető. A CÖ2 célszerűen körfolyamatot is végezhet. 3. A COa-dús földgáznak a találmány szerinti, az alkotók egyensúlyi hőfokának függvényében végbemenő átalakulásakor az alkotók egymásközti viszonyának egyensúlya, amely a kívánt átalakulás kapcsolatainak megfelel, a kapcsolatokon kívül álló alkotók kiválásának, a hőközlésnek, a reakcióstérben uralkodó nyomásnak s nyomás és térfogatviszonynak megváltoztatásával, valamint serkentő alkalmazásával beállítható úgy is, hogy pl. cseppfolyósodé szénhidrogén keletkezik. Így a találmány módot nyújt minden előzetes átalakítás nélkül való szintézisre. A szintézissel elérni kívánt kapcsolatokon kívül álló alkotók, akár fölös mennyiségben jelenlévő, akár pedig a szintézis-termék elemét nem képező alkotók a reakciós folyamatból egyaránt kiválnak. Ennek megfelelően az átalakulás folyamában az alkotók átvonulási módja, illetve a hatótérben való tartózkodási ideje olyan, hogy egyrészt az alkotók időegységben elnyert melegtartalma annyi, mint amennyi a kívánt átalakulás időegységbeni melegszükséglete, másrészt pedig a serkentés előnyösen magán az alkotók egyensúlyi hőfokán fejthető ki. 4. Ásványolaj termeléssel összefüggő földgáz hasznosításánál, mikor a földgáz nyomása csak az ás-A kiadásért felel a ványolajtermelés rovására csökkenthető, — különösen ha még a nyomás mellett a gáz mennyisége sem csökkenhet, mert az ásványolajat a feltörő földgáz hozza magával és ennek teljesítésére az a kútba újból visszanyomandó, — a találmány az átalakítást igen előnyösen magán a kút nyomásán hajtja végre. Ily esetben a visszafuvás munkájával csupán a súrlódásból eredő nyomáscsökkenést kell pótolni. Ennek megfelelően a fentebbi példákban ismertettek szerint a keletkező gáz-gőz és elemiszén aránya úgy állítható be, hogy szükség szerint az átalakuló földgázzal azonos gázmennyiség keletkezik. A keletkező gáz fajsúlya azonban az eredeti földgázénál kisebb, oxigéntartalma pedig kevesebb és így a kútnyomás fenntartására visszafúva, a föld mélyén az ásványolajat, továbbá a fúrás béléscsövét az eredeti földgáznál kevésbbé oxidálja. A találmány szerint a gázalakítás e módjánál pl. a fajsúlykülönbségnek megfelelő gázmennyiség gazdaságos termelési hányaddal cseppfolyósodó szénhidrogénekké, előnyösen az ásványolajnál értékesebb olajjá is átalakítható. 5. Kénhidrogén vagy pedig olyan gáz, mint pl. kéndús szén gáza, amelyben a H2 S és C0 2 csak bizonyos résznyomást fejt ki, a találmány szerint az előbbiekhez hasonlóan H2 S + C0 2 = S + H,0 + CO — 14860 Kcal folyamatnak megfelelően elemi kénné (S) és CO-vá, míg H2 S + C0 2 = S + H 2 0 + CO H20 + CO = C02 + H 2 H2 S = S + H 2 — 4760 Kcal folyamattal elemi kénné és hidrogénné alakul át. A találmány szerinti gázátalakítás végrehajtására a reakciós folyamatokat foganatosító berendések általában alkalmasak. Szabadalmi igénypontok: 1. Gázátalakító eljárás, amelyre jellemző, hogy a gázátalakítást a kívánt átalakulás kapcsolatainál: megfelelő alkotók egymásközti egyensúlyának hőfokán, a kapcsolatokon kívül álló alkotók kiválása mellett, hajítjuk végre és a reakciós folyamatot akár a kiválás mérvének, előnyösen a hőközlésnek, a nyomás és térfogat viszonynak, az átvonulás módjának megváltoztatásával, akár pedig serkentő alkalmazásával tetszés szerint beállítjuk. » 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a gázátalakítást, pl. olaj szintézist magán a gázforrás vagy ásványolajkút nyomásán hajtjuk végre, mimellett a feltörő gáz nyomását szükség szerint csökkenthetjük vagy növelhetjük és az átalakulás folyamát előnyösen beállíthatjuk úgy, hogy pl. ásványolajtermeléssel összefüggő földgázforrás hasznosításánál az ásványolajtermeléshez kellő nyomás, illetőleg gázmennyiség rendelkezésre álljon. isági Könyvkiadó vezetője. Terv Nyomda. — 988 — F. v.: Sumits István-
