141515. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a forró gőz és a salak hőmérsékletének szabályozására portüzeléses, sugárzó hővel dolgozó kazánokhoz, amelyeknél a salakot folyékony állapotban húzzák le

Megjelent 1952. évi szeptember hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.515. SZÁM. 24. m. OSZTÁLY. — CI-48. ALAPSZÁM Berendezés a forró gőz és salak hőmérsékletének szabályozására portüzeléses, sugárzó hővel dolgozó kazánokhoz, melyeknél a salakot folyékony állapotban húzzák le. •.'••• • i Walther & Cie. Aktiengesellschaft, Köln-Dellbrück (Németország). A bejelentés napja: 1950. július 7. Xémtvor-saági elsőbbsége: 1950. janur 2. A találmány berendezés a forró gőz és a salak hőmérsékletének szabályozására portüzeléses, sugárzó hővel dolgozó kazánokhoz, melyeknél a salakot folyékony állapotban húzzák le. Ismeretes a forró gőz hőmérsékletének szabályozására való berendezés érintkezése» túlhevítővel felszerelt, sugárzó Kővel dolgozó kazánokhoz, amelynél az égők, amelyek csak a pusztán elgőzölögtető fűtőfelülettel bélelt égési kamrában vannak elrendezve, a forró gőz hőmérsékletének függvényében vízszintes tengely körül fel- és. lefelé úgy fordít hatók el, hogy a hőt sugárzó'fűtőfelület nagysága és ezzel az elvonuló égéstermékek hőmérséklete az égési kamra végén szabályozható. Ennél a megoldásnál tehát a szabályozást maguk a szénporégők végzik, amelyeket előnyösen az aknaszérüen kialakított és minden oldalán hűtő csövekkel felszerelt tüztér sarkaiban építenek be és amelyek -a szénport a tűztér függőleges tengelye irányában, de legalább is megközelítően ebben az irányban úgy fújják be, hogy függőleges lángoszlop keletkezik. Az égők fúvókái minden irányban, előnyösen felfelé és lefelé elfordíthatók, úgyhogy a láng az' elfordítás szögének megfelelően emelhető -és sülyeszthető. Ennek az a következménye, hogy sülyesztett láng esetén, az intenzív sugárzás^ és ezzel a hőfelvétel a túlhevítő előtt lényegesen nagyobb, mint emelt láng esetén, amikor az alul fekvő fütőfelületek, főként pedig a garat nincs oly nagymértékben a sugárzásnak kitéve. Ennek következtében az égési kamra kilépési nyílásában a füistgázhőmérséklet oly mértékben változik, hogy a sülyesztett láng mellett a füstgázok kilépési hőmérséklete a legkisebb és emelt láng esetén a legnagyobb. A füstgázok hőmérsékletének megfelelően változik a forró gőz hőmérséklete is, úgyhogy a fúvókák elfordításával a forró gőz hőmérséklete elegendő tág határok között változtatható. A szabályozáshoz szükséges impulzusokat termoelemmel adjuk, amelyet a túlhevítő mögött a túlhevített gőz vezetékébe építünk és amely az ég*ő . fúvókainak lengető készülékét állító szabályozó, motort vezérli. A folyékony salak lehúzásával dolgozó, hősügárzásos, portüzeléses kazánoknál, amelyek az említett berendezéssel vannak felszerelve, az esetben, ha a lángot a forró gőz hőmérsékletének fokozása végett emeljük, előfordulhat, hogy az olvadékkamra kazánjánál a tér a salakkád fölött oly mértékben hűl le, hogy a salak megdermed, tehát már nem folyik el. Ez az állapot különösen könnyen áll be akkor, ha a kazán terhelése kicsiny, úgyhogy a tűztér hőmérséklete a csekély hőbevezetésnek megfelelően alacsony, amikor azonban a forró gőz hőmérsékletének az előírt értéken való tartása végett a lángot rendszerint meg kell emelni. A fent ismertetett berendezés sugárzó hővel és folyékony salak lehúzásával dolgozó kazánoknál csak akkor alkalmazható, ha a kazánokat az alapterheléssel tartják üzemben, vagy ha alacsony hamúőlvadási ponttal rendelkező- szenet égetnek. Ezért a találmány értelmében az égési kamra sarkaiban rendszerint többesével, csoportokban egymás fölött elrendezett fúvókákat külön csoportonként vezéreljük, mégpedig úgy, hogy a fúvókák egy részéhez a vezérlő impulzust a forró gőz hőmérsékletének függvényében vezetjük, míg a fúvókák másik részét a salakágy fölötti, vagy a garatrészben uralkodó hőmérséklet, vagy az elfolyó salakáram fénykibocsátásának függvényében vezéreljük. Ennek az a hatása, hogy péidául normális terhelésnél az égő fúvókák csoportjának valamennyi fúvókája vízszintesen irányul a tűztérbe, kisebb terhelésnél viszont az égő fúvókák csoportjának felső része felfelé, alsó része lefelé irányul, úgyhogy kisebb terhelésnél egyrészt betartjuk az előírt forrógőz-hőmérsékletet, másrészt pedig a salakhoz menő hőbevezetés akkora, amenynyi annak elf olyasát biztosítja. Uymódon a kazán terhelése a szokásos mértéken túl sülyeszthető, anélkül, hogy a salak megdermedése fenyegetne. Ezen túlmenően a találmány még azt az előnyt biztosítja, hogy a kazán üzemében magas hamúőlvadási hőmérsékletű tüzelőanyagok is elégethetők, mert az impulzüsszabályozó megfelelő beállításával az égési kamra alsó része úgy