141510. lajstromszámú szabadalom • Ajtó, illetve ablak

Megjelent 1952. évi szeptember hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.510. SZÁM. 37. d. 18-24. OSZTÁLY. - BE 255. ALAPSZÁM. Ajtó, illetve ablak. Behr Menyhért asztalosmester, Budapest. A bejelentés napja 1951. január 9- ' A forgócsapok körül nyíló ajtók és ablakok nyi­tásához a helyiség értékes részét kell lefoglalni, ahová semmiféle berendezési tárgyat helyezni nem lehet. Hátrányuk még az is, hogy nyitásuk és csu­kásuk alkalmával a kezelő egyénnek az ajtóval együtt megfelelő mozgást, pl. néhány lépésnyi utat kell megtenni, hogy a kinyíló ajtószárnyat vezesse és a belépőnek utat engedjen. A találmány tárgyát képező ajtónál, illetve ab­laknál mind e hátrány kiküszöbölődik. Szerkezetük egyszerű, anyagszükségletük csekély,' kezelésük pe­dig kényelmes; a szárnyak nem pánt körül fordul­nak ki, hanem egymásba, illetve egymás mögé tol­hatók és így mindenben megfelelnek a modern építkezés követelményeinek, amennyiben a szárnyak nyitása semmivel sem csökkenti a helyiség hasz­nos területét. A rajzon a találmány példaképpen felvett kivi­teli alakja van feltüntetve, még pedig az 1. ábra egy lakás folyosói falrészlete, bejárati ajtóval, valamint ablakokkal, elölnézetben, a 2. ábra a bejárati ajtó vízszintes metszete az 1. ábra A—B vonala mentén nagyobb léptékben, a 3. ábra a bejárati ajtó függőleges részleges met­szete az 1.- ábra C—D vonala mentén, a 4. ábra az ajtó másik kiviteli alakja elölnézet­ben, kisebb léptékben, az 5. ábra, valamint a 6. ábra a szárnyak kikép­zésének részletei metszetben, a 7. ábra az 1. ábra szerinti ablak E—F vonala mentén vett részleges metszet, a 8. ábra az ablak másik kiviteli alakjának elöl­nézete, a 9. ábra a 8. ábra I—J vonala mentén vett ke­resztmetszet, a 10. ábra pedig a 8. ábra G—H vonala mentén vett függőleges metszet, a felső középső ablak­szárny nyitott helyzetében. A találmány lényege az, hogy a szárnyak víz­szintes irányban egymásba, illetve ablaknál egy­másra tolhatók és azonkívül a szárnyak, illetve ablaknál legalább egy szárny, eredeti síkjukból forgáscsapok körül kiforgathatok. Az 1—3. ábrán kétszárnyú bejárati ajtó van fel tüntetve. Az egyik ajtószárny az —a— keret két oldalára felerősített —b— lemezekből, a másik ajtó­szárny pedig kétoldalt a —b— lemezek síkján kívül fekvő egy-egy —c— keretből és ezeknek külső ol­dalára felerősített egy-egy —d— lemezből áll. Minthogy a ~e— keretek a — b— lemezek sík­jánál kijebb feküsznek, így az —a, b— szárny elfér a —c, d— szárny belsejében. A lemezeknek a keretre való könnyű és szilárd felerősítése cél­jából a keretek külső oldalát egy-egy keretléc bo­rítja, melyekből nyúlványok állanak ki, amelyek behatolnak egyrészt a keretbe, másrészt a borító­lemezbe és így a lemezt a kerettel összetartják. Az 5. ábra nagyobb léptékben mutatja az ,—a— keret külső oldalát borító —a1 — keretlécet, a be­lőle kiálló és a keretbe, illetve a lemezbe nyúló —-a2 — nyúlványokkal, a 6. ábra pedig a —c— ke­retek külső oldalát borító —c1 — keretlécet mutatja nagyobb léptékben, a belőle kiálló és a keretekbe, illetve a lemezekbe nyúló —c3 — nyúlványokkal. . A —c— keretre erősített —d— lemezből álló két szárnyrész az —f-— csuklós pántok segélyével van a —g— ajtótokhoz hozzákapcsolva, mely pántok körül az egyik szárnyrész kifelé, a másik szárny­rész pedig befelé elforgatható; ebben az elforga­tott helyzetben tehát az ajtónak ez a szárnya szét­nyílik és a bejáratot szabaddá teszi. Az —a— ke­rethez erősített —b— lemezekből álló másik ajtó­szárny az [ alakú —h— sínbe van befogva, mely­nek függőleges ágához —i— csuklós pántok segé­lyével van hozzákapcsolva. E pántok körül a szárny kiforgatható eredeti síkjából. A —h— sín két víz­szintes szárának lefelé, illetve felfelé álló h1 nyúl­ványa van, mely belenyúlik a —j— küszöbön, illetve a —g— tok felső vízszintes szárán kialakított vezetőcsatornába (3. ábra). Ezenkívül a vezető­sínhez k— görgő van, hozzászerelve, mely a —j— küszöb megfelelő fémlécén vezetődik. Ilyen görgő lehet a sín felső vízszintes ágán is felszerelve. Az ajtónak rendesen csak az egyik szárnyát nyitjuk olymódon, hogy az —a, b—. szárnyat a -_h— sínnel együtt egyszerűen betoljuk az —1— kilincsnél fogva a —c, d— szárnyba, vagyis a két —d— lemez közé. A betolást a h1 nyúlványok és a —k —görgők vezetik. Az ajtó nyitása és csukása

Next

/
Thumbnails
Contents