141504. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő készülék

:.! 2 141.504 dására is. így egy cső két vagy több szárnnyal is felszerelhető, amelyek egymással előnyösen párhuzamosak. Minél nagyobb a cső átmérője, annál szabadabban választunk a megadott lehetőségek között, A találmány lehetővé teszi, hogy a csövet és a szárnyat egymástól eltérő anyagokból,, nevezetesen olyanokból is készíthessük, amelyeknek forrasztása vagy hegesztése nem, vagy csak nehezen lehetséges. Ugyancsak szabadon választhatók egyrészt a cső, másrészt, a szárny falvastagsága is. A szárnyakat célszerűen áttörjük, például zsaluszerű nyílásokkal látjuk er olyként, hogy hulladékanyag nem keletkezik. így például a bádogból egymással párhuzamos oly szalagalakú szakaszokat sajtolunk ki, amelyek két végükön a bádogtesttel összefüggésben maradnak. Ilymódon nagy fűtőteljesítményű hőkicserélő készülékek állíthatók elő, mert a felmelegítendő, illetőleg lehűtendő közeg kis felületak mentén a szárnyakra harántirányban áramlik, mimellett a kisméretű felületek mentén nem keletkezik a hőátadást gátló, stagnáló közegréteg. E célból előnyösen szerkeszthetünk oly hőkicserélő ké. szülékeket, amelyek egy vagy több szárnyas csőből állanak, amelyek legalább is oldalirányban és előnyösen alul is zárt, szekrényalakú testet alkotnak, úgyhogy azokban kürtőkhöz hasonló módon huzat létesül és a mindjobban felmelegedő külső közeg, amely az áttört szárnyakon keresztül jutott a szek_ rény belsejébe, szívóhatás következtében áramlik felfelé. Az ilyen szekrényalakú fűtőtest teljesen zárt kivitelben is előállítható. * A rajzban a találmány néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábrában négy szárnynak egy közös csővel való különböző összekötési módjait példaként szemléltettük. A 2. ábra a cső és szárny kötés előtti, a 3. ábra ugyanazoknak a kötés elkészítése utáni kölcsönös helyzetét nézetben mutatja. A 4. ábra két csőből és a?ok közé iktatott áttört szárnyból álló fűtőkészülék-alkatrész nézete. Az 5. ábra szerinti kivitelnél két cső között két egymástól közzel elkülönített szárny, a 6. ábra szerinti kivitelnél egy szög alatt meghajlított szárny, a 7. ábra szerinti kivitelnél két egymásra öelső oldalukon felfekvő szárny, a 8. ábra szerinti kivitelnél négy párosával egymásra felfekvő szárny van elrendezve. A 9. és 10. ábrák szárnyas csövekből alakított szekrény alakú fűtőtestek függőleges keresztmetszetei, a 9a. ábra ilyen szekrényalakú fűtőtest vízszintes metszete. A 11. ábra közelítően csavarvonal alakjában hajlított szárnyas csőből készült fűtőtest oldalnézete, a 12. ábra ugyanannak vízszintes keresztmetszete, a 13. ábra a fűtőtest falának függőleges metszete, a 14. ábra kigyóvonal alakjában hajlított szárnyas csőből készült fűtőtest. • Az 1. ábrában a 8 cső és a 9 szárny négy különböző kötési módját mutatjuk be. A baloldali 9 szárny a 8 cső külső palástján kialakított hosszanti 10. borda hornyába illeszkedik; a felső 9 szárny két szemben fekvő széle van mint hornyolt 12 él kialakítva, amelybe a 8 cső 13 hosszanti bordája illeszkedik. Hasonló módon vannak bekötve a jobboldali és az alsó 9 szárnyak is azzal az eltéréssel, hogy a 15, illetőleg 16 horonyba illeszkedő élek végén hengeres 14, illetőleg 17 vastagítás van és annak palástjára illeszkedik a horony két oldalfala. A szárnyak áttöréseit a kötés előtt vagy a kötés után alakítjuk ki. A 2. ábra azt az állapotot tünteti fel, amikor a horony még nyitott és abba a lemez szélét már beillesztettük. Ezután a lemez élét határoló két peremet, képlékeny fém, például alumínium esetén, hidegen összesajtoljuk, például két sajtoló görgő között vezetjük át és így kapjuk a 3. ábrabeli zárt kötést. A lemez másik 18, illetőleg 19 éle a szomszédos csőhöz csatlakozik. A leírt módon, különösen a 2. és 3. ábrabeli kötésmóddal hideg úton is jól záró, tehát a meleget jól vezető, szilárd kötés állítható elő, még az-esetben is, ha a cső és a szárny különböző anyagokból készülnek. A 4. ábra két szomszédos cső között elrendezett egy, az 5., 7. és 8. ábrák két szomszédos cső között elrendezett több szárny bekötéseit tüntetik fel. A 6. ábra szerinti kivitelnél a 9 szárny a 8 csövekkel párhuzamos él mentén szögben van meghajlítva. Ily. módon a fűtőtest hosszanti mérete megrövidíthető. A 9. és 9a. ábrák oly fűtőtest metszetét mutatják, amelyből két vízszintes helyzetű és egymással párhuzamos 20 gyüjtőcső között több, részben függőleges helyzetű 9 szárnyas cső van elhelyezve. E csövek" és szárnyaik például a 4. ábra szerinti módon vannak egymással összekötve. A szekrény alakú fűtőtestet a hátsó oldalon 21 bádoglemezzel zártuk le, A be- és kiáramló külső közeg útját a nyilak jelzik. Hasonló szekrényalakú fűtőtest építhető fel a középsíkban fekvő 20 gyüjtőcsövekkel a 10. ábra szerint, amikor a fűtőtest mindkét hosszoldali oldalfalát szárnyascsövek alkotják. A találmány szerinti szárnyas csőből a 11—13. ábrák szerinti kürtőalakú fűtőtest is felépíthető, ha a szárnyas csövet csavarvonal vagy ehhez hasonló térbeli görbe vonal alakjában hajlítjuk meg. A 8 cső két szomszédos' menete közé egy vagy több szárny iktatható. A 11. és 13. ábrák szerint a fűtőtest felső részében két szomszédos menet között egy szárny, alsó részében egymás mellett fekvő éleik mentén egymással összekötött két szárny van elrendezve. A találmány szerinti 8 szárnyas cső a 14. ábra szerinti kigyóvonal alakjában is hajlítható. A két szomszédos csőszakasz között ez esetben is egy vagy több szárny lehet elhelyezve. Az ívelt csőszakaszok mentén a szárnyakat eltávolítottuk. Valamennyi kiviteli alaknál, amelynél a fűtőtestet a találmány szerinti szárnyas csövekből állítjuk össze, eljárhatunk úgy is, hogy előbb a csövet illetőleg csöveket hajlítjuk meg, majd ezután szereljük be a szárnyat, illetőleg szárnyakat és zárjuk a kötéseket biztosító hornyokat. Á találmány szermti szerkezet lényeges előnye, hogy a kötés hidegén állítható elő, tehát hegesztés vagy forrasztás nélkül és hogy a kötés létesítéséhez szükséges erő a cső falát nem terheli. Szabadalmi igénypontok: .1. Hőkicserélő készülék, mely legalább egy csőből és a csővel összekötött, a cső alkotó irányában a ,'cső külső palástján elrendezett, legalább egy szárnyból áll, melyre jellemző, hogy a csőnek legalább egy, alkotó irányában haladó, a cső palástja-