141472. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisfajsúlyú gőzölt beton előállítására
4 141.472 I (1.6% K 20 + Na20). Mint, az ábrából kitűnik, jó szerkezet elérése céljából a cement mennyisége ne legyen kisebb, a szárazanyag súlya 3%-ánál és emellett a szulfátmennyiség, kalciumszulfátra számítva, ne legyen kisebb a cementmennyiség 10 százalékánál. Ha nagyobb szulfátmennyiségre van szükség, akkor könnyen oldható szulfátot, pl. alkáliszulfátot kell választani, mely a masszában féllépő reakciók folyamán alkálihidráttá és gipsszé alakul át. Nagyobb gipszmennyisegek alkalmazásánál a gázfejlődés igen lassú (lásd pl. a 7. ábra 3 görbéjét), ami a massza szerkezetében hibákra adhat alkalmat. Alkáliszulfátok gyorsabb gázfejlődést eredményeznek és ezért önmagukban vagy pedig kisebb mennyiségű gipsszel kapcsolatban való használatra alkalmasak. E tekintetben káliumszulfát előnyösebb, mert a nátriumszulfáttal ellentétben nem ad sófoltokat a betontömbök felületén. Természetesen más oldható szulfátok is használhatók. A kívánt szulfátmennyiség, különösen könnyen oldható szulfátok esetében, természetesen a mész minőségétől is függ. Jóminőségű tiszta mész több szulfátot igényel, mint a valamivel gyengébb minőségű. Frissen őrölt mész is reakciokepesebb, mint bizonyos ideig tárolt őrölt mész. Ezért előnyösnek bizonyult pl.'25 g cementből és 2—3 g őrölt gipszből kiindulni és azután a gázfejlődést könnyen oldható szulfáttal, pl. káliumszulfáttgl szabályozni. Ha a cement friss őrlésű vagy űjraőrölt, általában nincs szükség, könnyen szulfátokra vagy legfeljebb e szulfátok rendkívül csekély mennyiségeire van szükség. Portlandcement helyett' más hidrolizálható szilikáttartalmú anyag; pl. bázikus nagyolvasztó salak is használható. Ez a nagyolvasztó salak azonban lényegesen lassabban lép reakcióba, mint a portlandcement; jóminőségű mésszel tehát nagyobb hőmérsékletemelkedést, de nem olyan jó szerkezetet ad még akkor is, ha a nagyolvasztó salak mennyiségét tetemesen fokozzuk. Kevésbbé reakcióképes, pl. gyenge hidraulikus mésszel azonban a nagyolvasztó salak mégis előnnyel használható. Bizonyos, célszerű frissőrlésű vagy újraőrölt cementadalékkal, melynek nagysága a szárazanyag súlyának pl. 3—4%-a, vagy az elkészített massza egy-egy m^-ére 3—5 liter 36—40 Bé° sűrűségű vízüveg hozzáadásával ily módon egyszerűen a szulfáttartalom változtatásával, tökéletesen szabályozhatjuk a gázfejlődést és a szilárdulási folyamatokat kisfajsúlyú betonnak kiváló minőségű tiszta anyagból, pl. mészből vagy gyengén hidraulikus mészből és kovasavdús, őrölt homokból való előállításánál. A gázfejlődési és a lekötési periódus stb. előre meghatározható. A fent ismertetett keverék esetében, melynek összetétele 20 súlyszázalék kb. 98 % CaO-t tartalmazó égetett mész és 80 súlyszázalék kb. 80% Si02 -t tartalmazó őrölt homok, kb. 2 óráig 9—11. atm. gőzzel való kezelés után (fenti keverék kb. 0.7 száraz térfogatsúlyú terméket szolgáltatott), az alábbi értékek voltak megállapíthatók. ll. Az oltást szabályozó anyagok hozzáadása nélkül vagy csupán 2 g pro liter) gipsz hozzáadásával. Nyomószilárdság a masszának a benne foglalt gázok okozta tágulásának irányára merőleges irányban, 40-—50 kg/cm2 . Nyomószilárdság a masszának a benne fellépő gőzfejlődés okozta tágulás irányában 20—3d kg/cm2 . 21. 3.5% őrölt cementklinker és literenként 2 g gipsz és l—U g káliumszulfát vagy 2—8 g nátriumszulfát hozzáadásával gyártott kockák. Nyomószilárdság a masszának a benne fejlesztett gázok okozta tágulás irányára merőleges irányban: 70—80 kg/cm2 ; nyomószilárdság a masszának a benne fellépő gőzfejlődés okozta tágulás irányában; 60—70 kg/cm2 . Látható, hogy a csekély cement- és szulfátadalék folytán a kocka szilárdsága az expanzió irányára merőleges irányban majdnem kétszeresére és az expanzió irányában megközelítőleg háromszorosára növekedett. A cement- és szulfát-adalékkal készült kockákon repedések nem voltak észlelhetők és a kockák szerkezete is igen kielégítő volt. Cement helyett vízüveg használata esetében kissé alacsonyabb értékeket kaptunk, még pedig megközelítőleg 60—70, illetőleg 50—60 kg,cm-H az expanzió irányára merőleges irányban, illetőleg az expanzió irányában. A fent megadott elegyekhez oly finommá őrölt meszet adtunk hozzá, mely Din 70-es szitán kb. 4% maradékot hagyott, míg a homokot oly finommá őröltük, hogy ugyanazon a szitán 20—25% maradékot hagyott. A kötőanyag mennyiségének növelésével, ami vagy a cementadalék növelésével, vagy egyszerűen a mésztartalomnak 25%i ra növelésével történt, mind az expanzió irányában, mind arra merőleges irányban 100 kg/cm- fölötti nyomószilárdságokat értünk el. A találmány szerint gyártott termék térfogatsúlya természetesen tág határok között változhat. A fent megadott példákban a száraz térfogatsúly kb. 0.7 volt. Az alábbi két példa kb. 0.4 száraz térfogatsúlyú terméket szolgáltatott literenként: 370 g 20% égetett meszet és 80% homokot tartalmazó keverék, 30 g portlandcement, 3 g gipsz, 1—4 g káliumszulfát és 0.625 g 28-as finomságú aíumíniumpor. 385 g 25% égetett meszet és 75% homokot tartalmazó keverék, 15 g portland cement, 1—4 g káliumszulfát és 0.625 g 28-ás finomságú alumíniumpor. Mindkét masszából készült kocka szilárdsága kb. 30—35 kg/cm2 volt a tágulás irányában. A végtermék térfogatsúlya kb. 0.35-től fölfelé, tetszés szerint változhat. A fenti példákban a meszet és a homokot szárazon őröltük és az őrleményeket egymással jól öszszekevertük. Keverésnél előbb vizet vezettünk a keverőbe, melyben a szulfátot, illetve esetleg a vízüveget feloldottuk, majd kb. egyidejűleg meszet, homokot és cementet adtunk hozzá. Az anyagot azután az alumíniumpor hozzákeverése előtt, 1 percig összekevertük a vízzel. Azután a kavarást legalább két percig folytattuk, mielőtt a masszát a formákba ürítettük. Ha ipari léptékű gyártásnál a homokot nedvesen őrlik, azt a keverőbe juttatás előtt természetesen nem kell az égetett mésszel összekeverni. Ha nedvesen őrölt homokot használunk, előnyös a homoknak és a szulfátnak és esetleg a vízüvegnek
