141470. lajstromszámú szabadalom • Légnyomásos fék

2 141.470 munkalökete is nagyobb, mint üres kocsiknál. A hasznos dugattyúlöket különbsége rakott és üres kocsiknál még nagyobb lesz, ha a fékberendezés féktuskók felfektetésére való külön hengerrel van ellátva, úgyhogy akár rakott, akár üres kocsiknál a féktuskók/ felfektetését létesítő azonos löketeket többé nem a fékezóhenger dugattyúja végzi, hanem ezt csak a fékrudazat rugalmasságának megfelelő löket végzésére használjuk még. Ezesetben tehát a fékezőhengerdugattyú munkalöketének százalékos különbsége rakott és üres kocsiknál még jelentősen nagyobb. Ezért tehát légnyomásos teherfékezésnél is nagy jelentőségű a találmány alkalmazása azo­nos értéken maradó fékezési és oldási idők elérése szempontjából. A 2. ábra ilyen légnyomásos teherfékezésü és a fékezóhenger mellett külön féktuskó felfektetőhen­gerrel ellátott féket szemléltet vázlatosan. Az 1. ábrával megegyező részek azonos hivatkozási jelekkel vannak megjelölve. A —6— nyomás­közvetítő szerkezet, amelynek az 1. ábránál 1 : 1 az áttételi aránya, a —2— ábra szerinti berendezés­nél úgy van kialakítva, hogy az —5— előszabá­lyozókamra nyomása alatt álló —13— dugattyú és a —7— fékezóhenger nyomása alatt álló —14— dugattyú a kétkarú —15— emeltyű révén vannak egymással összekötve, mely emelőkarok aránya —16— forgáspontjuk eltolásával változtatható. A —16— forgáspont eltolása a kocsiterheléstől füg­gően történik olymódon, hogy rakott vagonoknál magasabb nyomás szükséges a —7— fékezőhenger­ben, mint üreseknél. avégett, hogy az —5— elő­szabályozókamra nyomása alatt álló dugattyú egyensúlyban legyen és a —4— levegőkészlettar­tályból a —7— fékezőhengerbe irányuló levegőbe­vezetés lezáródjék. A féklevegővezeték az —5—• előszabályozókamrá­hoz vezető —3—• fojtófuvóka előtt a —17— töltő­szelep felé ágazik el, mely a —4— levegőkészlet­tartály és a —18— fékráf ektetőhenger közötti ve­zetékben fekszik és amelynek a féklevegő nyomása alatt levő vezérlődugattyúja egy szelepet működtet, mely a töltőszelep töltésénél a —18— fékfelfektető­hengert a szabad külső levegőtől elzárja és a —4— levegőkészlettartállyal köti össze és megfordítva annak légtelenítésénél az összeköttetést megszakítja és a —18— fékfelfektetőhengernek a külső levegő­vel való összeköttetését ismét helyre állítja. Az áb­rázolt berendezés révén elérhető, hogy a —17— töltőszelep a főlevegővezetékben bekövetkező nyo­máscsökkenésnél és rákövetkezőleg a —4— levegő­készlettartálynak az —5— előszabályozókamráva! való összekötésénél azonnal helyreállítja az össze­köttetést a —4— levegőkészlettartály és a —18— fékfelfektetőhenger között és ez teljes tartálynyo­mással feltöltődik, mielőtt az —5— előszabályozó­kamra nyomásmelkedése a —7— fékhenger tölté­sét idézné elő. A —7— fékezóhenger ' a —8— fé­kezőemeltyűvel a dugattyúrúd révén van összekötve, melyben a —19— zárómű van, mely ismert módon úgy működik, hogy a dugattyúrúd légtelenített fékhengernél hosszabbodni és rövidülni tud, leve­gővel feltöltött fékhengernél azonban merev és to­vábbítja a fékhengerdugattyú nyomását a féktus­kókra.A fékezóhenger tehát, ha levegővel feltöltött, a fékezőtuskókat a : —18— henger által felfektetve találja és csupán csak akkora löketet kell végeznie, amekkora szükséges, hogy a fékrudazat utánenge­dékenységét is figyelembevéve a féktuskók megkí­vánt rászorítónyomását elérje. A 3. ábra a találmány egy további példaképpeni kiviteli alakját mutatja vázlatosan, amelynél az elő­ző 1. és 2. ábrák azonos rendeltetésű alkatrészelnek jelzései változatlanul megmaradtak. A 3. ábra me­chanikus teherfékezésü fékberendezést mutat, kü­lönválasztott fékfelfektető- és fékhengerrel. A fék­tuskónyomás változtatása, mint az 1. ábra szerinti féknél, a fékemeltyü —9— forgáspontjának el tolásával történik. A —7— fékhenger a —9—­emeltyűforgáspont helyzetétől függetlenül lesz nyomásra feltöltve. Ennek folytán a —6— nyomás­közvetítő, mint az 1. ábra szerinti féknél is, állandó nyomásáttételi viszonnyal (a kiviteli példánál 1 : 1 aránnyal) van kialakítva. A —7— fékhenger du­gattyúlöketének változtathatósága a —9— emel­tyűforgáspont eltolása folytán változó erők és a fékrudazat behajlásai következtében ennél a beren­dezésnél ismét befolyás nélkül marad a fékhenger fékezési- és oldási időire. A fékezóhenger levegőpazarló üres löketeinek ki­küszöbölése a jelen találmány révén különösen fon­tos a fokozatos oldású fékek számára. Ezen fékek ugyan az egyszeri oldású fékekkel szemben azon számottevő előnnyel rendelkeznek, hogy azok min­den egyes oldási folyamat után ismét fékezésre készek, emellett azonban Ugyancsak nagymennyiségű levegőbevezetést igényelnek az oldási folyamat alatt, mert a fékek csak azután oldódnak teljesen, ha az összes íékezőkészülékek ismét a főlevegőve­zeték nyomására vannak feltöltve. A fokozatos ol­dású fékek alkalmazhatóságának határát tehát az a levegőmennyiség szabja meg, amely oldáskor a főlevegővezetéken még átnyomható. A találmány révén elérhető levegőmegtakarítás a fokozatos ol­dású fékek számára különös jelentőségű, miáltal az ilyen fékek hosszabb vonatoknál alkalmazhatók, mint eddig lehetséges volt. A találmány természetesen nem korlátozódik az 1—3. ábrákon szemléltetett vezérlőszerkezetre, minthogy az más sűrített levegővel működő fékek­nél is alkalmazható; így légnyomásos fékeknél, kétnyomásos előszabályozó szeleppel, a fékhengert ellenőrző utánszabályozó háromnyomású szeleppel. és közbeiktatott segédszabályozókamrával, amennyi­ben a segédszabáíyozó kamra töltése és ürítése fojtószerven át történik, amely a segédszabályozó­kamra nyomásának időbeli lefolyását úgy szabá­lyozza, hogy az a fékezési és oldási időkre vonat­kozó előírásoknak megfelelő legyen. Szabadalmi igénypontok: 1. Légnyomásos fék, főképpen fokozatos oldású fék, a. fékhenger változtatható hasznos löketével, azzal jellemezve, hogy a nyomásfolyamat a (7) fék­hengerben egy állandó űrtartalmú (5) előszabá­lyozókamra nyomáslefolyásától függően megy végbe, mely a nyomás időbeli lefolyását abban meg­határozó (3) fojtószerv révén töltődik és ürítödik. 2. Az 1. igénypont szerinti légnyomásos fék ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (7) fékhen­ger töltése és ürítése az (5) előszabályozókamra nyomásának befolyása alatt álló (6) nyomásközve­títő révén történik.

Next

/
Thumbnails
Contents