141455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adott síkba eső iránynak oly 8 szög alapján való meghatározására, amelyet a keresett irány az adott síkba eső ismert tájékozási iránnyal zár be, valamint az eljárás foganatosításához való forgó mezős adóberendezés és vevőberendezés

2 141.455 lönösen alkalmas jármüvek közlekedési útvonalakaiban elrendezett és egymással átlósan szembenálló 13, 15, illetőleg 14, 16 antennára vezetjük. x\ leírt berendezésben tehát a négyszög sarkaiban elrendezett antennákat úgy tápláljuk, hogy a kétkét szomszédos antennára vezetett modulált rezgések modulációja között a fáziseltolódás a szomszédos antennák közötti térbeli 90°-kal legyen egyenlő. Bitinek következtében az to rezgéssel modulált nagyfrekvenciás mezőt sugározunk ki úgy, hogy a demodulálás után kapott rezgés fázisa vízszintes síkban függ az iránytól. Frekvenciás mező viszont, amelyet a 17 antenna sugároz, olyan, hogy a demodulálás után kapott rezgés fázisa az iránytól független. Fázisszabályózó 18 szerkezet útján elérhetjük, hogy a demodulálás után kapott két co és nco rezgés viszonylagos helyzete az említett síkba eső meghatározott tájékozási irányban feküdjék és célsze•rűen olyan legyen, hogy e rezgések a kisebb w frekvencia minden periódusában legalább egyszer egyidejűleg vegyék fel a 0 értéket. Ennek folytán tehát tetszőleges oly irányban, amely a tájékozási iránnyal ß szöget zár be, a demodulálás után két rezgést kapunk, amelyek közül az egyik sin (cot ±/>)-val, a másik sin (n(o)tvel arányos. Ebből a két rezgésből a meghatározandó szög különféleképpen állapítható meg. Megállapítható például úgy, hogy a demodulálás után kapott kisebb frekvenciájú rezgés frekvenciáját n-szeresre sokszorosítjuk, úgyhogy sin (n<x>t ±z

n^)-val arányos rezgést kapunk. A sokszorosított frekvenciájú rezgés és a demodulálás után kapott sin (nco)t-vel arányos nagyobb frekvenciájú rezgés közötti fázisszög meghatározásával oly mérési tényezőt kapunk, amelyet nß~ határoz meg, ezzel szemben az ismert eljárásoknál a ß szöget mérik. Ezek szerint tehát ugyanazzal a mérőberendezéssel nagyobb mutatókitérést érünk el. Jóllehet az ismert mérőberendezéseknél kis ß szögek mérésekor, bizonyos esetekben n erősítési tényezővel dolgozó erősítő alkalmazása útján, ugyanilyen mutatókitérés lenne elérhető, a mutató azonban szögkitérés után lefutna a skáláról, a találmány szerinti megoldásnál viszont a mutató szögkitérés után magától visszatér a kiindulási helyzetbe. Hogy azokat a tartományokat, amelyeken belül a mért szög esetenként 2 n radián, "azaz 360° nagyságú szakaszt befut, egymástól megkülönböztessük, egy vagy több ily tartomány megjelölésére meghatározott ismérvet alkalmazhatunk. Kisugározhatunk például -^- szögkiterjedésű szektorok felismerhetőségét biztosító jeleket. Az 1. ábra szerinti berendezéssel adott rezgések vételére alkalmas vevőberendezés kapcsolási vázlatát a 2. ábrán tüntettük fel. A 20 antennával vett modulált rezgéseket nagyfrekvenciás 21 erősítőbe vezetjük, amely 22 keverő fokozattal, közbenső frekvenciás 23 erősítővel • és 24 demodulátorral kaszkádba van kapcsolva. A 24 demodulator kimeneti körében két rezgést kapunk, amelyek egyike sin (ojt ± ,5)-val, a másikat pedig sin (noj)t-vel arányos. A keresett szögnek e két rezgésből való meghatározása végett a 2. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén két kitérítő szervvel felszerelt katódsugárcsövet alkalmazunk, amelynek kitérítő szervei a sugárnyalábot két egymásra merőleges irányban térítik ki. A két vett rezgést a két kitérítő szervre vezetjük. A 24 demodulator kimeneti körében fellépő nagyobb (nco) frekvenciájú rezgést 25 szűrőn át a 26 kitérítő lemezekre, az co frekvenciájú rezgést pedig 27 szűrőn át a függőleges 28 kitérítő lemezekre vezetjük. A katódsugárcső ernyőjén ilymódon helytálló Lissajous-féle ábra keletkezik, amelynek X tengelye a sin (xot±ß) értékeknek, Y tengelye pedig a sin (nco)t értékeknek felel mag. A Lissajous-féle görbe és az Y tengely metszéspontjának ordinátája, amely az (nco) frekvenciájú rezgés pillanatnyi értékét abban a pillanatban adja, amelyben az co frekvenciájú rezgés értéke nulla, sin (n/S)-val arányos mérési tényező, tehát a ß szög mértékeként használható. Ha ugyanis X = A sin (cot —. ß) = '0 akkor sin n (o)t —- ß) = 0 cos (tüt — />') = 1 és cos n (cot — ß) = 1 amiből következik, hogy Képlet: Ha a készüléket úgy állítjuk be, hogy B = 1 akkor a Lissajous-féle görbe és az Y-tengely metszéspontjának ordinátája az nß szöget közvetlenül meghatározó érték. A tájékozási irányban, amelyben az co és n,o rezgések egyidejűleg mennek át a nulla értéken, sin n/i = 0 és ß --= 0 ' A mérési tényező maximumot ér el a ß = -J?L ii értékné'l, ezután ß növekedésével minimumig csökken, majd a 8 ~= 36

°* n értéknél ismét a tájékozási irányban fellépő 0 értéket veszi fel, úgyhogy a készülék önműködően tér vissza a kiindulási pontra és ez ß-riak —— értékkel való növekedésekor minden alkalommal bekövetkezik. Ha a találmány szerint^ eljárásnál nagy n tényezővel dolgozunk, jelentős műszerkitérést kapunk már akkor, is, ha oly irányt kell meghatároznunk, amely a tájékozási iránnyal kis ß szöget zár be. A műszerkitérítés tehát nagy szabatossággal olvasható le. Célszerű, ha a találmány szerinti védőberendezésben önműködő hangerőszabályozót vagy határoló eszközt alkalmazunk, amely a két co és nco rezgés amplitúdóitól független jelzést tesz lehetővé. A találmány szerinti eljárás és berendezés kü-